Természetvédelem
Előzzük meg madaraink pusztulását nagyfeszültségű hálózatokon!
Egy új típusú sodrony veszélyeztetheti a “beülő” madarakat.
Magyar Madártani Egyesület: A közelmúltban derült ki a természetvédelmi szervezetek számára egy potenciális veszélyforrás: a növelt terhelhetőségű, magas hőmérsékleten üzemelő, kis belógású villamos vezetősodrony (a továbbiakban: ACCC sodrony) típusok bevezetésének és széleskörű alkalmazásának terve. Amennyiben a madarak rendszeresen használják a nagyfeszültségű vezetékhálózatok áramvezető sodronyait is beülőhelyként, akkor ezres nagyságrendben szerezhetnek égési sérüléseket, vagy pusztulhatnak el.
132 kV-os INOTA oszloptípus (1a). Fotó: MME
Kérjük, aki teheti, vegyen részt idén ősszel egy közös országos felmérésben, annak érdekében, hogy e jelentős veszélyforrásról információink legyenek. Jelentkezni a solt.szabolcs@mme.hu címen lehet.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)
A jelenlegi műszaki szabvány (MSZ EN 50341-1:2013) már középfeszültségű vonalakon is lehetővé tesz akár 80 ̊C sodronyhőmérsékletet a korábbi 60 ̊C helyett. Ám az egyre növekvő kapacitás igények miatt (amelyeket például a naperőművek, illetve a fosszilis üzemanyagokról történő átállás is generálnak) a 132 kV-os, 220 vagy 400 kV-os hálózatokra tervezett új típusok maximális üzemi hőmérséklete akár 210 ̊C is lehet. A leülés pillanatában már egy 80 ̊C hőmérsékletű sodrony is okozhat égési sérüléseket a madarak talpán (a beülő madár hiába repül fel azonnal, az égés nyílt sebet, ennek szennyeződése fertőződést, súlyos fájdalmat, szenvedést okozhat, adott madár túlélését veszélyeztetheti). Az ennél jelentősen magasabb, 180-210 ̊C hőmérsékletű, új technológia szerinti, karbonszál-erősítésű, kompozit-magos ACCC sodrony, ha arra madár ül le, bizonyosan égési sérüléseket okoz, amely az egyed (akár napokkal később bekövetkező) pusztulásához vezet.
132 kV-os INOTA oszloptípus (7a). Fotó: MME
Ahol rendelkezünk egy adott vonal feszültségmentes állapotára vonatkozó információkkal (pl. karbantartás miatti lekapcsolás), ott lehetőségünk nyílik annak vizsgálatára is, hogy van-e különbség a feszültségmentes, illetve a feszültség alatt álló távvezeték áramvezető sodronyainak madarak általi használatában. A hálózati engedélyesektől meg is kértük ezeket az információkat, és a MAVIR Zrt-től már meg is kaptuk a nagyfeszültségű vezetékek idei őszre tervezett feszültségmentes állapotának helyszíneit és időszakát, amit csatolok is a felhíváshoz. Mivel a természetvédelmi őrszolgálat is dolgozik a problémakör feltárásán, ahol szükséges, összehangoljuk a munkát a nemzeti parkokkal, hogy egymást jól kiegészítve tudjunk információkat gyűjteni. Aki tud, ismétlő jelleggel is felmérhet azonos oszlopközöket. Ahol a jelentkezés és előzetes egyeztetés alapján felmérő(k) a szolgáltatóktól kapott adatok alapján lekapcsolással is érintett vonalakat tudnak vizsgálni, ott mindenképpen érdemes lekapcsolt és aktív időszakban is elvégezni a felmérést. Ahol mód van rá, célszerű két felmérőnek együtt dolgoznia, hogy sűrűn előforduló eseményeket is dokumentálni tudjanak.
220 kV-os ZUGLÓ oszloptípus (2a). Fotó: MME
Nincs megszabva minimum felmérendő vezetékhossz, nem kell feltétlenül közlekedni az adott bejáráskor a hálózat alatt, elég egy-egy, adott pontról belátható szakaszt (egy oszlop vonalából 2-2 oszlopközt figyelni, amit még fotózni is lehet. A felmérés augusztustól novemberig koncentrál a problémára. A nagyfeszültségű vezetékek megfigyelési adatait a mellékletként csatolt táblázatban lehet rögzíteni, melyet a jelentkezések alapján megküldünk szerkeszthető változatban is. A felmérések eredményeit tartalmazó táblázatokat 2022. november 15-ig kérjük a szerkeszthető formátumban megküldeni a solt.szabolcs@mme.hu címre, tekintettel arra, hogy az új technológia esetleges veszélyeinek megítélése szempontjából kulcsfontosságú, hogy minél előbb megfelelő mennyiségű, értékelhető adatunk álljon rendelkezésre.
-
ha áramvezetőre vagy védővezetőre, esetleg mindkettőre kiülő madarat, vagy madárcsapatot sikerül megfigyelni, annak fényképes dokumentációja lehetőleg történjen meg, az áramvezetőn ülő madaraké mindenképpen. Részben azért, mert a fotó tényszerű bizonyítékként használható, részben mert a kétféle műszaki szerepű sodronyt ülőhelyként használó madarak eltérő ülőhelyválasztásának eset- és egyedszám arányai alapján a potenciálisan veszélyes ACCC sodronytípus várható használatának gyakorisága is becsülhető. A védővezető és az áramvezető sodronyok biztos felismerését és megkülönböztetését elősegítendő, ezek egymáshoz viszonyított térbeli helyzetét, feszültségszint szerint eltérő kialakítását ismerteti a mellékelt műszaki rajzos dokumentum (Nagyfeszültségű 120-750kV-os oszloptípusok) és a feliratozott fotók.
-
a sodronyok bármelyikén ülő egy, vagy több madarat ábrázoló, lehetőség szerint legalább kettő fotó úgy készüljön, hogy egyik a madár által ülőhelyként választott sodrony mellett a további sodronyokat és az esetleg közel eső oszlop bizonyos részét is jól azonosíthatóan ábrázolja, a másik pedig a fotó tárgyát képező madárra és szűkebb környezetére fókuszáljon, hogy lehetőleg a faj is jól felismerhető legyen. A madarak vezetékhasználatát dokumentáló fotókat az adatokat tartalmazó táblázatokkal együtt kérjük megküldeni.
- Forróvezeték felmérő táblazat (PDF)
- Nagyfeszültségű 120-750 kV oszloptípusok (PDF)
- Vizsgálati javaslatok a MAVIR átviteli hálózat kikapcsolt szakaszaira (PDF)
Forrás: MME
***
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.
Természetvédelem
Rétihéja támadt a kislibákra
Szabó Zoltán természetfotós élménybeszámolója az ürbői halastavakról:
Az ürbői halastavaknál épp egy daloló kékbegyet próbáltam fotózni, amikor a szemem sarkából hirtelen mozgásra lettem figyelmes. Azonnal a zaj irányába fordítottam az objektívet, és nem mindennapi jelenet tárult elém: tőlem nem messze egy barna rétihéja a nyári ludak csibéire vadászott.
Fotó: Szabó Zoltán természetfotós – Agro Jager News
Sikerült megörökítenem a ragadozó elszántságát és a menekülő csibék rémületét. A jelenet drámaisága szinte leírhatatlan volt – ritka pillanat, amelyhez nemcsak éberség, hanem komoly szerencse is kellett. Jókor voltam jó helyen.
A történet végül váratlan fordulatot vett: az egyik nyári lúd visszatért, és határozott fellépésével megzavarta a rétihéját. A csibék ezt kihasználva a nádas sűrűjébe menekültek, így megmenekültek a támadás elől.
Írta és fényképezte: Szabó Zoltán természetfotós
Szabó Zoltán természetfotós Facebook oldala itt érhető el!
Természetvédelem
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei és önkéntesek új költőszigetet készítettek a Töreki-halastavakon.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő Töreki-halastavak helyi jelentőségű természetvédelmi terület madárfaunája reményeink szerint idén új költőfajjal, -fajokkal bővül.
Fotó: BfNPI
Fontos információ a területtel kapcsolatban, hogy a Töreki-halastavakon a horgászat, a fürdőzés és a vízisport-tevékenység szigorúan tilos!
Az egykor horgásztóként funkcionáló 10-es tavon ott maradt, mára már funkciójukat vesztett, olykor illegálisan használatba vett horgászstégeket munkatársaink tavaly októberben civil segítséggel a tóból eltávolították. A 10 különböző méretű stég remek lehetőséget kínált arra, hogy azokat megmunkálva, átalakítva egy közel 33 négyzetméteres szigetként kerüljenek vissza tavasszal a vízbe. Az újrahasznosítás révén minimális költségből megvalósítható volt a költősziget.
A tél folyamán a stégek átalakítását sikerült terv szerint véghezvinni és a sziget vasszerkezete március végére elnyerte végleges formáját. Az elemeket megerősítették és azonos magasságúvá alakították a tó vízszintjéhez igazítva.
Április 10-én helyi civilek segítségével megkezdődött a vízrebocsátás. Először vízre került a 10 db stég, melyeket a vízben a résztvevők összecsavaroztak, ezzel stabil alapot biztosítva a fedőrétegnek. Ezek után a fedőréteg első részeként egy fémhálót helyeztünk el a szerkezeten. Ezt követően kapta meg a sziget a peremét egy 12 centiméter magas karima formájában.
Fotó: BfNPI
11-én első körben beszállításra került körülbelül 150 db 2 és fél méteres palló, melyek hosszanti és keresztirányú fedésben kerültek a platformra összecsavarozva, majd következett egy réteg geotextil lefektetése. Legvégül pedig körülbelül 2 köbméternyi elegyengetett sóder került rá, ideális terepet biztosítva a csérek számára. A beszállítást csónakokkal végeztük.
A sziget körülbelül 4 és fél – 5 tonna össztömegű lett.
Fotó: BfNPI
Hogy miért is volt erre szükség?
A küszvágó csér (Sterna hirundo) hazai- és világállománya az elmúlt években jelentősen csökkent. Ennek a fokozottan védett madárfajnak a hazai állományát 2015-2017-es adatok alapján 560-870 párra becsülték. Igazgatóságunk működési területén mindössze két állandó és egy alkalmi költőhelye ismert. A Balaton déli partján elhelyezkedő Irmapusztai-halastavakon található hazánk egyik legnagyobb telepe. Reményeink szerint ezzel a szigettel hozzá tudunk járulni a költőállomány növekedéséhez. Az eredményekről a későbbiekben beszámolunk. Addig is türelmesen várjuk a madarakat. Az első példányok már visszatértek az Egyenlítőn túlról.
Költések esetén fontos, hogy a sziget ne működjön ökológiai csapdaként. Ezért a napokban a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársai búvó- és árnyékoló helyeket helyeznek el a szigeten a fiókák számára, ezzel is védve őket a levegőből érkező veszélyek, ragadozók ellen. A küszvágó csérek fiókái korán elhagyják a fészket, sok esetben a vízbe menekülnek veszély esetén. Annak érdekében, hogy vissza tudjanak jutni a szigetre, fiókás időszakban felhelyezésre kerülnek feljáró, vízen lebegő pallók. Ezek gyorsan rögzíthetők, helyüket a munkálatok során előkészítettük, ezzel is minimalizálva a későbbi zavarás mértékét. A fiókák kikeléséig a madarak zavartalanul tudnak költeni, hiszen a feljárók nélkül a víz felől érkező ragadozók sem tudnak feljutni a szigetre, hogy kiegyék a tojásos fészkeket.
Végezetül szeretnénk megköszönni az MME Dél-balatoni helyi csoportjának és a Törekiért Egyesület önkénteseinek az önzetlen segítséget! Kiemelten köszönetet szeretnénk mondani Keszler Zoltánnak a tervezési és lakatosi munkákért, valamint Papp Ferencnek a geotextilért.
Fotó: BfNPI
A munkálatokban részt vettek
– a BfNPI részéről:
Péntek István, Schleer Tamás, Szász Bence, Dr. Szinai Péter
– civil részről:
Gál László, Gál Péter, Keszler Zoltán, Mészáros András, Varga Alex, Palaticz Péter, Panyi Enikő, Papp Ferenc, Papp Lambert, Papp László, Tóth Tamás, Veress Viktor
Új csérsziget-fotók: Gál László, Papp Ferenc, Panyi Enikő, Péntek István
Küszvágó csér – korábbi fotók: Magyari Máté és Mészáros András (BfNPI)
Forrás: Péntek István –BfNPI
Természetvédelem
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra megérkeztek az első szalakóták
Április 16-án szalakótákat figyeltek meg Gyomaendrőd és Szarvas között.
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületére április közepén visszatértek afrikai telelőhelyükről az első szalakóták. Most még a területfoglalásra koncentrálnak, de hamarosan a költést is megkezdik.
Fotó: Szél Antal István – KMNP
Az első példányt április 16-án láttuk Gyomaendrőd és Szarvas között. A szalakótákra jellemző, hogy amikor telelőhelyükről visszatérnek, akkor rendszerint egyedülálló fáról, magaslatról figyelik a környezetüket, onnan vadásznak. Április 20-án egy újabb példányt is megfigyeltünk a Dévaványai-Ecsegi pusztákon. A szalakóták a kék vércséktől, vagy a seregélyektől eltérően nem csapatosan, hanem magányosan vonulnak.
A Körös-Maros Nemzeti Park területi adottságai, a néhány öreg fával tarkított, gyepes területek kiválóan megfelelnek a szalakóták igényeinek. Ők ugyanis tipikus sztyeppi madarak, nem szeretik az erdőségeket. A már megérkezett példányok egyelőre még csak a területüket foglalják, költésük május elején kezdődik.
A szalakóták többsége a nemzeti park szakemberei által kihelyezett költőládákban költ, egy részük pedig természetes faodvakba, vagy harkályok, seregélyek elhagyott odvaiba rakja le 4-6 tojását. Rengeteg rovart elfogyaszt, fő táplálékai az egyenesszárnyúak, de a gyíkokat, kisebb békákat is megfogja.
Magyarországon a jégmadár és a gyurgyalag mellett a szalakóta az egyik legszínesebb madár. Kékeszöldes színével igazi ékessége a puszta élővilágának.
Forrás: KMNP
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Rétihéja támadt a kislibákra
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
Ha Ön Vixerant kíván alkalmazni a 2026. évi AÖP keretében, akkor ez a változás érdekelheti
“Elhatárolódnak a solymászok – KÖZLEMÉNY”
Újabb rovarölő szerek kaptak engedélyt az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra megérkeztek az első szalakóták
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
