Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay

Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.

Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.

A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.

A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.

A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.

Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.

Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.

A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.

Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.

Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.

Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.

Forrás: Euronews

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A haditechnika fejlesztései időről-időre átkerülnek a vadászati alkalmazásba is. Ezen újítások átvételét többnyire parázs vita kíséri. Ilyen volt a ma már történelmi jelentőségű, nyílt irányzékról céltávcsőre történő áttérés is. Napjaink etikai vitái pedig a célzásra alkalmas éjjellátók/hőkamerák valamint a hangtompító körül forognak.

Fotó: OMVK

Ugyanakkor ez utóbbiak esetén lényegesen kisebb az ellenállás és az eredményességet is kevésbé befolyásolja alkalmazásuk, mint a high-tech céloptikák. Ez a jogszabály lényegesen megengedőbb rendelkezésiben is tetten érhető. A hangtompítókkal kapcsolatos döntéseket vadásztársaink sokszor jobb esetben félinformációk, rosszabb esetben teljesen valótlan hírek alapján hozzák meg. Holott sokkal egyszerűbb és megérthetőbb működésű eszközről van szó, mint a digitális kamerák esetében.

Éppen ezért örültem, amikor Venter Flóra Zita, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának harmadéves vadgazda mérnök hallgatója megkeresett a Tudományos Diákköri Dolgozat témájával, amely dolgozat számos érdemi információval szolgálhat a vadászok számára. A hangtompítókkal kívánt ugyanis foglalkozni, méghozzá olyan háttérrel (fegyvermester édesapja műhelyében nevelkedett), amely lényegesen megkönnyítette a dolgozat alapjául szolgáló mérések kivitelezését. Ezekből az eredményekből adunk most ízelítőt vadásztársainknak, bízva abban, hogy segít eloszlatni a hangtompítók körüli misztikus köd egy részét.

Alapvetően nagyon egyszerű méréseket végeztünk el, amelyek bárki által reprodukálhatóak. Az eredményekben nem is feltétlenül a számszerűség a lényeg, hanem sokkal inkább az, hogy egyes paraméterekre milyen hatása lehet a hangtompítónak. Mielőtt azonban belevágnánk a sűrűjébe, szükséges tisztázni néhány alapvetést. Mit is csökkent a hangtompító? Egyáltalán hol és hogyan képződik tompításra szoruló hang?

A hangtompítókról

Azt többnyire tudják vadásztársaink, hogy a hangerő mérésére használatos mértékegység a decibel. Azonban azt már csak elvétve tapasztaltam, hogy pontosan tudnák, mit is jelent ez. Pedig ez nagyon fontos pontja a hangtompító kérdéskörének. A decibel mértékegység alapvetően nem a hangerőt méri, hanem a hang által keltett levegő rezgés révén kialakuló nyomást, amelyet logaritmikus skála mentén képez le. Ez kissé bonyolultnak tűnik, de szemléletes és nagyon könnyű olyan hétköznapi hanghatásokhoz kötni, amit mindenki ismer. A lényeg a logaritmikus skála kifejezésben rejlik. Ennek értelmében ugyanis a skála egy egységgel való növekedése nem egy egységnyi hangnyomás változást jelent a valóságban, hanem tízszeres változást. Ez magyarázza azt, hogy a 80 dB körüli értékek még nem jelentenek gondot (utca zaja, az autó, a dudálás), míg a mindössze 20 egységgel magasabb 100 dB körüli értékeknél már jó eséllyel fizikai károsodást szenvednek a hallószervek.

Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a modern, közepes és nagy kaliberű fegyverek torkolati döreje 100 dB fölötti értéket produkál.

De mi is ad zajt a fegyveren? Már maga a zárszerkezet működtetése is 75 dB erősségű hanggal jár méréseink szerint. A következő hanghatás a lőszerben lévő gyutacs és lőpor berobbanása. Ez a cső védelmében történik, ráadásul olyan gyorsan követi a torkolati dörej, hogy gyakorlatilag az emberi fül számára szétválaszthatatlanok, egynek érzékeljük azokat. A fegyvercső torkolatánál keletkező dörej is két komponensből tevődik össze. Az egyik a lövedék okozta hangrobbanás, amellyel nincs mit tenni, maximum a vadászatra csak korlátozottan alkalmas szubszonikus lőszerek mérsékelik. A lőporgázok szabadba való kiáramlása okozta hangterhelés viszont hatékonyan mérsékelhető. A hanghatás erőssége attól függ, hogy mekkora a nyomáskülönbség a csőből kilépő lőporgázok és a környezet nyomása között.

Nagyon sok elven működő (legalább is elvi síkon működő) hangtompítót találtak már ki. Jelenleg az a konstrukció tűnik jól használhatónak, amelynél az eszközben kialakított belső terek és lamellák a hirtelen kilépő lőpor gázokat kontrollált mértékben engedik kitágulni és azokat lassítva, hűtve, megvezetve engedik ki a környezetbe. A reklámokban (na és a laboratóriumi körülmények között) akár 25-30 decibel hangintenzitás-csökkenés is elérhető. Vadászati szituációban, mindennapi használat során az eszköztől reálisan 15-18 dB csökkentés várható el. Efölött már kiemelkedő teljesítményről beszélhetünk! De már ez is elég ahhoz, hogy a kritikus 100 dB körüli torkolati dörej 80 dB körülire csökkentsük, ami, miként fentebb írtuk, már a mindennapok zajához mérhető.

Decibel skála. Fotó: OMVK

A mérések

Egyetlen fegyverrel (.223 Remington kaliber) végeztük a méréseket, részben gyári, részben fegyvermester által készített eszközök használatával. Az előbbiben a belső lamellák cserélhetőek voltak, így a furata 6,5-10,5 mm között volt változtatható. A másik fajta hangtompító fixre összeszerelt, pontosan a .223 kaliberhez méretezett furattal.

Különböző lőszermárkákat használtunk, azonos (3,6 g / 55 gr) lövedéktömeggel. A lövések állványban rögzített fegyverből adtuk le a hibák minimalizálása érdekében.

A használt fegyver hangtompító nélkül a következő értékeket produkálta öt lövés átlagában:

• csőtorkolatnál mért sebesség: 980 m/s
• sebesség 100 méterre: 845 m/s
• csőtorkolati energia: 1711 J
• hangnyomás: 97,14 dB

Első mérésünk arra irányult, hogy az éppen a .223 kaliberhez méretezett hangtompítóból leadott lövések szórása, pontossága 100 méteren mennyiben tér el a hangtompító nélküli csőből leadott lövésektől. A lőszermárkák megnevezése nélkül elmondhatjuk, hogy a találati pontok minden esetben változtak a hangtompító nélküli csőhöz képest. Egyes esetekben alá, más esetekben fölé lőtt a hangtompítóval szerelt fegyver. Az oldalirányú szórás kisebb mértékű volt. Az eltérés esetenként akkora volt, hogy a mérési távon egy róka terítékre hozása már bizonytalan lenne.

Sokkal meglepőbb azonban a szórás alakulása. Volt olyan lőszer, amelynél ez azonos volt hangtompítóval és anélkül. Volt azonban olyan is, amelynél csaknem kétszer akkora körben ült a hangtompítóval leadott három lövés, mint a hangtompító nélküli cső esetén. Ami viszont bennünket is meglepett: egyes esetekben lényegesen jobb volt a szóráskép hangtompítóval, mint anélkül!

Vagyis a hangtompítónál hangsúlyosan kell figyelni a megfelelő lőszer kiválasztására, amely nem biztos, hogy azonos lesz a hangtompító nélkül használt csövet „szerető” lőszerrel. Ha pedig ez megvan, és beállítottuk hozzá a távcsövet is, akkor ragaszkodjunk hozzá, mert a lőszerváltás hatása hatványozottan jelentkezik a hangtompító esetén.

Fotó: OMVK

Fotó: OMVK

Fotó: OMVK

Fotó: OMVK

Amennyiben több fegyverünk van, és nem akarjuk mindet állandó hangtompítóval felszerelni, elvileg járható az az út, hogy a legnagyobb kaliberhez választunk hangtompítót és azt használjuk a kisebb kaliberekhez is. Így ugyan sérül az az elv, hogy a lövedék átmérőjétől 2 mm-rel nagyobb hangtompító furatátmérő az optimális, de vajon ez komoly hatással van-e a hatékonyságra?

A próbalövések, amelyeket azonos lőszert használva, csupán a hangtompítók belső furatát változtatva a végeztünk el, rávilágítottak arra, hogy a furat méreténél nagyobb hatása van a lőszer típusának a pontosságra és a szórásra. Egyértelműen a kaliberhez való furatátmérő adta a legjobb eredményeket, de például a 9 mm furatátmérőjű hangtompító is jól szerepelt az 5,6 mm-es lőszerrel. Ennél a mérésnél nyilvánvalóan a hangnyomás értékek csökkenése tart számot leginkább az érdeklődésre, így mi is főként erre koncentráltunk.

• Hangtompító nélküli csővel és a hangtompítóssal is 5-5 lövést adtunk le azonos típusú lőszerrel. A hangnyomás mértéke a hangtompító nélküli cső esetében 95,8 és 98 dB között mozgott (átlag 97,14 dB), ami még elviselhető, de többszöri ismétlődése garantáltan halláskárosodást okoz. Ezért a hallásvédő használata már ilyen kicsi kalibernél is elengedhetetlen.
• A cserélhető lamellás hangtompítók esetén legjobban szerepelt a kaliberhez való furatú modell. Itt csaknem 16% hangnyomás-csökkenést értünk el. Vagyis a hangnyomás a már a fülvédő nélkül is elviselhető 80,4-83,2 dB közöttire mérséklődött (átlagosan 81,88 dB).
• Érdekes módon a 10 mm-es furatú hangtompító is majdnem ezt az eredményt produkálta, hiszen a 15,17%-os átlagos hangnyomás-csökkenéssel 80,8-84 dB közzé (átlagosan 82,4 dB) mérsékelte durranást.
• Leggyengébben a 9 mm-es furatú eszköz teljesített, a maga 12,48%-os hangcsökkentő képességével. Bár még ez is az elviselhető 83,5-87,6 dB szélső értékeket jelenti (átlagosan 85,02 dB), mégis mutatja, hogy pontosan a kaliberhez való furatátmérő a leghatékonyabb.
• Legjobban teljesített a fixre szerelt, .223 kaliberhez készült hangtompító. 16,22%-os átlagos hangnyomás-csökkentésével 80,7-82,3 dB közöttire (átlagosan 79,16 dB) mérsékelte a hanghatást. Ezen nem is csodálkoztunk, hiszen a cserélhető betétek nem tudnak olyan precízen illeszkedni, hogy közöttük ne szökne meg valamennyi gáz, így rontva a hatásfokot. Ellenben az egybe szerelt hangtompító esetén nincsenek illesztési pontatlanságok.

Vadászati felhasználás esetén a lövedék sebességének változása, és ezzel a torkolati energia csökkenése is érdekes kérdés. Nem csak a vad elejtésének biztonsága miatt, hanem azért, mert ez közvetve meghatározza a csőtorkolati energiát, amelyre a jogszabály is előír kötelező határértékeket. A sebesség tekintetében is ötlövéses sorozatokat mértünk, azonos típusú lőszert használva.

• A hangtompító nélküli cső esetén az átlag 989,6 m/s kezdő sebesség 1765,5 J torkolati energiával párosult.
• A .223-mas kaliberű, cserélhető belsejű hangtompító esetében 947,8 m/s-re mérséklődött a lövedék sebessége (8,27%-os csökkenés), amivel 1618,6 J torkolati energia járt együtt.
• Az ugyanilyen furatméretű, de fixre épített hangtompító még alacsonyabbra, 938,8 m/s sebességre csökkentette a torkolati sebességet. Ehhez már csak 1586,7 J torkolati energia tartozott, ami 10,08%-os csökkenés a hangtompító nélküli csőhöz képest!
• A 9 és 10 mm-es furatú hangtompítók majdnem egyformán teljesítettek. Úgy tapasztaltuk, hogy a nagyobb furatméret miatt kevésbé csökkentik a sebességet, igaz a hangnyomást is kevésbé mérsékelik. 966,2, illetve 962,2 m/s-ig csökkent a sebesség, ezzel együtt a torkolati energia pedig 1681,5 J és 1668,3 J átlagértékekre módosult. Vadászati szempontól ez nem feltétlenül okoz problémát, de olyan esetben már merülhet fel gond, amikor a hangtompító nélküli csőből kilőtt lövedék esetén az induló torkolati energia is éppen csak átlépi a jogszabályban rögzített 1000, illetve 2500 J értéket. Ha ez csökken 10 %-kal, akkor már előfordulhat, hogy a jogszabályi előírásnak nem felelünk meg.

Összefoglalva elmondható, hogy a hangtompító jelentősen módosíthatja az addig már bevált fegyver szórásképét és pontosságát. Ennek mértéke nagyban függ a használt lőszertől, így feltétlenül javasolt a próbalövések elvégzése. A pontatlanságok könnyebben javíthatók lőszercserével, mint a hangtompítók váltogatásával. A megfelelő szórásképet biztosító lőszer megtalálása után majdnem biztosan után kell majd állítani a távcsövön is, de ez egyébként is feladat lőszer váltás esetén.

Forrás: Fazekas Gergely

a vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei területi szervezetének titkára

Venter Flóra Zita – OMVK

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131