Mezőgazdaság
Hogyan fizessük meg a földbérleti díjat és a föld bérbeadásából származó jövedelem adózási kérdései
Új szabályozás lépett életbe a haszonbér megfizetésénél
NAK: 2022. január 1-től egy új szabályozás lépett életbe a haszonbér megfizetéséről, eszerint a haszonbért ezentúl banki átutalással vagy belföldi postautalvánnyal kell megfizetni, tehát megszűnik a készpénzes fizetés lehetősége.
Új szabályozás lépett életbe a haszonbér megfizetésénél. (Kép: PIxabay)
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)
Nagy múltra visszatekintő hagyománnyal szakít ez a módosítás, a haszonbér megfizetésekor a transzparencia érvényesülése érdekében (Fétv. 50. § (3)). Ez a szabályozás nemcsak az újonnan kötött, vagy ezután módosításra kerülő szerződések esetén alkalmazandó, hanem a korábban megkötött – és jóváhagyott – jelenleg fennálló szerződéses viszonyokban is így kell eljárni a feleknek, amennyiben a haszonbérlet ellenszolgáltatása pénzfizetés. Tehát a mezőgazdasági igazgatási szerv által már jóváhagyott, felek között aktuálisan fennálló bérleti jogviszonyban a haszonbérfizetés nem a szerződéses kikötés szerint kell, hogy megtörténjen a jövőben, hanem a fenti előírásnak megfelelően, azaz banki átutalással vagy belföldi postautalvánnyal kell a haszonbért fizetni.
Az új szabályozás a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvénynek (Fétv.) a haszonbérleti szerződés tartalmára vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazó alcímében található, vagyis egy újabb ponttal egészült ki a haszonbérleti szerződésekkel szemben támasztott tartalmi követelményrendszer, ezért a fennálló haszonbérleti szerződéseknél erre a jogszabályi változásra a szerződés hosszabbításánál különösen érdemes odafigyelni, mert a jövőbeni szerződés hosszabbításkor már a 2022. január 1. után hatályos jogszabály által előírt tartalmi követelményeknek kell megfelelnie a szerződésnek, vagyis ha a módosítás pl. a szerződés hosszabbítására terjedne csak ki, nem elegendő automatikusan e pontot módosítani, célszerű megnézni a módosításkor hatályos jogszabályi rendelkezéseket a szerződés tartalmára vonatkozóan és annak megfelelően kell kialakítani a szerződésmódosítás tartalmát.
Annál is inkább fontos erre odafigyelni, mert a szerződéshosszabbítás hatósági jóváhagyása során a mezőgazdasági igazgatási szerv már az új szabályoknak való megfelelőséget fogja vizsgálni a szerződés haszonbér megfizetésére vonatkozó kikötésnél is és ha ezen hiba miatt megtagadja a hatóság a szerződés jóváhagyását, akkor előállhat olyan helyzet is, hogy az eddigi haszonbérlő nemcsak a földhasználati jogosultságát veszíti el, de volt haszonbérlői előhaszonbérleti státuszát is.
Mi a helyzet a föld haszonbérbe adásából származó jövedelemmel adózási szempontból?
Azt tudjuk, hogy a föld bérbeadásából származó jövedelem adózását tekintve sajátságos: a bevallást és az adó befizetését is a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. A termőföld bérbeadásából származó bevétel – ha az nem adómentes – külön adózó jövedelemnek minősül, amely után a fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék. A gyakorlatban azonban jellemzően hosszútávú jogviszonyokkal találkozunk, ami az adózási szempontból is kedvezőbb, ugyanis a termőföld bérbeadásából származó jövedelem, ha a szerződés legalább 5 évre szól, akkor adómentes (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 9.4.1. pont). Ha azonban a szerződés 5 éven belül megszűnik – ide nem értve azt az esetet amikor a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt – a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. Amikor gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó (ún. kifizető) a haszonbérlő és az adót már levonta, a magánszemély bérbe adónak nem kell adóbevallást benyújtani, ilyenkor a kifizetőnek az általa kifizetett bérleti díjról és a levont adóról a magánszemélynek igazolást kell kiadnia. Ha a kifizető az adót mégsem vonta le vagy a bérleti díjat természetben teljesítette, akkor a 15 százalékos adót a magánszemélynek kell megfizetnie a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12-éig. Abban az esetben, ha magánszemély a bérlő, a bérleti díj utáni adó bevallása és befizetése a bérbeadó magánszemély kötelezettsége a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-ig.
Mit tehetünk, ha a földbérlő nem fizet?
A haszonbérfizetés nem teljesítése olyan súlyos szerződésszegő magatartás, ami a szerződés azonnali hatályú felmondásának lehetőségét nyitja meg a bérbeadó előtt. Ha a bérlő késedelembe esik a bérfizetéssel, a bérbeadónak először írásban, igazolt módon fel kell hívni a teljesítésre és ha az írásban közölt felhívás ellenére továbbra sem teljesít a bérlő, a haszonbérbeadó azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést.
A bírói gyakorlat jelentős részét teszik ki a föld haszonbérleti szerződések felmondásával összefüggésben a haszonbér meg nem fizetése miatti felmondás érvényességének megállapítása iránt indított ügyek. Az e tárgykörben hozott ítéletekből ismerhetjük meg, hogy ha a haszonbérbeadó megfelelő határidő tűzésével írásban nem szólítja fel a lejárat után a haszonbérlőt a hátralékos haszonbér megfizetésére, úgy a későbbi felmondása nem lesz érvényes. Ugyancsak a joggyakorlat szolgál iránymutatásul arra, hogy mi tekinthető megfelelő határidőnek az elmaradt haszonbér megfizetésére. Az eset összes körülményeit vizsgálva adott esetben az elmaradt haszonbér megfizetésére biztosított néhány napos határidő is megfelelő lehet, ha bebizonyosodik, hogy a teljesítés nem azért maradt el, mert nem volt megfelelő a határidő, hanem azért, mert a haszonbérlő nem akarta azt a szerződés szerinti összegben kiegyenlíteni.
A földforgalmi szabályozás tehát lehetőséget biztosít arra, hogy a jövőre nézve megváljon a bérbeadó a súlyosan szerződésszegő bérlőjétől, de az elmaradt bérleti díj behajtása iránt még külön lépéseket kell tennie.
Fentiekben azt próbáltuk érzékeltetni, hogy igenis számít, hogy mit írunk a szerződésbe, hiszen az a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, tehát minden esetben a felek egyetértése áll a kialkudott bérleti díj mögött, tehát annak szerződésszerű teljesítése a bérlő kötelessége, aminek elmaradása a fent bemutatott súlyos szankciót vonhatja maga után.
Forrás: NAK
***
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.
Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.
Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
Fontos a hazai juhállomány védelme
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
