Keressen minket

Mezőgazdaság

Interjú Dr. Szabó Istvánnal, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettesével

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Ha van ötlet, érdemes pályázni! A 2021-ben elindított uniós kutatási és innovációs keretprogram, a Horizont Európa minden eddiginél nagyobb, 95,5 milliárd eurós keretösszeget fordít a tagországokban zajló kutatás-fejlesztési és innovációs projektekre 2027-ig. A kutatásban és az innovációban rejlő lehetőségekről, a közvetlenül Brüsszelből pályázható támogatásokról és az elmúlt hétéves ciklus magyar sikereiről – köztük kiemelten a hazai agrár- és élelmiszeripari vonatkozású KFI eredményekről – Dr. Szabó Istvánnal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)  elnökhelyettesével beszélgettünk – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese mondta el a véleményét a hazai agrár- és élelmiszeripari vonatkozású KFI eredményekről (Kép: NAK)

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és közfeladatokat ellátó köztestület, amelyet a 2012. évi CXXVI. törvény hozott létre. 2013. március 28-án alakult meg. (Ábra: NAK)

 Mi az NKFIH szerepe a hazai agrár- és élelmiszeripar KFI keretrendszerében?

 Az NKFIH – amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) háttérintézménye – horizontális jelleggel, minden ágazat KFI tevékenységét támogatja. Egyes területek kiemelt prioritást élveznek, ezeket a Tématerületi Kiválósági Program 2020 keretében finanszírozzuk, felsőoktatási és kutatóintézeti támogatások formájában. Ezek közt természetesen megtalálható a fenntarthatóság éppúgy, mint átfogóan az agrárium. Emellett az egyéni kutatói kiválóságon alapuló pályázatoktól kezdve, a felsőoktatási hallgatók támogatásán át, egészen a vállalati innovációs projektek finanszírozásáig lefedjük a teljes KFI spektrumot, mindamellett, hogy felsőoktatási és ipari együttműködési központokat (FIEK) is létrehoztunk. A szükséges pályázati forrásokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap biztosítja, amelyet a Hivatalunk kezel, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai irányelvei alapján. A hazai KFI támogatások mellett a közvetlenül pályázható uniós források is óriási lehetőséget jelentenek a magyar szereplőknek.

 Milyen pályázati lehetőségeik vannak a mezőgazdasági termelőknek és az élelmiszer-feldolgozóknak?

 A piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatunk az egyéni, jelentősebb forrásbevonást igénylő KFI projektek megvalósítását támogatja. A kezdő innovátoroknak, vállalkozásoknak egy új konstrukciónk, a KKV Start Innováció biztosít fejlesztési forrást saját ötletük megvalósításához. Amíg a piacvezérelt pályázatnál ötletgazdáktól egy adott piacra szánt jelentős újdonságértékkel bíró, új termék megjelenését várjuk, addig a KKV Start elsősorban a vállalat számára a piacon elérhető új termék, eszköz, szolgáltatás vagy eljárás beszerzéséhez és az üzleti folyamatokba való beépítéséhez nyújt támogatást.  Például a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen létrejött egy agrárinformatikai központ azzal a céllal, hogy dedikált vállalati partnerekkel együttműködésben olyan fejlesztések valósuljanak meg, melyek alapján okos (digitalizációs) megoldások váljanak alkalmazhatóvá nem okos (offline) eszközökön is. Vagyis olyan rendszert fejlesztenek, amely különféle mezőgazdasági eszközöket képes „felokosítani”: vagyis egy eszköz alkalmas lesz információkat továbbítani például a talaj nedvességtartalmáról, amire korábban nem volt képes. Az ilyen típusú fejlesztéseket tudja például a KKV Start konstrukcióban egy gazdálkodó adaptálni a saját működésébe. Az együttműködési központoknak tehát kiemelten fontos célja az, hogy versenyképességet fokozó eredményeket szállítsanak a vállalatok számára. A végső cél, hogy a felsőoktatás és az ipari szereplők között a gazdaságra hosszú távon kiható jó kapcsolat épüljön ki – a létrejövő termékek pedig hozzáférhetővé váljanak a projekten kívüli partnerek számára is.

 Mi lehet a legfőbb sikerkritérium?

 Majdnem minden esetben igaz, hogy egy innovációs projekt akkor válik működőképessé és fenntarthatóvá, ha a KFI tevékenység valamely felsőoktatási intézmény együttműködésével jön létre. Az egyetemi közegben ugyanis megvan a megfelelő humánerőforrás, elérhetők a szükséges kutatási eszközök, infrastruktúrák is. Mindezeket egy átlagos hazai kkv nem tudja rentábilisan beszerezni és fenntartani – és épp ez teremt egy természetes együttműködési helyzetet.

 Beszélgetésünk elején utalt a közvetlenül Brüsszelből pályázható források jelentőségére is. Miért érdemes belevágni egy nemzetközi pályázatba? Milyen előnyökre lehet szert tenni?

 Az Európai Unió kutatási és innovációs támogatásaiból mi magyarok is egyre többet profitálunk. A 2014-2020. közötti Horizont 2020 keretprogram forrásaiból például a magyar szervezetek 1542 sikeres pályázati részvétellel 371 millió eurót nyertek el. Ezen belül az élelmezésbiztonság és a fenntartható mezőgazdaság területe – az infokommunikációs technológiák CT és az Európai Kutatási Tanács pályázatai mellett – az egyik legsikeresebbnek tekinthető: itt 209 sikeres pályázati részvétellel 33 millió euró támogatást sikerült Magyarországra hozni. A Horizont 2020 folytatása a tavaly elindított Horizont Európa program, amelynek minden eddiginél nagyobb, 95,5 milliárd eurós keretösszege újabb lehetőségeket rejt a pályázóknak.

Középtávú stratégiai célunk, hogy minél több hazai vállalkozás jusson el arra a szintre, hogy sikeresen tudjon ilyen nemzetközi pályázatokon szerepelni. Itt már előfeltétel, hogy legyen élő nemzetközi partneri együttműködése, képes legyen aktív szereplőjévé válni egy konzorciumnak. Ez utóbbi nehezebb feladat, hiszen ki kell építenie a kapcsolatokat és idegennyelv-tudásra is szüksége van. Az együttműködések, közös projektek jellemzően olyan átfogó témákat érintenek, mint például a szárazságtűrő növényfajtákkal kapcsolatos kísérletek, a növényi kártevők elleni védekezés vagy új öntözési rendszerek – aki ezekben részt tud venni, az a legelsők közt tudja majd alkalmazni ezeket a megoldásokat, ami jelentős versenyelőnyt jelenthet számára. A megszerzett előnyt és tudást pedig továbbadhatja vagy értékesítheti más vállalkozások számára idehaza vagy a nemzetközi piacokon. Ezek a projektek is jól jelzik, hogy az innováció nem egy misztikus fogalom, csupán a változásra való képesség.

Melyek a kezdeti lépések azoknak, akik pályázni szeretnének? Hogyan érdemes nekikezdeni?

 Az első lépés, hogy meg tudják fogalmazni a projektötletet és találjanak megfelelő pályázati forrást a megvalósításhoz. Önmagában azért nem érdemes pályázni, hogy bárki forrást vonjon be a napi üzleti működésbe, hiszen a bírálati szűrőkön úgyis fennakad a projekt. Fontos látni, hogy maga a pályázás is erőforrásigényes tevékenység, ami adminisztrációs terhekkel is jár. Ezek vállalhatók abban az esetben, ha valaki tisztességgel eleget tesz a kötelezettségeinek. De aki túl sokat módosít a projekten a megvalósítás során, annak érdemes jobban átgondolnia a koncepciót, még akkor is, ha az innováció egyfajta alkotói folyamat. Mindenkinek azt javaslom, hogy bátran vágjon bele a pályázásba, ha valóban van egy ígéretes ötlete és konkrét terve a megvalósításhoz. Pályázatíróra sincs feltétlenül szükség, hiszen sokkal hitelesebb és eredményesebb, ha a projekt elképzelését maga az ötletgazda írja le és csak az adminisztrációs feladatokra von be külső segítséget.

 A hazai pályázói körnek milyen KFI szolgáltatásokat nyújtanak?

 Szolgáltatási portfóliónk révén elősegítjük és indukáljuk az innovációs tér egyes szereplői közti együttműködést – ez ugyanis minden innovációs, illetve kutatás-fejlesztési projekt sikerfaktora. Ha ugyanis van egy jó, innovatív ötlet, amit érdemes megvalósítani, akkor a Hivatal abban tud segíteni, hogy a projektgazdát összekötjük azokkal a szakemberekkel és intézményekkel, akikkel érdemes együttműködnie. Az innovációs környezetben – sok más ágazathoz hasonlóan – a kapcsolati tőke az egyik legnagyobb érték, amely elősegíti az információáramlást és általa épülhet ki egy hatékony és versenyképes gazdaság és ökoszisztéma. Ugyanez a helyzet a közvetlenül pályázható uniós források, így a Horizont 2020, illetve a 2021-ben elindított Horizont Európa esetében is. Ezeknél az NKFIH nemzeti kapcsolattartói, szakértői projektre szabott tanácsokkal, konzultációval, korábbi pályázói és értékelői tapasztalatok megosztásával segítik az elindulást. Ha például hazai vagy nemzetközi konzorciumépítés szükséges a sikeres pályázáshoz, akkor a kezdeti lépésekben tudunk segíteni, de a konkrét pályázatot már a bevont, aktív szereplőknek kell letenniük az asztalra.

 Milyen formában és területeken működnek együtt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával?

 A Területi Innovációs Platformok kezdeményezést azzal a céllal indítottuk el, hogy helyi szinten, közvetlenül tudjuk elérni és összefogni a hazai innovációs tér összes lehetséges szereplőjét. A NAK is természetes szövetségesünk lehet ebben. Az általunk létrehozott budapesti és hét vidéki platformon vitatjuk meg például a támogatási rendszerrel kapcsolatban felmerülő szakmai és szakértői kérdéseket, felmérjük az igényeket, többek közt azt is, hogy a jövőben mely kulcsterületekre fókuszáljuk az innovációs pályázati forrásokat. A horizontális területek közül az agrárszektor természetesen továbbra is kiemelt prioritást élvez.

Forrás: NAK.hu

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 2.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszály alakulása május elején

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.

Ábra: MME

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben

Print Friendly, PDF & Email

A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.

©FAO/Rijasolo

FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.

A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk  okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.

A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.

A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.

A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.

A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.

További részletek itt.

Megnyirbált búza-előrejelzés

Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.

A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.

A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.

További részletek itt.

Forrás: FAO

Tovább olvasom