Természetvédelem
Emlékeztek még Mónikára? A kerecsensólyom felépült, és biztonságban hazatért Bulgáriába
Szabadon engedték azt a Bulgáriában gyűrűzött kerecsensólymot, amelyet tavaly röpképtelen állapotban találtak meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén.
Tavaly júliusban adtunk hírt, a fiatal kerecsensólyomról, akit ismeretlen elkövetők lőttek meg Hortobágy térségében. A bolgár gyűrűs madarat röpképtelen állapotban találta meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) Természetvédelmi Őrszolgálata. Mint kiderült, a „Mónika” névre keresztelt fiatal tojót a Green Balkans munkatársai nem sokkal a lelövése előtt engedték szabadon Bulgáriában, visszatelepítési programjuk részeként.

Fotó: Gócs Kata, Angelina Yaneva
A madarat a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították, ahol a röntgenfelvételek alapján kiderült, hogy sörétes puskával lőtték meg. Az Állatkert állatorvosai a madarat megműtötték és állapotát stabilizálták. Mónika ezt követően a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársainak felügyelete alá került. Szabadon engedésének lehetősége is felmerült, azonban a szakemberek ezt végül elvetették, így a telet nálunk töltötte.
Mónika igazi túlélő: közel egy évvel lelövése után néhány nappal ezelőtt átadtuk a bolgár kollégáknak, akik sikeresen visszaszállították Bulgáriába. A bolgár kerecsensólyom-állomány rendkívül sérülékeny: 2025-ben mindössze hat foglalt territóriumot regisztráltak, így a visszatelepítési program jelenti az egyetlen esélyt a faj újbóli megtelepedésére az országban.
A tojó kerecsensólyom felépülése nemcsak önmagában jelent hatalmas sikert, hanem a bolgár állomány számára is komoly jelentőséggel bír, hiszen a tervek szerint bevonják a bolgár kerecsensólyom-tenyésztési programba, ahol várhatóan számos kerecsenfiókának adhat életet.

A madár a Bulgáriába indulás előtti pillanatokban. Fotó: Gócs Kata, Angelina Yaneva
A Hortobágy térsége, ahol a sérült kerecsensólymot megtalálták a LIFE SakerRoads (LIFE21/NAT/HU/101074704) projekt egyik kiemelt területe. Az Európai Unió és a magyar állam által támogatott projekt célja, hogy megállítsa és megfordítsa ezen ikonikus madarunk populációjának csökkenő tendenciáját hazánkban, az észak-alföldi régióban.

Mónika tavalyi röntgenfelvételén is látszik a sörétszem (Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert). Fotó: Gócs Kata, Angelina Yaneva
Az 1980-as évek óta Magyarországon eddig 23 kerecsensólyom került meg biztosan lelövés következtében. Bár az elmúlt 15 évben az esetek száma csökkent, sajnos még mindig előfordul, hogy ez a fokozottan védett sólyomfajunk is áldozatul esik ezen illegális cselekményeknek. Sürgetjük, hogy ilyen és az ezekhez hasonló természetkárosítási ügyekben a bűnüldöző szervek hatékony nyomozást folytassanak és mielőbb bíróság elé állítsák az elkövetőket.
Szerző: Gócs Kata, Vasvári Babett – kerecsensolyom.hu
Fotók: Gócs Kata, Angelina Yaneva
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala







