Természetvédelem
Ismerjük fel a fekete párducot
Az Agro Jager News összefoglaló szakmai anyagot készített a fekete párducról, amelyet látni véltek az Alföldön. Cikkünkben két macskafajt részletesen bemutattunk. Kiemelve a nyomképeket.
Az elmúlt időszakban számos híradás szólt egy fekete nagymacskáról, amit először Kiskunhalason pillantottak meg. Ezt követően látták Ballószögön és Kecskeméten is. Nem egy esetben fényképet is készítettek az állatról. Kiskunfélegyháza és Bugac közötti tanyavilágban eközben birkákat ölt meg valami. Egyértelműen senki nem tudta megmondani, milyen nagymacska járhat az Alföldön.

A fekete párduc két különböző faj is lehet. A faj pontos meghatározása messziről igen nehéz feladat (Kép: Pixabay)
A nagymacska jelenlétét a Magyar Rendőrség szakértők bevonásával vizsgálta és a helyszínelésük után az alábbi tájékoztatást adta:
Mivel a leopárd és a jaguár nem őshonos hazánkban, ezért leopárd- és jaguárkutatók anyagait, külföldi forrásokat gyűjtöttük össze.

Kecskeméten készült fénykép 2021. december 23-án (Kép: Kecskeméti Televízió, Híros.hu)
Mi is pontosan a fekete párduc?
A „fekete párduc”, a fekete színváltozatú nagymacskák gyűjtőneve, de nem biológiai fogalom. Ismereteink szerint a leopárd (Panthera pardus) és a jaguár (Panthera onca) fordul elő ilyen színváltozatban, de vita tárgyát képezi Közép-Amerikában, a puma is – ezt még hivatalosan az ottani kutatók sem tudták bizonyítani. Valójában a fekete változat a melanin túlzott termelése miatt alakul ki.
Leopárd
A jaguár Dél- és Közép-Amerika nagy részén, valamint Mexikó néhány területén él. A leopárd pedig Afrika északkeleti és szubszaharai régióiban, Közép-Ázsiában, Srí Lankán, Dél-Indiában és Kínában él. Mind a jaugár, mind a leopárd húsevő, kivételes látásuk és hallásuk miatt, rendkívül sikeres ragadozók.
Milyen állat a fekete párduc?
A fekete párduc afrikai leopárd lehet, de nem különálló faj, hanem egyfajta változat és a magyar nyelvben gyűjtőfogalomként használjuk mind a jaguárra, mind pedig a leopárdra.
Egy fekete nagymacska játék közben. A videó készítői nem közölték azt, hogy melyik faj látható a rottweilerrel.
Meddig él egy leopárd vagy egy jaguár?
A jaguárok és leopárdok körülbelül 12-17 évig élnek. Fogságban – a szakirodalmi adatok szerint – 15-20 évig.
Jaguár vadászat közben:
Hány kilogramm egy jaguár vagy egy leopárd?
Súlyuk nemüktől függően is változik. A hím leopárdok súlya 80-165 font (36-75 kg), míg a nőstény leopárdok 46-132 font (21-60 kg) között mozognak. A hím jaguárok tömege 126-250 font (57-113 kg), míg a nőstény jaguárok tömege 100-200 font (45-91 kg).
Milyen természetvédelmi oltalom alatt állnak?
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) álláspontja szerint, a leopárd sérülékeny, a jaguárt a fenyegetett fajok közé sorolták. A két faj állománya folyamatosan csökken az orvvadászat és az erdőirtások miatt.
Jaguárok a Nyíregyházi Állatparkban:
Milyen gyorsan futnak?
Az egyik legérdekesebb kérdés, hogy milyen gyorsan képesek futni ezek az állatok. A leopárdok 58 km/h, míg a jaguárok akár 80 km/h-val is futhatnak. Gyors tempójuknak köszönhetően ezek a nagymacskák könnyen zsákmányolhatnak szarvasokat, antilopokat is.
Veszélyesek-e ezek az állatok?
Igen, kétségtelenül ezek a nagymacskák veszélyes ragadozók. Megtámadhatják az embereket, bár Molnár Gábor brazíliai őserdei vadászatai során leírja, hogy, ha tehetik, elkerülik az embert.
A rendőrség felhívásában figyelmeztetett, hogy semmiféleképpen ne közelítsük meg!
Lábnyomuk
Mivel két különböző fajról beszélünk, ezért összegyűjtöttük a leírásaikat, de vannak közös határozóbélyegeik is. A karmuk, mivel visszahúzható, szemben a kutyafélékkel, ezért azok nyomai egyik nyomképnél sem látszanak. Kivéve akkor, ha futnak, vagy csúszós helyen, mászásra, kapaszkodásra használják. Zsákmányukat is ezzel a különleges képeségükkel ragadják meg.
A leopárd nyomképe:
A hímek nyomai hosszabbak és szélesebbek, mint a nőstényeké. A hímek hátsó lábának nyoma 9 cm, a nőstényeké körülbelül 8 cm (átlag, amelyet Dél-Afrikában, Londoloziban mértek a helyi vadrezervátumban). A nőstények lábujjai valamivel karcsúbbak, mint a hímeké. Karmok nem látszanak, hacsak az állat nem fut.

Dél-Afrikában a Londolozi Vadrezervátumban készített fénykép nőstény leopárd nyomképéről (Kép: https://blog.londolozi.com/2012/05/19/in-the-footsteps-of-the-leopard/)
Az elülső nyomtáv szélesebb, de valamivel rövidebb, mint a hátsó nyom. A leopárdnyomok összetéveszthetők a hiénával (amelynek karmai vannak) és az oroszlánkölykökkel (6 hónaptól 1 évig). Az oroszlánkölyökök nyomai jobban elkülöníthetőek a leopárdtól, mert a talppárna hátsó része három részre tagolható.
A leopárdokat, jaguárokat messze a legnehezebb gyalogosan követni és megtalálni. Nagyon könnyedén mozognak, magányosak, és kiszámíthatatlan a viselkedésük. Gyakorlatilag lehetetlen egy leopárdot követni, ahogyan a Kruger Nemzeti Parkban is ezt állítják a szakemberek. A tapasztalt nyomkövetőknek fel kell használniuk a leopárd viselkedésével kapcsolatos ismereteiket, meg kell keresniük az állatra utaló legkisebb jelzést, és figyelniük kell az állatok viselkedését, mert a madarak, a mókusok, a vörösmajmok és az antilopok vészjelzést adnak a leopárd feltűnésekor. Emiatt a vadászata is rendkívül nehéz.
A jaguár nyomképe:
Közép- és Dél-Amerikában a puma és jaguár egy ugyanazon helyen él, ezért a nyomok pontos meghatározása sok kutató érdeklődését felkeltette ( tudományos eredmények ). Kevésbé hozzáértők könnyen összetéveszthetik a puma nyomképét a jaguáréval – állítják.

Nagytestű kutya, puma, és jaguár nyomképe (Ábra: https://www.originalwisdom.com/wp-content/uploads/bsk-pdf-manager/2019/03/deAngelo-et-al_2010_Traditional-versus-multivariate-methods-for-id-jaguar-puma-and-large-canid-tracks.pdf)

Puma és jaguár nyom közötti különbségek (Ábra: http://www.saguaro-juniper.com/i_and_i/mammals/jaguar/jaguar.html)
A legtöbb jaguárnak nagyobb a nyomképe mint a pumának. A talppárna mérete, és annak alakja a döntő határozóbélyeg a két faj meghatározása során.

Jaguár nyomképe (Kép: https://www.projectnoah.org/spottings/18732071/fullscreen)még egy kép: http://www.saguaro-juniper.com/i_and_i/mammals/jaguar/jaguar.html)
Kecskeméten készült felvétel:
- 1. kép: Kutya nyomképe (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
- Kiskunfélegyházán rögzített nyom (Kép: https://www.facebook.com/PoliceHungaryOfficial/)
- Leopárd nyomképe (Kép: https://www.africahunting.com/media/leopard-track-south-africa.93267/)
- Jaguár nyomképe (Kép: https://phys.org/news/2021-05-colombia-cattle-farmer-declares-truce.html)
- Puma nyomképe (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
- Puma nyomképének meghatározása (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
Album képeinek megnevezése, és forrása (balról jobbra):
- Kutya nyomképe (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
- Kiskunfélegyházán rögzített nyom (Kép: https://www.facebook.com/PoliceHungaryOfficial/ — http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/kozrendvedelem/fekete-parduc-kiskunhalason)
- Leopárd nyomképe (Kép: https://www.africahunting.com/media/leopard-track-south-africa.93267/)
- Jaguár nyomképe (Kép: https://phys.org/news/2021-05-colombia-cattle-farmer-declares-truce.html)
- Puma nyomképe (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
- Puma nyomképének meghatározása (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
Korábbi cikkek a “magyar fekete párducról” itt, valamint itt és az elpuszított birkákról itt érhető el.
2021. január 9-én egy újabb észlelés érkezett, amelyet Szolnok közelében látták. Az esetet még vizsgálják.
Írta és fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Forrás:
- https://www.wildlifeillinois.org/gallery/animal-sign/tracks/mountain-lion-tracks/
- https://kidadl.com/animal-facts/black-panther-facts
- https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144
- https://www.originalwisdom.com/wp-content/uploads/bsk-pdf-manager/2019/03/deAngelo-et-al_2010_Traditional-versus-multivariate-methods-for-id-jaguar-puma-and-large-canid-tracks.pdf
Természetvédelem
Megjelent a 2025.évi természetvédelmi pályázat kiírása
Természetvédelmi pályázatot hirdetett az Agrárminisztérium
Az Agrárminisztérium ezúton meghirdeti a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet IV. fejezetének – az agrárminiszter feladat- és hatáskörét részletező 6. pontjához, azaz a minisztérium természetvédelmi feladataihoz illeszkedő, civil feladatvállalást segítő pályázatot.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Támogatási igényt a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként jóváhagyott Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben rögzített természetvédelmi célok elérésében közvetlenül feladatot vállaló, természet- és környezetvédő céllal létrejött közhasznú szervezetek (egyesületek vagy alapítványok) nyújthatnak be a felhívásban rögzített tematikájú tevékenységekre, projektekre.
A pályázat felhasználható keretösszege 50 millió forint. A pályázatokat 2025. április 14-től 2025. május 13-ig, kizárólag postai úton lehet beadni. Egy pályázó legalább 1 millió, legfeljebb 3 millió forint összegre pályázhat.
A pályázati felhívás szövegét, a pályázati adatlapot, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
Sikeres pályázást kívánunk!
Forrás: AM
Természetvédelem
ÁPRILIS: Négy rétihéja faj szeli a magyar eget
Áprilisban javában zajlik a tavaszi madárvonulás. A rétihéják estében ez az egyik legizgalmasabb hónap, hiszen mind a négy hazai fajjal találkozhatunk. Már a költőhelyek közelében, nádasok, vizes élőhelyek felett láthatjuk a leggyakoribb fajt, a barna rétihéját (Circus aeruginosus).

Barna rétihéja. Fotó: Simay Gábor
Többségük az elmúlt hónapban érkezett meg, de a telek enyhülésével egyre több példányuk telel át. A téli vendég és gyakori átvonuló kékes rétihéja (Circus cyaneus) száma ilyenkorra már csökkeni szokott, de jelenlétükre még ebben a hónapban is számíthatunk. Az idei évben április elején még szokatlanul nagy számban vannak jelen.

Kékes rétihéja. Fotó: Simay Gábor
A fakó rétihéja (Circus macrourus) – igaz csak kis számban – átvonul hazánkon, költőhelyei Közép-Ázsiában találhatók. Igazán szerencsésnek kell lennünk, hogy összefussunk vele a pusztában. Legkésőbb a hamvas rétihéja (Circus pygargus) érkezik meg hozzánk telelő területéről, de a hónap közepén már sokfelé láthatjuk vonuló egyedeit, melyek közül egyesek itt is maradnak fészkelni.

További természetvédelemmel kapcsolatos hírekért látogasson el az Agro Jager Természetvédelem c. rovatába! Kattintson a képre!
Bár rétihéjákat sokfelé láthatunk, legjobb eséllyel gyepek felett, alacsonyan repülve pillanthatjuk meg őket, hiszen ezek a legjobb vadászterületek számukra. Így a gyepek védelmével a rétihéják védelmét is szolgáljuk!

Fakó rétihéja. Fotó: Simay Gábor
A fotókon mind a négy faj esetében hím madarat láthatunk. A tojó és fiatalabb példányok többnyire barnák és sok esetben igen nehéz elkülöníteni a fajokat.

Hamvas rétihéja Fotó: Simay Gábor
A barna és a kékes rétihéják védettek, pénzben kifejezett természetvédelmi értékük 50.000 Ft. A másik két faj fokozottan védett, a fakó rétihéja természetvédelmi értéke 250.000 Ft, míg a hamvas rétihéjáé 500.000 Ft.
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta és fényképezte:
Simay Gábor
Természetvédelmi Őrszolgálat
Látott, fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A bakonyi alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris bakonyiensis) jelenlegi ismeretink alapján kizárólag a Bakonyban és az Őrségben fordul elő, így a Kárpát-medence egyik bennszülött gerinces állata! Megőrzése – mint valódi hungaricum – ezért a mi feladatunk!
A Bakonyban az alpesi gőték többsége a hegység magasabban fekvő északi illetve középső részén él, de van egy elszigetelt populáció a Keleti-Bakonyban is, a Burok-völgy környékén. Ezt az állományt tavaly kezdtük el felmérni (korábbi írásunk itt érhető el).
Szaporodóhelyeinek többsége itt a rendszeresen járt erdészei utak pocsolyáiban található, mely komoly veszélyeztető tényező az elszigetelt populáció fennmaradása szempontjából. A taposás és a víz állandó felkavarása mellett ezek a pocsolyák ráadásul tavaly nyáron ki is száradtak, még mielőtt a lárvák kifejlődhettek volna, így ennek az egyébként is ritka állatnak nem volt szaporulata!
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) és a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. együttműködésének köszönhetően idén komoly munkálatok zajlottak e bennszülött állatunk megmentése érdekében. A tél folyamán munkagép segítségével árkok készültek, melyekben a gőtelárvák kifejlődésére jóval nagyobb az esély. Egy részük a meglévő, kikerülhető, de sekély szaporodóhelyek mélyítésével, többségük viszont a közlekedést is nehezítő keréknyom pocsolyák mellett lett kialakítva. Utóbbiak vizét az újonnan kialakított árkokba vezettük be. Az új árkok többségéből sajnos elszivárogna a víz, ezért még kora tavasszal, a gőték szaporodása előtt elkészült ezek vízzáró bélelése is.
Forrás: Dr. Riezing Norbert – DINPI