Keressen minket

Mezőgazdaság

Minősített agrárklaszter minősítést nyert el a Debreceni Egyetem – Galériával

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal TOP50 infrastruktúrái közé sorolták a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatóegységeit.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kutatóegységei alkotta hálózat az egyetlen klaszter, amely agrár- és élelmiszertudomány területen bekerült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal TOP50 infrastruktúrái közé – közölte a Debreceni Egyetem.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal TOP50 infrastruktúrái közé sorolták a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatóegységeit. (Kép: Debreceni Egyetem)

Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar címere. (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) nyolc kutató egysége alkotja azt a hálózatot, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a legjobb 50 hazai kutatási infrastruktúra közé sorolt. Az Agrár és Élelmiszer Innovációs Debreceni Egyetemi Kutatási Infrastruktúra egy olyan komplex rendszer, amely a fenntartható mezőgazdaság elveinek megfelelve, a körforgásos biológiai-alapú gazdaság modelljét követi- hangzott el a minősítő oklevelek átadóünnepségén.

A kutatási infrastruktúra rendszer tagjai a teljes élelmiszerlánc – alapanyagtól a termékekig – vizsgálatát, elemzését el tudják végezni változó biotikus és abiotikus környezetben. Az egyedien komplex struktúra tovább növeli és erősíti a Debreceni Egyetem a Tisza nemzetközi vízgyűjtőjén betöltött multidiszciplináris oktatási és kutatási szerepét- jelentette ki Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

Stündl László szerint a kar nyolc kutatóegységének munkája jó példa arra, hogy hogyan lehet ma Magyarországon nemzetközi szinten is jól érzékelhető tudásátadást, kutatás-fejlesztést és innovációs tevékenységet folytatni.

Az Agrár és Élelmiszer Innovációs Debreceni Egyetemi Kutatási Infrastruktúra tevékenysége a precíziós gazdálkodás teljes vertikumát felöleli: a szántóföldi- és kertészeti növénytermesztéstől, az állattenyésztés, a halbiológia, a talaj- és vízgazdálkodási rendszerek, az élelmiszertechnológián keresztül, a digitalizáció és a robotikáig. A kutatási infrastruktúra összetettsége is mutatja a DE MÉK erejét és kutatási potenciálját, illetve azt, hogy igen széles vertikumban képes szolgáltatási tevékenységeket végezni az agrár-élelmiszeripari szektor szereplői számára- hangsúlyozta Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes.
Veres Szilvia szerint a kiváló kutatási infrastruktúra a záloga a megbízható és magas színvonalú szolgáltatási tevékenységeknek, amire napjainkban fokozódó igény mutatkozik.

Az érintett szektor szereplői is elismerik, hogy a termelés hatékonysága csak akkor fog szintet lépni, amennyiben a vállalkozások célirányos kutatási-szolgáltatási tevékenységeket vesznek igénybe a hozzáadott érték fokozására, a termékpaletta bővítésére, a környezeti károk enyhítésére, valamint a technológiák fejlesztésére. Ebben tud a DE MÉK „Kiváló Kutatási Infrastruktúrája” támogatást nyújtani a releváns gazdasági partnerek számára- fejtette ki Veres Szilvia.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) első alkalommal ismerte el a legkiemelkedőbb hazai kutatási infrastruktúrákat. Az NKFIH tanúsítvány alapján a tudományos központok jogosultak a „Kiváló Kutatási Infrastruktúra” cím használatára. A szervezetek bekerülnek az innovációs hivatal adatbázisába, amely ezzel is segíti a kutatóegységek széles körű hazai és nemzetközi láthatóságát, illetve a szakmai kapcsolatok építését.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

21 százalékkal alacsonyabb a termelői ára a búzának, mint egy éve

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárközdazdasági Intézet adatokat közölt a búza piacáról:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tallage áprilisi tájékoztatása szerint Németországban a 12,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza spot piaci ára (FOB Hamburg) 23 dollárral 264 dollár/tonnáig emelkedett március 6. és április 5. között.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

Ábra: AKI

A Rouenba érkező malmi búza azonnali exportára (FOB) 6 dollárral magasabb, 216 dollár/tonna volt ugyanekkor. Márciusban a franciaországi búza ára három éve a legalacsonyabb szintre esett, majd csatlakozott a világpiacon tapasztalható emelkedő trendhez. Ennek ellenére továbbra sem versenyképes a fekete-tengeri terménnyel szemben. Az Oroszországban megtermelt 11,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza (FOB) az azonnali szállítási határidőre vonatkozóan 201 dollár/tonnáért (+11 dollár), a 12,5 százalék fehérjetartalmú pedig 210 dollár/tonnáért (+8 dollár) volt elérhető április 5-én. A francia és az orosz árakban nem várható nagy változás a Tallage szakértői szerint, bár utóbbi az élénk export miatt emelkedhet. Romániában és Bulgáriában 212 dollár (–6 dollár) volt a malmi búza tonnánkénti spot piaci ára a jelzett időszakban. Az USA-ban a 12 százalék fehérjetartalmú, piros lágyszemű őszi búza (SRW) azonnali exportára 5 dollárral 229 dollár/tonnára nőtt, miközben a 11 százalék fehérjetartalmú piros keményszemű őszi búzáé (HRW) 2 dollárral 265 dollár/tonnára mérséklődött. Argentínában a termény azonnali exportára 14 dollárral 232 dollár/tonnáig emelkedett április elején (Tallage).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április harmadik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 21 százalékkal múlta alul. A takarmánybúza 59,3 ezer forint/tonnáért (–34 százalék) forgott ugyanekkor.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

71 százalékkal nőtt a friss tojás importja

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen nőtt a friss tojás importja

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.

Fotó: Pixabay

A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.

A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Fotó: Rendőrség

Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

Fotó: Rendőrség

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom