Keressen minket

Mezőgazdaság

Ma zárul a Negev-sivatagban a magyar-izraeli találkozó

A Ben Gurion Egyetemen, a Negev-sivatagban ma zárul az izraeli-magyar konferencia.

Közzétéve:

Feltöltő:

Dr. Azbej Tristan, az Izraeli Magyar Nagykövetség tudományos és technológiai attaséja elmondta, hogy az izraeli kutatók aktívan vesznek részt az Európai Unió Horizont 2020 kutatás-fejlesztési keretprogramjában, s ebben partnerként tekintenek magyarországi kollegáikra. A kutatói konferencián a magyar-izraeli tudományos világ találkozott, holnap pedig, megnyílik az Agritech 2015 kiállítás Tel Avivban, amely a legnagyobb mezőgazdasági kiállítása Izraelnek.

A Ben Gurion Egyetemen, a Negev-sivatagban ma zárul az izraeli-magyar konferencia. Több témában folyt a két nap alatt a tanácskozás. A legfejlettebb labormunkák mellett a gyakorlati eredményeket prezentáló kutatók, sok esetben szántóföldi nemesítők, biológusok mutatták be az eredményeiket, elképzeléseiket. Az egyetem lehetőséget biztosított arra, hogy a jelentős számú posztdoktori képzésben résztvevő fiatal kutató is tájékozódhasson, így a Ben Gurion Egyetemen tanulók közül Kínától, Afrikán át számos doktori képzését folytató fiatal is megismerhette az izraeli eredményeken túl a magyar agrárkutatókat.

A mai napon megszólaltak a haltenyésztéssel és az algatenyésztéssel foglalkozó szakemberek is. Samuel Appelbaum professzor a Ben Gurion Egyetemen, a Negev-sivatagban dolgozik. Ezen a területen speciális a tudomány területe, hiszen a sivatagi  haltenyésztést dolgozta ki. A sivatag kiváló a haltenyésztésre, hiszen nincsenek iparterületek és nehézfémek, így ami víz található, az nagyon tiszta. A haltenyésztést kombinálja a növénytermesztéssel. Így a növényevő halak számára planktont termelnek, majd a haltenyésztés során termelődő tápanyagokat a növénytermesztésben használják fel. A professzor így a megtermelt értékes tápanyagokat visszaforgatja és újra hasznosítja. Ahol emberek élnek, ott van víz és akkor azonnal el lehet kezdeni gazdálkodni. Appelbaum professzor ma Jászkíséren fordul meg a legtöbbet, várhatóan májusban látogat újra Magyarországra. A professzor kifejtette, hogy nagyon jó minőséget kell olcsón előállítani és akkor be lehet törni bármelyik piacra. Ez a két tényező az, amely siker lehet. Több cég dolgozik Izraelben, akik bővíteni szeretnék kapacitásukat – mondta.

Dr. Gyalog Gergő, a Halgazdálkodási Kutató Intézet tudományos munkatársa Szarvasról, előadásában összefoglalta, hogy Izraelben azért nagyon jó szakmai utat tenni, mert itt meg tudja tapasztalni a szakember, hogy nagyon kevés vízzel, hogyan lehet csúcsminőséget előállítani. Izraelben egy főre 2000 köbméter víz jut, amely hazánkban 10 000 köbmétert jelent évente egy főre vetítve. A szakember elmondta, hogy el lehet adni a növényevő halakat, ám úgy tűnik, hogy azok a halfajok, amelyekre berendelkezett hazánk, kelendőek, az ár mégis limitált. A cél, hogy olcsóbban termeljünk, így le kell szorítani az árat. Ma sajnos egyféle technológiára álltunk rá, miközben tőlünk délre, Szerbiában, sokkal intenzívebben foglalkoznak a haltenyésztéssel. Mi planktonra és ipari gabonára alapozunk, míg eközben nagyon jó minőségű és igen széles választékú haltápokat is el lehet érni.

Ma egyre inkább igaz, hogy jobban megéri intenzívebb technológiát alkalmazni. A hozamok így hússzor, de harmincszor is nagyobbak lehetnek. Izraelben ma egy kiló ponty ára 8-10 dollár körül mozog, kiskereskedelmi ár elérheti helyenként a 15 dollárt is.

Dr. Pauk János kutatási igazgatóhelyettes, a szegedi Gabonakutató Biotechnológia osztály vezetője kiemelte, hogy jelenleg nincsenek nagy projektek. Mindenki a legújabb kutatási források kiírására vár. Hazánk legnagyobb kutatóintézete a fenntartási munkákat és a nemesítést pillanatnyilag önerőből végzi. A professzor kiemelte, hogy nagy örömmel érkeztek Izraelbe és abban bíznak, hogy a nagykövetség munkája, nem csak most, hanem később is ilyen aktív lesz. Hozzátette, hogy az izraeli partner nagyon erős alapkutatást végez és nagyon erős a szárazságtűréssel és más növényi stressz helyzetekkel való munkája is. Amennyiben sikerülne kialakítani egy közös munkát, az nagy eredmény lenne. Sajnos Izraelből az alapanyag kivitel nagyon komoly engedélyezési folyamat, de kormányzati támogatással, talán könnyebben hozzájutnak.

Dr. Pauk János professzor örömmel számolt be, hogy sikerült megismerkednie Saranga professzorral, akinek a munkássága, főleg a gyökérvizsgálatok terén hozott nagy eredményeket. Ő itt Izraelben ennek a témának az atyja. Saranga professzor rendelkezik egy olyan búzafajtával, amelynek a gyökérzete több, mint egy méterrel mélyebbre hatol, mint a szegedi, vagy magyarországi búzák. Ez a munka, amennyiben sikerül közös projektet elindítani, legalább tízéves kifutású lesz, hiszen ennyi idő kell ahhoz, hogy egy-egy új búzafajta megszülethessen. A szegediek az izraeli félnek a jelentős genetikai gyűjteményüket tudják felajánlani, köztük értékes tavaszi gabona fajtákkal.

Gilboa Arye professzor, a Ben Gurion Egyetem kutatója nagyon érdekesnek és mindenképpen jó együttműködésnek tartja a magyarokkal való közös munkát. Úgy gondolja, hogy saját területén növénytani és talajtani területeken biztos, hogy lesz folytatása a találkozónak. A kutató a szerves anyagokkal, a felületaktív anyagokkal foglalkozik. Kiemelte, hogy óvatosan kell öntöznünk és meg kell keresnünk azt a minimumot, amelyen a tápanyagok helyben maradnak és a növény gyökérzete körül könnyedén felvehetőek lesznek. Emellett vizsgálja a toxikus anyagok mozgását a növényekben.

Írta: Szilágyi Bay Péter

Mezőgazdaság

Fontos a hazai juhállomány védelme

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.

Published

on

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH

A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.

Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.

A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.

A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.

Published

on

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.

A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.

A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A felhvívás ide kattintva érhető el.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom