Vadászat
A Zalában elejtett gímszarvasbikák 65 százaléka érmes
Az őszi vadászati szezonban terítékre került gímszarvasbikák 65%-a érmes lett Zala megyében, hét példány 230 nemzetközi pontot meghaladó értéket ért el a hatósági trófeabírálaton – közölte Lázár Attila, a megyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője.

A kép illusztráció
A trófeabírálaton bemutatott mintegy hétszáz gímszarvastrófea közül 451 lett érmes: 67 aranyérmes, 188 ezüstérmes, 196 pedig bronzérmes minősítést kapott.
A több mint 230 nemzetközi pontot elérő trófeák súlya meghaladta 11 kg-ot. A legnagyobb, 15,58 kg trófeasúlyú gímszarvasbikát Szentpéterföldén ejtették el, a Zalaerdő Zrt. vadászterületén. A vadgazdálkodó internetes oldalán közzétett vadászati árjegyzék szerint a gímszarvasbika kilövése 12 kg trófeasúlytól 17 300 euróba kerül.
Az elejtések mintegy 4 százaléka volt szakszerűtlen, harminc „ígéretes, fiatalabb” bika került puskavégre.
A vadászati szezon első öt hetében a kilőhető gímbikák csaknem 40 százalékát ejtették el. A 2019. január 31-ig tartó időszakban 6600 gímszarvas – 1860 gímbika, 2515 tehén és 2225 borjú – kerülhet terítékre – ismertette Lázár Attila.
Hozzátette: a vadászatra jogosultak januárban 5380 gímszarvas elejtésére tettek javaslatot. Az éves kilövési tervet a nagyvad létszámának csökkentése érdekében a hatóság, valamint a szakmai testület 23 százalékkal megnövelte. A jóváhagyott kilövési terv szerint a 2018/2019-es vadászati évben további 5700 őz és 12 800 vaddisznó kerülhet Zala megyében terítékre.
A nagyvad létszámának csökkentésével részben a vadkárt szeretnék mérsékelni. A február végén zárult, 2017/2018-as vadászati évben a mezőgazdasági vadkár összege meghaladta a 290 millió forintot.
Az ötvennyolc Zala megyei vadászterületen a vadászati év február végén 308 millió forintos költségvetési egyenleggel zárult: a társaságok összesen 1,871 milliárd forint bevételt értek el, a kiadások összege pedig 1,563 milliárd forint volt.
A belföldi bérvadászatból 550 millió forint, a külföldi bérvadászatból pedig 368 millió forint árbevétel származott. A külföldi bérvadászok 57 millió forintot, míg a hazai nimródok 18 millió forintot fordítottak a vadászatokhoz kapcsolódó szolgáltatásokra.
Győrvári Attila megyei fővadász, az Országos Magyar Vadászkamara megyei szervezetének titkára elmondta: Zalában 2642 vadászt tartanak nyilván.
A 2018/2019-es vadászati évben 1815 külföldi vadászati engedélyt adtak ki. A legtöbb bérvadász Ausztriából érkezik, de nagy számban jönnek németek, olaszok, svájciak és szlovákok is a zalai vadászterületekre. A távolabbi földrészekről főként mexikói, amerikai, dél-afrikai és orosz bérvadászok érkeznek Zala megyébe.
MTI
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV






