Keressen minket

Mezőgazdaság

Felvirágoztatják az agrártudományt

Jelentős javulást vár az agrárszakemberek képzésében a felsőoktatásért felelős államtitkár, miután az intézményi összevonások, szervezeti átalakítások révén létrejön a nagy agráregyetem. Bódis József a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy a változtatások révén jóval több fiatal szerezhet diplomát a szakemberhiánnyal sújtott területeken, fejlődni fog az agrárgazdaság technológiai színvonala, erősödik az ágazat innovációs képessége és nemzetközi beágyazottsága.

Közzétéve:

Jelentős javulást vár az agrárszakemberek képzésében a felsőoktatásért felelős államtitkár, miután az intézményi összevonások, szervezeti átalakítások révén létrejön a nagy agráregyetem. Bódis József a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy a változtatások révén jóval több fiatal szerezhet diplomát a szakemberhiánnyal sújtott területeken, fejlődni fog az agrárgazdaság technológiai színvonala, erősödik az ágazat innovációs képessége és nemzetközi beágyazottsága.

Megjelentek a Magyar Közlönyben az egyetemi modellváltásról rendelkező törvények. Mint arról korábban beszámoltunk, hat egyetem idén nyártól alapítványi fenntartásban folytatja munkáját, emellett az intézményhálózat megújításának részeként több kart összevonnak, elsősorban az agrárterületen. Augusztus 1-jétől az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Kara beolvad a Szent István Egyetem szervezetébe. Ezt követően a teljes Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem egy szervezetben működik tovább, ezzel párhuzamosan a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara az Óbudai Egyetem részévé válik. A változások révén a Szent István Egyetem országos agrár tudásközponttá válhat.

Az összevonásokról Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatási államtitkára elmondta lapunknak: tervezettebb és szervezettebb felsőoktatási rendszert szeretnének létrehozni, amely a hosszú távú gazdasági és társadalmi célokkal is összhangban áll. A tervek szerint valódi versenyhelyzet és minőségjavulás várható, a kisebb intézmények működése pedig stabilizálódik.

– A Szent István Egyetem és a Kaposvári Egyetem összeolvadásával a magyar agrárfelsőoktatás új fejlődési pályára állhat. A magyar agráregyetem 2030-ra bekerülhet a világ száz legjobb agrártudományi egyeteme közé, ezzel növelve a magyar agrárgazdaság, az agrárképzések és -kutatás nemzetközi elismertségét, beágyazottságát – emelte ki Bódis József. Az államtitkár szerint a kormány egy erős tudásközpontokra épülő intézményrendszert hoz létre, amely egységes elvek alapján szolgálja ki a magyar agrár felsőoktatást, ezért az integrált nagy intézmény része lesz a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ is.

A minőség javítása érdekében a képzések tartalma és az infrastruktúra is jelentősen megújul.

Kertészmérnök-hallgatók szüretelik a szőlőt egy debreceni kísérleti telepen Fotó: MTI/Oláh Tibor

– A nagy agráregyetem létrejöttétől többek közt azt várjuk, hogy nagymértékű javulás álljon be az agrár szakemberek képzettségi szintjében, értem ezalatt például a digitális és technológiai, gazdasági és jogi tudást, a gyakorlati felkészültséget, az innovációs és vállalkozói szemléletet is. Fontos továbbá, hogy a területen diplomát szerző fiatalok száma elérje az iparág számára releváns és szükséges mennyiséget, ezért a kritikus területeken növelni kell a hallgatói létszámot. Ezek közé tartozik például az élelmiszeripar, vízgazdálkodás, gazdasági agrármérnök, mezőgazdasági gépészmérnök, takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök, vagy az agrár digitalizáció szak – magyarázta az államtitkár. Fellendülnek a kutatások is: megerősítik a kutatói kapacitásokat, fejlesztik a technológiákat, továbbá célként tűzték ki azt is, hogy a szakemberek a jelenleginél több nemzetközi projektben vegyenek részt.

Várhatóan egységesítik a képzések tartalmát, annak érdekében, hogy a pályakezdő fiatalok azonos minőségű tudással rendelkezzenek, ezzel megkönnyítve a diplomázók integrálását és továbbképzését.

– Motivált és aktív oktatói és kutatói gárdára van szükség, hiszen ők tehetnek a legtöbbet az agráriummal kapcsolatos szemléletformálás érdekében. Szeretnénk, ha az egyetemi oktatók korszerű tudást, innovatív, vállalkozói szemléletet adnának át a hallgatóiknak, sok-sok gyakorlattal, és a projekt alapú munkavégzés terjesztésével mutatnának irányt a jövő szakembereinek. Mindezt jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel is meg fogjuk támogatni – hangsúlyozta Bódis József, aki kitért arra is, hogy szakok nem szűnnek meg, a jelenlegi képzési portfólióját mind a Szent István Egyetem, mind pedig a Kaposvári Egyetem megtartja, vagyis a korábban elindított vagy meghirdetett képzések szeptembertől az új Szent István Egyetemen is folytatódnak.

Forrás: Magyar Nemzet
Morítókép: MTI/Oláh Tibor

 

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom