Vadászat
Orvvadászok garázdálkodtak Vas megyében
Ismét elloptak az orvvadászok egy nagy értékű szarvasbikát, az sem zavarta a tolvajokat, hogy a környéken vadászat folyik. A rendőrség ebben az ügyben is nyomoz.

Vasárnap hajnalban megismétlődött az, ami három hete a körmendi vadásznap előtt. Ahogyan akkor is, most is egy 10–11 kiló trófeasúlyú szarvasbikát lőttek ki és loptak el, csak ezúttal nem a Döröske melletti erdőben, hanem Szeleste közelében, nem messze az M86-os úttól. Gagyi István, az OMVK Vas megyei elnöke elmondta, az ügyben – akárcsak múltkor – most is feljelentést tettek, a rendőrség elvégezte a helyszínelést, folyik nyomozás. A kamara elnöke hangsúlyozta, korábban a megyében nem nagyon volt jellemző az orvvadászat, különösen nem azokon a területeken, ahol a mostani esetek történtek.
A vasárnapi lopás annyiban különbözik a múltkoritól, hogy míg ott a trófea mellett a szarvas húsát is elvitték, most „csak” a trófeára ment a tolvaj, vagy inkább tolvajok, mert a gyanú szerint az elkövetők többen lehettek, valószínűleg egy összeszokott csapatról van szó.
Gagyi István elmondta, szinte biztos, hogy olyanok követték el a lopást, akiknek a terület nem volt teljesen ismeretlen. Most, amikor szarvasbőgés van, a bikák általában egy adott helyre húzódnak, onnan nemigen mozdulnak, vigyázzák a 10–12 szarvastehénből álló háremüket. Az orvvadászok ezt figyelhették ki a most áldozatul esett bikánál is, és valószínűleg egy éjjellátóval felszerelt puskával lőtték ki az állatot, majd gyalog mentek a trófeáért. Az egész művelet mindössze pár percig tarthatott. Azt, hogy az orvvadászok a területre már nem autóval mentek, a nyomokból lehet tudni, a több mint húszkilós fejet kézben vitték el a tetthelyről – ezt már Komáromi Dezső, a vadászterület bérlője mondta, aki megtalálta a tetemet.
– Vasárnap hajnalban vadászat volt a területen, többen is kint voltunk, és hajnali 5.40-kor hallottuk is a lövést. Mivel vadászat volt, először nem gyanakodtunk, azt gondoltuk, egyik társunk lőtt. Másfél órával később derült ki, hogy a lövés nem tőlünk származott, amikor ugyanis ment haza az egyik vadász, a főútról észrevette a rengeteg hollót az erdő melletti tisztáson, kérte, nézzük meg, mi van ott. Így találtuk meg a szarvas megcsonkított tetemét. A fejet majdnem szabályosan választották el a törzstől, mindössze egy csigolyát tévedett, aki vágott, de ez betudható a sietségnek.
Valószínűleg a sietség az oka annak is, hogy a zsigereléssel ezúttal nem vesződtek a tolvajok, a húsát otthagyták. Igaz, a bőgő bika húsának elég erős a szaga, az más kérdés, hogy pácolással sokat lehet javítani rajta – ám aki értékesíteni akarja, az amúgy sem törődik ezzel.
Az állatot egyébként mindenképpen kilőtték volna, a vadásztársaság hétfő estére nézte ki egy vendégvadásznak a trófeát. Azzal, hogy ez meghiúsult, nagyjából kétmillió forintos kára keletkezett a társaságnak.
A kamara elnöke attól tart, a jövőben megszaporodhatnak a hasonló esetek, mivel januártól Ausztriában engedélyezett a hangtompító használata, az idős vadászok hallásának megóvása érdekében. Csakhogy egy külföldről könnyedén beszerzett hangtompítóval az orvvadászok esélyei jelentősen megnőnek.
Hozzátette: nagy merészségre vall, hogy szarvasvadászat közben lopták el a vadat, ilyenkor tele vannak az erdők vadászokkal, akik minden gyanús mozgásra nagyon figyelnek. Gagyi István bízik benne, hogy az elkövetőket mielőbb elfogja a rendőrség, mivel a hazai vadállomány komoly nemzetgazdasági értéket képvisel, nem szabad hagyni, hogy vadorzók kezére jusson.
De sajnos nem csak velük van baj, Komáromi Dezső aggasztónak nevezte azt is, hogy sokan – anélkül, hogy az adott vadásztársasággal egyeztetnének – terepszínű ruhában, magukat álcázva járják az erdőt, és így fotózzák és videózzák, zavarják a vadat, ami most, vadászat idején különösen veszélyes.
vaol.hu
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV






