Keressen minket

Mezőgazdaság

Kiss Gábor nagykövet a török agrársikerekről

Print Friendly, PDF & Email

Interjú

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

1. Néhány hete egy török mezőgazdasági csoport tett Magyarországon látogatást és tanulmányozták a magyar mezőgazdasági termelést. Milyen az együttműködés a török partnerekkel?

A kormány Keleti Nyitás politikájának a jegyében az utóbbi időben a törökországi magyar külképviseletek komoly erőfeszítéseket tesznek a gazdasági, azon belül is a mezőgazdasági kapcsolatok még szorosabbra fűzésére Törökországgal. Az említett török munkacsoport látogatása is e tevékenység keretébe illeszkedik. Összességében a török fogyasztók és kereskedők kedvelik és becsülik a magyar termékeket, különösen az állati eredetű termékeket, húsokat, ill. a Magyarországról származó élő állatokat, emellett komoly hírnévvel rendelkeznek a magyar mezőgazdasági fókuszú egyetemek, tanszékek. Az alapok tehát adottak a kétoldalú kapcsolatok további erősítésére, amit mi mind diplomáciai és kormányzati, mind üzleti vonalon meg is teszünk. A Török-Magyar Gazdasági Vegyesbizottság 2014 novemberében Ankarában, 2016 áprilisában pedig Budapesten tartotta, ill. tartja meg ülését, és új lendületet vettek a GVB alá tartozó munkacsoportok is:elsősorban a vízügyi, az energetikai, a közúti és vasúti közlekedési munkacsoportokban zajlanak gőzerővel a munkálatok. Ezekből olyan eredmények születnek és születhetnek, mint például a Fővárosi Vízművek szerepvállalása a török nagyvárosok ivóvíz- és szennyvízellátási rendszerének korszerűsítésében, a török nukleáris mérnökök tervezett magyarországi képzése, vagy a heti kétszer Sopron és Isztambul között közlekedő ún. félpótkocsis tehervonat-járat.

2. Törökország és Magyarország között nagyon élénk volt a marhahús export. Ennek a fellendítésére milyen erőfeszítéseket tesznek, milyen kérései vannak a török félnek?(kéknyelv betegség okozta problémák)

Valóban, a magyarországi élőállatok és hústermékek törökországi értékesítése az egyik olyan témakör, amely sok odafigyelést és erőfeszítést igényel, és ahol komoly akadályokat kell leküzdenünk.
Törökország immár közel két évtizede, 1998 óta hivatalosan behozatali tilalmat tart fenn az EU-tagállamokkal szemben, élő szarvasmarhákra és hústermékekre. A tilalmat ugyan részlegesen eltörölték azon tagállamok esetében, ahol nem volt jelen a szivacsos agyvelőgyulladásos (BSE – „kergemarhakór”) betegség, és Magyarország szerencsére ilyen, ám hazánk esetében az utóbbi néhány évben pedig a kéknyelv-betegség nehezíti meg a munkánkat. Sajnos a betegséggel érintett területekről Törökország semmilyen szállítmányt nem fogad két éven keresztül, és a török hatóságok minden esetben kiegészítő állategészségügyi tanúsítványokat is kérnek a szállítmányokhoz. Ez alól, részben Nagykövetségünk közbenjárására, 2014-15 telén csak az ún. vektormentes időszak képezett kivételt, amikor is nem kerülhet sor a kéknyelv-betegség továbbadására. Idén, az előzetes jelzések szerint, hasonló könnyítésre lehet számítani, ám a vektormentes időszak, ill. az erre adott török válasz hivatalos kommunikálása még nem történt meg.
További, az exportot nehezítő tényezőnek számított a vágásra szánt állatokat és a húsimportot érintő magas vámtarifa. Szerencsére 2015 második felében, a magas húsárak miatt a tenyészállatok vámtétele átmenetileg 0 százalékra, a továbbhizlalási célú, 300 kg alatti jószágoké pedig jellemzően 15-20 százalékra csökkent (az azonnali vágási célú marhák esetében továbbra is a 135 százalékos vám a meghatározó).
A törökországi magyar külképviseletek folyamatosan dolgoznak az említett akadályok elhárításán, és a néhány évvel ezelőtti, 100 millió USD éves magyar élőállat-exportvolumen ismételt elérésén. Mint említettük, ebben komoly akadályozó tényező a kéknyelv-betegség újabb és újabb feltűnése, ám a kezdeményezések hatása így is érezhető. Többek között sikerült elérni azt, hogy a török agrártárca a hozzá forduló kereskedőket, felvásárlókat nagyobb arányban irányítja magyar tenyésztőkhöz, és nagyobb készséggel adják ki a szükséges importengedélyeket is. Ezt mutatja, hogy a magyar statisztikák szerint a törökországi export 2015-ben, augusztus végéig 26,5 millió USD-t, a török statisztikák szerint pedig a magyarországi import október végéig mintegy 35 millió USD-t ért el.

3. Európába, Magyarországon keresztül, Röszke országhatáron át érkeznek a friss fogyasztásra szállított élelmiszerek, milyen a magyar hatóságok megítélése a török külkereskedelem szempontjából?

Őszintén szólva nagy örömömre szolgál, hogy erre a kérdésre csak röviden tudok válaszolni. Éspedig azért, mert a hatóságok munkájáról a világ minden részén inkább akkor szokás sokat beszélni, ha panasz éri azt. Szerencsére a magyar vám- és egyéb hatóságok működésével kapcsolatosan semmilyen kritika, észrevétel nem érkezett hozzám török barátainktól, a török mezőgazdasági termékek bebocsátása az Unió területére gördülékenyen, minden fennakadás nélkül zajlik. A vámügyi együttműködést mind bilaterális, mind multilaterális keretek között természetesen rendszeresen áttekintjük, és ez alapján is azt mondhatom, hogy semmilyen nehézség nem tapasztalható.

4. A török exportőrök nagyon jó minőségű és egyöntetű termékekkel jelennek meg az európai piacokon. Hogyan és miként működik a mezőgazdasági termelés összehangolása? Milyen piackutatást végeznek a török kereskedők?

A Török Kormány nemcsak az agrárium, hanem a gazdaság valamennyi területén erősen támogatja a török vállalatok külföldi piacra jutását, ennek első lépéseként pedig a vállalatok piackutatásait. A támogatások részleteit a 2011/1 számú, „Piackutatás és Piacra Lépési Támogatás” nevű közleményben tették közzé. Az exportőrök piackutatási költségeinek akár a 70 százalékát fedezheti az állam, ami nemzetközi összevetésben is kimagasló arány. Igény szerint, utazásonként két alkalmazott utazási és szállásköltségeit pedig az úgynevezett Támogatási és Árstabilizációs Alap (DFIF) finanszírozza. Évente tíz piackutató célú utazásra igényelhető támogatás.
Az exporttevékenységet elősegíti még a vállalatok regionális exportőr-szövetségekbe tömörülése. Ezen szövetségek tagjai tapasztalataikkal támogatják egymást, közös megoldásokat keresnek a felmerülő problémákra és együttes erővel növelik az exporttevékenységeket. Ezeket a szövetségeket az országos Török Exportőrök Tanácsa (TIM) fogja össze. A TIM elsődleges feladata az exporttevékenység körüli problémák meghatározása, a kijavítás érdekében kutatások folytatása, valamint a felmerülő, exporttal összefüggő nehézségek legmagasabb szintű képviselete, mind üzleti, mind politikai-kormányzati vonalon.

5. Törökország GDP-jének 8,2%-át a mezőgazdaság adja, 25,5%-a a munkavállalóknak ebben a szektorban dolgozik. Hogyan segítik, és hogyan működik a vidéken élők megtartása, amellett, hogy a nagyvárosok lakossága dinamikusan növekszik?

Törökországnak a 2023-as évre, tehát a köztársaság kikiáltásának centenáriumára kitűzött céljai között több nagyszabású mezőgazdasági cél is szerepel. Törökország a világ első öt legnagyobb mezőgazdasági termelője közé kíván kerülni, a hazai mezőgazdasági termékek értékét évi 150 milliárd USD-re kívánja növelni, ki akar alakítani 8,5 millió hektár öntözhető területet (a jelenlegi szám 5,4 millió hektár), ill. el kívánja érni a 40 milliárd USD-s agrárexportot.
Ezen célok megvalósításának érdekében igyekeznek kedvező feltételeket teremteni mind a befektetőknek, mind a termelőknek a különböző mezőgazdasági ágazatokban. Ennek érdekében állattenyésztési támogatásokat, hitelesített mag és palánta támogatásokat, organikus termelési támogatásokat, üzemanyag, trágya és talajvizsgálati támogatásokat működtetnek.
2003 és 2014 között a mezőgazdasági támogatások összege összesen 70 milliárd TRY-t tett ki, 2015-re a tervezett támogatási összeg 10 milliárd TRY. Ennek megoszlása kapcsán néhány adat: 2003 és 2014 között 5,3 mrd TRY üzemanyag-, 2002 és 2014 között 5 mrd TRY trágyázási, 2009 és 2014 között fél milliárd TRY ún. földelemzési támogatást fizettek ki. Az általános, már-már alanyi jogon igénybe vehető támogatások mellett léteznek specifikus, dotált területek is. A török mogyorótermelést 2009 óta 8 mrd TRY összeggel támogatta a török állam, az olyan stratégiai terményeket, mint a gyapot, az olíva vagy a szója, pedig 20,5 mrd TRY-vel dotálták az utóbbi 11 évben. 2003 óta az állattenyésztést 15 mrd TRY-vel támogatták, aminek hatására a legalább 50 állatot tenyésztő telepek száma 6,3-szeresére emelkedett.
Mindezek mellett meg kell jegyezni, hogy a török társadalomban, a dinamikus urbanizáció ellenére, még mindig jelentős a vidéki, falusi életmódot folytatók aránya, és sokszor inkább e rétegek felemelkedése és városiasodása számít kívánatos célnak, semmint azok helyben maradása.

6. A török zöldség-gyümölcsre, amelyek elérik hazánkat és Európát még a nagyon szigorú német laborok sem adnak ki riasztást. Hogyan működik a török növényvédő szer piac szabályozása, hogyan jutnak növényvédő szerhez a termelők?

Törökországban a növényvédő szereket receptre lehet beszerezni. A recepteket erre engedéllyel rendelkező technikusok állíthatják ki. A növényvédő szert az Élelmezési, Mezőgazdasági és Állattenyésztési Minisztérium által forgalmazási engedéllyel ellátott kereskedőktől lehet megvásárolni. Engedély nélküli, csempész vagy hamis szerek értékesítése bűncselekménynek minősül.
A növényvédő szerek használatához engedély kiváltása szükséges, ezt vagy személyesen kell kiváltani, vagy a növényvédő szerek használatát engedéllyel rendelkező professzionális felhasználókkal kell elvégeztetni. Ez egy jogi kötelezettség, megszegése esetében büntetőeljárás indítható.
A növényvédő szerek használatáról nyilvántartást kell vezetni a termelői regisztrációs könyvben. A nyilvántartás vezetése jogi kötelezettség, megszegése esetén szintén büntetőeljárás indítható.
A török Növényvédő szer Gyártók Szövetsége (ZIMID) a European Crop Protection Association (ECPA) és a CropLife International tagja. A szövetség nemzetközi gyártási, forgalmazási és felhasználási szabályozásoknak megfelelő cégekből áll, célja az egészséges és biztonságos növényvédelem.

7. Törökország a mezőgazdasági felsőoktatásban és kutatásban nagyon nagy erőket csoportosít át. Például Ziraat Fakültesi Antalyában vagy az Ege Egyetem Izmirben külföldön kutató oktatókat hívott vissza és a mezőgazdaság minden szintjén fejleszt. Milyen lehetőségek vannak közös kutatás-fejlesztésre, kutatók, hallgatók csereprogramjára? Milyen területekre összpontosítanak most leginkább a kutatás-oktatás terén?

A magyar kormány Keleti és Déli Nyitás politikájának eredményeképpen több más szakterülettel együtt az agrártudományos együttműködési lehetőségek is a külképviseletek tevékenységének homlokterébe kerültek. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja többek között az alábbi szakmai fókuszok mentén javasolja a török-magyar mezőgazdasági együttműködés fejlesztését: kalászos gabona- és kukorica-nemesítés, fitotron és növénybiológia, új kórokozók felderítése, oltóanyag- és gyógyszerfejlesztési kísérletek, hulladékok talajvonatkozású hasznosítása, ill. célorientált termőhely-felvételezés és digitális talajtérképezés.
Az együttműködés alapjainak a megteremtése javarészt az előttünk álló hónapok feladata lesz. A külképviseleteken dolgozó, a külgazdaság fejlesztésével megbízott kollégák 2016-ban ellátogatnak mintegy 15, meghatározó jelentőségű mezőgazdasági, élelmiszeripari és agrártudományos vásárra szerte Törökországban, Isztambultól Bursán, Ankarán és Antalyán át Gaziantepig, és felmérik az üzleti együttműködési lehetőségeket. Ezzel párhuzamosan két-három vásárra kormányzati és üzleti magyar delegáció szervezését is tervezzük.
A mezőgazdasági kutatásokban élen járó mintegy tíz török egyetemmel is szorosabbra fűzzük a kapcsolatokat, és a tervek szerint 2016 tavaszán a török szakembereket Budapesten fogadják a biotechnológiában és agrártudományos tevékenységekben érintett magyar szervezetek, intézetek képviselői, és itt lehetőség nyílik a konkrét oktatási és kutatási együttműködések meghatározására.
Mindezek mellett erősítjük a kapcsolatokat olyan meghatározó törökországi állami szervezetekkel, mint a TÜBİTAK Géntechnológiai és Biotechnológiai Kutató Intézete, a TTGV Török Technológiai Fejlesztési Alapítvány, a TUBA Török Tudományos Akadémia, valamint a Tudományos, Ipari és Technológiai Minisztérium Tudományos és Technológiai Főosztály.

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 2.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszály alakulása május elején

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.

Ábra: MME

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben

Print Friendly, PDF & Email

A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.

©FAO/Rijasolo

FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.

A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk  okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.

A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.

A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.

A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.

A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.

További részletek itt.

Megnyirbált búza-előrejelzés

Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.

A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.

A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.

További részletek itt.

Forrás: FAO

Tovább olvasom