Keressen minket

Vadászat

Javultak a vadgazdálkodás feltételei Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Közzétéve:

Feltöltő:

Bár az enyhe, csapadékos ősz miatt az élőnyúl-befogás gondot okoz Jász-Nagykun-Szolnok megyében az itt működő vadászatra jogosult szervezeteknek, azok mégis pénzügyileg közepes, vagy jó évet zárnak 2014-ben – közölte a megyei fővadász az MTI-vel.

Kasuba András elmondta: a megye 68 vadászatra jogosultja közül azok a szervezetek, amelyek bevételük egy részét élő mezei nyúl befogásából és értékesítéséből szerzik, várhatóan nem tudják teljesíteni idei terveiket. Az elmúlt hetek csapadékos és enyhe időjárása ugyanis lehetetlenné tette e tevékenységet. Ez az oka annak, hogy amíg 2013-ban 2800 darab nyulat ejtettek élve zsákmányul, addig idén fél ezret sem sikerült befogniuk az erre berendezkedett vadásztársaságoknak.

Valamelyest növekedést mutat ugyanakkor a puskavégre került nyulak száma, ez tavaly 9000 darab volt – tette hozzá. Jelezte: a terület másik jellemző apróvadja a fácán, melynek terítéke szintén bővült: az előző esztendő 43 600 kilőtt példányával szemben 2014-ben mintegy 50 000 darabot ejtettek el a vadászok.

Az apróvad-szaporulatról szólva rámutatott: míg a fácánlétszám ez év januárja óta egyértelműen növekedett a megyében, addig a mezei nyulak populációja néhány területen tovább fogyatkozott.

Ennek egyik oka, hogy ez utóbbi vadfaj jobban megsínyli a csapadékos időt, ráadásul a pocokinvázió miatt terjedőben lévő tularémia betegség őket is veszélyezteti. A nyulak átlagosnál gyakoribb elhullása emellett a mezei pockok gyérítésére átmenetileg engedélyezett Redentin nevű szer használatának számlájára írható, amelynek alkalmazása a legnagyobb elővigyázatosság mellett is veszteségeket okoz e vadfaj állományában – húzta alá Kasuba András.

A nagyvadakból azonban a korábbi évnél több bevételük adódott a társaságoknak. A kilőtt őzbakok trófeái is az átlagnál jobbak voltak.

Kasuba András szerint az előző tél enyhe időjárása és az idei év csapadékossága összességében ugyanakkor kedvezett a vadgazdálkodásnak a megyében. A vontatott betakarítás és az őszi esőzések után maradt belvízfoltokban learatatlanul álló napraforgó-, illetve kukoricatáblák a tél folyamán bőséges táplálékot nyújtanak az állatoknak.

Az elmúlt télen kemény fagyok és vastag hótakaró hiányában a vadászatra jogosultaknak mintegy 30 százalékkal kevesebb eleséget kellett kijuttatniuk a vadetetőkbe és a természetes táplálékbőség, valamint a korábbiaknál alacsonyabb takarmányárak miatt jó gazdálkodással ezekben a hónapokban is az etetési költségek 30-40 százalékkal kisebb kiadást okoztak a társaságoknak – fogalmazott a fővadász.

A vadállomány számára optimális idő azonban megnehezíti a vadászatot: a területek az elmúlt időszakban nehezen voltak járhatók és az állatok sem verődtek az ilyenkor megszokott módon csapatokba – tette hozzá.

erdo-mezo.hu

Vadászat

Szent Hubertus verseny Dr. Polgár Kálmán emlékére Siófokon – Meghívó a cikkben!

Published

on

Dr. Polgár Kálmán és a somogyi vadászkutyás és vadász barátainak köszönhető, a kihalás szélére került (sárga) magyar vizsla újratenyésztése. 1920- ban megalakítottak egy alapszabály nélküli társadalmi szervezetet ”Magyar vizsla Tenyésztők Országos Egyesülete” néven. Feladatuknak tekintették a még fellelhető sárga vizsla egyedek felkutatását és nyilvántartásba vételét! Majd miután a mozgalom kiterjedt az egész országra szükségesnek ítélték egy bejegyzett szervezet létrehozását.

Középen Pomázi Ágoston, vezető VAV bíró, míg a képen bal oldalon Gáspár Tibor, addig jobb oldalon Szabó Krisztián bírók. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

1924.-ben megalakult az „Országos Vizsla Club”, amely keretén belül „Magyar vizsla Szakosztály” elnevezéssel működtek tovább és megfogalmazták a tenyésztési célokat, rögzítették a küllemi bírálat és a vadászati alkalmasság meghatározásának értékmérő rendszerét. Végleges törzskönyvbe csak a szakbizottság véleményezését követően kerülhetett be a kutya, amennyiben küllemben és vadászati alkalmasságban egyaránt megfelelt. Dr. Polgár Kálmán e témában az alábbiakat vallotta: „Az eb csakis munka közben, a mezőn ítélhető meg, s a tenyésztés alapjául legelsőbben is az orr jóságát kell figyelembe venni.”

E szellemiséget kívánjuk tovább vinni, a Szt. Hubertus verseny megrendezésével, ahol is a vizsla és vezetője közös munkáját értékelik a bírók.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A verseny színhelye és időpontja: 2024.11.30. Balatonszabadi, Papp pincészet. Érkezés 7.oo (regisztráció)., tervezett eredményhirdetés 15 óra.

Munka közben egy magyar vizsla a Sió-csatorna mellett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A házigazda: Sióvölgye Földtulajdonosi Vadász Egylet

Rendező szervezetek:
Magyarországi Drótszőrű Magyar vizsla Tenyésztők Egyesülete,
OMVK Svm. Területi Szervezete és a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége

Részletes program és meghívó. Forrás: Pomázi Ágoston / Agro Jager

A rendezők minden érdeklődőt és versenyzőt szívesen látnak.

Pomázi Ágoston
Fotó: Dr. szilágyi Bay Péter
Agro Jager News

 

 

A rendezvény médiamegjelenését a 25 éves Agro Jager, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja támogatja!

 

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

A vadászat veszélyes üzem – alapos felkészülést igényel!

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. munka- és balesetvédelmi, valamint komplex elsősegélynyújtó képzést biztosított munkatársainak.

Published

on

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. régi hagyománya, hogy a társas vadászatok megkezdése előtt munka- és balesetvédelmi, valamint komplex elsősegélynyújtó képzésen vesznek részt munkatársaink.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Minden évben megemlékezünk a tragikus vadászbalesetben elhunyt fiatal kollégánkról is. Ifjabb Varga Ákos 2000 szeptemberében vesztette életét a Farkas-erdő mélyén, mikor az általa kísért, megcsúszó vendégvadásznak elsült a fegyvere. Végzetes balesetének helyszínén kőtábla és kereszt áll örök mementóként, a kollégáink pedig szívükben őrzik emlékét.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A vadászkürtös megemlékezés után oktatások sora következik minden évben. Szalai Csaba vadgazdálkodási osztályvezető ismertette a társas vadászatok előkészítésének és lebonyolításának szabályait, a vadászati év elvárásait és eredményeit. Kámpel József ASP-tanácsadó az afrikai sertéspestis járvány aktuális helyzetéről adott tájékoztatást, újdonságként Németh Andrea, a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési szakembere tartott kiberbiztonsági előadást.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A mentőszolgálat munkatársaival pedig az elsősegélynyújtás legszükségesebb ismereteit, fogásait gyakorolták kollégáink. MINDEN PERC számít a bajban, ezért fontos, hogy térerő és segítség híján is azonnal tudják, hogy például görcsroham, cukorbetegség, anafilaxia, ájulás, vagy súlyos sérülés esetén mit kell tenni. Gyakorolták a vérzéscsillapítást, betegmozgatást, végtagrögzítést, a keringésmegállás felismerését, az újraélesztés megkezdését, a defibrillátor használatát. Köcse Tamás vezető mentőtiszt hangsúlyozta, a gyors állapotromlással járó eseteknél rendkívül fontos, hogy a helyszínen lévők a mentők kiérkezéséig is segítséget tudjanak nyújtani.

Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

 

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Dámbikák trófeamustrája Nagybérpusztán

A Vérteserdő Zrt. trófeaszemlét szervezett.

Published

on

A nagybérpusztai Pepikert festői környezetében került sor a 2024. évi barcogási időszakban terítékre hozott dámbikák trófeaszemléjére. A Vérteserdő Zrt. Kisbér-Császár elnevezésű, illetve a Hang-kút Vt., a Feketevízi Vt. és a Bakony-Vad Vt. vadászterületén elejtett dámbikák negyven trófeáját lehetett megtekinteni.

Fotó: Vérteserdő Zrt. 

A Társaságunk Síkvidéki Erdészeti Igazgatósága a 11-251850-510 kódszámú vadászterületen két különálló erdőtömbben végzi a vadgazdálkodási feladatokat. A két területrészen két, egymástól elszigetelt dám populáció található, melyek élőhelye a vadászterületek határain túlnyúlik, így azokat a szomszédos vadászatra jogosultakkal közösen kezeljük. Az egységes vadgazdálkodói szemlélet érdekében 2021-től szakmai programok keretében törekszünk a dámvaddal kapcsolatos tudásbázist bővíteni, közös célokat és gazdálkodási elveket kijelölni. Ennek az együttműködésnek volt az egyik állomása a november 12-én megrendezett 2024. évi dám trófeaszemle is.

A szemlén a vadászati hatóság munkatársai, a Vértes és a Gerecse tájegységi fővadászai, az elejtők, az érintett vadászatra jogosultak mellett az erdőgazdaságunk vadászati szakemberei vettek részt. Az idei barcogást a vadásztársaságok képviselői, Molnár László, a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Földművelésügyi Osztályának osztályvezetője és a szervező Síkvidéki Erdészeti Igazgatóság részéről Laki Balázs erdészeti igazgató értékelték.

Fotó: Vérteserdő Zrt. 

A nagybéri dámtelepítésekről érdekes történeti áttekintést adott Marton Ferenc, az Ászári Aranykalász Vt. – az egykori Ászári Aranykalász Tsz. Vt. – tiszteletbeli tagja, korábbi elnöke. Ezt követően Káfony Judit vadászati szakügyintéző trófeabírálati bemutatót tartott a megjelenteknek. Összevetésre kerültek a korbecslési adatok és a fogmetszet vizsgálatok a 2023. évi barcogásban elejtett bikákra vonatkozóan.

Forrás: Kis Balázs – Vérteserdő Zrt.

 

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom