Keressen minket

Természetvédelem

Miért nem szól augusztusban a kakukk?

A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva augusztusban már nem hallhatjuk a kakukk jellegzetes hangját. S hogy miért? A kérdésre a válasz egyszerű: mert nagyon korai vonulók, már nincsenek itt.

Fotó: Palcsek István Szilárd – KMNP

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

A kakukk tavasszal korán érkezik, április elején már párba állnak a hímek és a tojók. A párkeresés időszakában nagyon gyakran hallatják hangjukat. Május első felében kezdik meg a tojásrakást. Amikor a szaporodás ideje elmúlik, a hímek már útra is kelnek Afrika trópusi részei felé. A tojók sem maradnak sokáig, csak addig, amíg lerakják tojásaikat más madarak fészkébe, ugyanis fészekparaziták.

A kakukkoknak tehát nem kell időt pazarolniuk sem a fészeképítésre, sem a fiókák felnevelésére. A tojók két sorozatban 10-10 tojást raknak. Mindegyiket ugyanannak az általuk kiválasztott madárfajnak (például nádiposzátának, nádirigónak stb.) a fészkébe rakják, de egyesével, azaz egy fészekbe csak egyet. Rendszerint olyan nádas élőhelyet választanak, amelynek közelében találnak fát. A fára kiülve figyelik az alkalmas fészkeket, ahová majd becsempészik tojásaikat. Ráadásul nagyon jól időzítenek, úgy, hogy az ő fiókájuk legalább egy nappal hamarább keljen ki, mint a gazdamadár fiókái.

A galamb nagyságú kakukk jóval nagyobb méretű ugyan, mint a nádi énekesek, tojásai viszont kicsik és hasonló színűek, mint a gazdamadaraké. Utóbbiak ezért sajátjukként fogadják el a kakukktojást. Amikor azonban a fióka cseperedni kezd, kilökdösi a gazdamadár utódait, így egyedül neki jut minden táplálék. Előfordul, hogy két kakukk is ugyanabba a fészekbe csempészi bele egy-egy tojását, de ilyenkor is csak egy fióka nevelkedik fel, az erősebbik kilöki a gyengébbet.

A tojásrakás után, nyár közepén a tojók is útra kelnek. A fiatal madarak szeptemberig itt maradnak, megerősödnek, majd ők is elmennek. A kakukkok nem csapatos vonulók, egyesével indulnak telelőhelyeikre.

Megfigyelték, hogy a kakukkok nagy csavargók, főleg, amikor már túl vannak a párválasztás, szaporodás időszakán. Ilyenkor rövid idő alatt jelentős távolságokat tesznek meg, mivel semmi más dolguk nincs, mint a saját táplálkozásuk. Egy jeladós kakukk például egyhuzamban 1600 kilométert repült.

A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül is elsősorban a nádas területeken találkozhatunk kakukkokkal. A kardoskúti részterületen például a Sóstó-ér és a Kakasszéki-tavak környékén hallhatjuk hangjukat a tavaszi párkeresés időszakában.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Természetvédelem

Védett ártéri erdőket tettek tönkre – fotókkal – a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A Kecskeméti Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt  vádat emelt három férfival szemben. Az elkövetők a környezetvédelmi előírásokat megszegve Tiszaug és Lakiterek környékén – részben Natura 2000-es területen – szabálytalan fakitermelést folytattak, amelynek eredményeként számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelye semmisült meg.

Fotó: Ügyészség

A vádirat szerint a legidősebb vádlott cégével erdészeti tevékenység végzésére szerződött a Tiszaug és Lakitelek környéki ártéri erdőkben. A szerződés teljesítéséhez, fakivágásra alvállalkozóként vette ki igénybe két vádlott társa cégét. A felkért vádlottak a fakitermelések során személyesen jártak el.A munkákkal érintett erdők számos védett, illetve fokozattan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyeként szolgáltak, emiatt Natura 2000-es védettségű területnek minősültek. Ezen erdőkben az előírt fakivágást csak a kormányhivatal által előre meghatározott időszakban végezhették el a vádlottak és az előzetes bejárás során jól látható színes X-el megjelölt fákat nem vághatták ki.

Fotó: Ügyészség

Az általuk is ismert szigorú szabályok ellenére a legidősebb férfi utasítására egyik társa egy Tiszaug közeli erdőben kivágott 5 darab, kivágási tilalommal érintett őshonos szürke nyárfát, valamint a kijelöltnél jóval nagyobb területen végzett tarvágást. A másik társ pedig – szintén a legidősebb férfi utasítására – egy, a fekete gólyák élőhelyeként is szolgáló, tiszaugi erdőben 10 nappal az engedélyezett időpont előtt kezdte meg a fák kivágását, emellett olyan tiltott területekről is vágott ki fákat, amit az előzetes bejárás során karókkal egyértelműen elkerítettek a kivágással érintett résztől. A kivágott fák között több, mint 80 éves nyár- és fűzfák is voltak.

Fotó: Ügyészség

A szabálytalan fakivágások miatt mindkét erdő esetében a Natura 2000-es védettségű élőhely megsemmisült. Az ügyészség a legidősebb férfit két rendbeli, társait egy-egy rendeli Natura 2000 terület megsemmisülését okozó természetkárosítás bűntettével vádolja és ezért velük szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Ügyükben a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

A fotók a bűncselekmények helyszínén készültek.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom

Természetvédelem

Rendkívüli kutatások folynak a mohácsi csata tömegsírjai területén

Agrárminisztérium: A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, pénteken, Pécsen.

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely. (Fotó: Google Maps)

Az államtitkár köszöntőbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az állami természetvédelem, az Országos Természetvédelmi Hivatal nyilvánította védett területté a mohácsi csata tömegsírjait körülvevő 7,5 hektár Bólyi Állami Gazdaság területét, a természetvédelmi oltalom által pedig biztonságba kerültek a sírhelyek. Az emlékhely vagyonkezelője jelenleg is a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – tette hozzá Rácz András.

Az államtitkár arról beszélt, hogy a természetvédelem messze túlmutat a védett fajok és élőhelyek megőrzésén, olyan egyéb feladatokat foglal magában, mint kulturális és régészeti örökségünk, tájházak, várromok védelme, amely a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálatának feladata. Magyarországon 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhely található külterületen, amelyet az erre is kiképzett természetvédelmi őrszolgálat munkatársai őriznek. Ezt a munkát közösségben, együtt gondolkodva lehet hatékonyan végezni – emelte ki Rácz András.

Fotó: AM Sajtóiroda

Az államtitkár hozzátette, hogy a természetvédelem különleges műfaja az államigazgatásnak, hiszen az állami erőfeszítés nagyon fontos a területen, de önmagában nem elegendő. Ezt a Mohácsi Nemzeti Emlékhely mentén kialakult összefogás is bizonyítja, ugyanis az ügyért felelős miniszteri biztos, több minisztérium, különböző szakterületek, helyben élők, polgármesterek, országgyűlési képviselők, társadalmi szervezetek, kutatóintézetek, egyetemek és múzeumok együttműködésére is szükség volt – méltatta a közös munkát Rácz András.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom

Természetvédelem

Az agrárerdészet mint lehetséges kiút az ökológiai zsákutcából

Az agrárerdészet az egyik kiút a nagyüzemi mezőgazdálkodás által létrehozott monokultúrákból, amelyek csökkentik, illetve lényegében megszüntetik a biodiverzitást, ezzel kisimítva utunkat az ökológiai zsákutcában. Az idén elindult ReForest projekt egy négyéves nemzetközi program, amelynek célja az európai agrárerdészet segítése, illetve az agrárerdészeti módszerek megismertetése és elterjesztése. A nemzetközi együttműködésben tíz európai ország tizennégy intézménye vesz részt, köztük a Soproni Egyetem is.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

1918–1919 fordulóján a Soproni Egyetem jogelődje, a Magyar Királyi Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola elhagyni kényszerült Selmecbánya városát. A Főiskola menekült hallgatóit, áttelepült oktatóit Sopron városa fogadta be. A soproni intézmény a selmeci múlt hagyományait, értékeit a változások közepette is megőrizte. (Ábra: Soproni Egyetem)

Az agrárerdészet (agroforestry) fogalma általánosságban a fás kultúráknak a mezőgazdasági növénytermesztéssel és/vagy állattartással való harmonikus, együttes fenntartását, illetve a velük való együttes gazdálkodást jelenti. Közös elnevezése egy olyan földhasználati rendszernek, amelyben a folyamatosan fenntartandó fás kultúrákat tudatosan integrálják a mezőgazdasági növénytermesztés vagy állattartás tevékenységébe ugyanazon földterületen.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az agrárerdészet jelentősen képes fokozni egy adott terület ökoszisztéma-szolgáltatásainak minőségét, és ezek összességében jóval felülmúlják a hagyományos mezőgazdaság által nyújtottakat. A ReForest együttműködésben részt vevő intézmények a mérsékelt övi agrárerdészeti rendszerekről már rendelkezésre álló tudást használják fel ahhoz, hogy közös erővel hozzanak megoldásokat azokra a problémákra, amelyek hátráltatják az Európai Unió gazdálkodóit az agrárerdészetre való áttérésben.

Forrás: Soproni Egyetem

Az európai agrárerdészet elterjedését a legtöbb hagyományos mezőgazdasági gyakorlatban legfőképp a támogatások, a tudás és a tapasztalat hiánya gátolja. A ReForest projekt célja, hogy kutatások és gyakorlati tudásmegosztás révén megteremtse a feltételeket az agrárerdészet vonzó mezőgazdasági alkalmazására.

A Soproni Egyetem elméleti-tudományos és gyakorlati területen is elkötelezett a fenntarthatóság és az e területen megvalósuló nemzetközi együttműködések iránt. A Reforest programban három területen veszünk részt. Egyrészt szeretnénk a projekt által létrehozott nemzetközi szakmai nyilvánosságnak, a hazai agrárágazati szereplőknek és a fenntarthatóság iránt fogékony magyar nyilvánosságnak bemutatni a hazánkban már működő agrárerdészeti gyakorlatokat. Másrészt feladatunknak érezzük az agárerdészetben rejlő potenciál minél szélesebb körű megismertetését. Harmadrészt, ami pedig a projektben való szoros szakmai munkánkat illeti, korábbi együttműködéseink, illetve a ReForest kapcsán képződött kutatási adatokat osztjuk meg a projektben részt vevő intézményekkel” – foglalta össze Vityi Andrea, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának docense, a Környezet- és Természetvédelmi Intézet kutatója.

A ReForest – „Agroforestry at the forefront of farming sustainability in multifunctional landscapes in Europe„ – egy négyéves Horizon Europe projekt, amely tíz európai ország tizennégy intézményének együttműködésében valósul meg. A konzorcium az európai agrárerdészet támogatására és a szélesebb körű alkalmazását akadályozó tényezők felszámolására összpontosít. A projekt koordinátora a Prágai Cseh Élettudományi Egyetem Erdő- és Fatudományi Kara, amelyet az Erdőgazdálkodási Tanszék képvisel.

A projekt során elemzik az agrárerdészet valós ökológiai, gazdasági és társadalmi potenciálját és korlátait. A projekteredmények olyan döntéshozatali, ellenőrzési és pénzügyi támogatási eszközök kifejlesztéséhez járulnak hozzá, amelyek lefedik a teljes értékláncot a koncepciótól a tervezésen, az érdekelt felek összekapcsolásán, a rendszeralkotáson, a monitorozáson, a felhasználói visszajelzéseken át a társadalmi és gazdálkodási igényekhez való alkalmazkodásig. A Soproni Egyetem a Magyar Agroerdészeti Hálózattal együttműködve fog dolgozni azon, hogy az agrárerdészet ökoszisztéma-szolgáltatásainak – különösen a karbonmegkötés és a biodiverzitás megőrzésének, illetve fokozásának – gazdasági értéke érvényesüljön, finanszírozása integrálódjon a gazdaságba, elősegítve ezzel az agrárerdészeti gyakorlatok minél szélesebb körű alkalmazását.

Forrás: Soproni Egyetem

Tovább olvasom