Természetvédelem
Rejtélyes gömbök vándorolnak a kardoskúti Fehér-tavon
A Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tónál a késő őszi időszak nemcsak a vonuló darvak és az első vadlúdcsapatok megérkezése miatt izgalmas. Él itt egy védett növényfaj is, amelyik ilyenkor a szél segítségével vándorútra indul. Ez nem más, mint a sziki ballagófű.

Sziki ballagófű. Fotó: Palcsek István Szilárd
A sziki ballagófű jellegzetes élőhelyei a szikes tómedrek, vakszikes területek és szikes legelők. Halofiton (sókedvelő) növényként a magasabb sótartalmú, száraz élőhelyekhez alkalmazkodott. Nemzeti parkunk Kardoskúti Fehértó részterületén és annak közelében két ilyen klasszikus élőhely is van: az egyik a Fehér-tó medre, valamint ettől északkeletre az orosházi Kis-Sóstó. Ezeknek a medreknek a kiszáradó iszapfelszíne megfelelő életfeltételeket biztosít a sziki ballagófű számára. Hasonlóan a többi szikes tavi karakterfajhoz, a sziki ballagófű mennyisége is az adott év vízjárásától függ. Idén különösen nagy mennyiségben növekedett a Fehér-tó aljzatán.

Amellett, hogy sókedvelő növény, rendkívül szárazságtűrő is, mert korábban, a még nedves iszapból nagyon sok vizet fel tud venni, s azt elraktározza és hosszú ideig meg is őrzi. Nagy mennyiségben halmozódik fel a növényben a nátrium-karbonát (szóda), erre utal a tudományos neve is: Salsola soda.
Október-novemberben az egynyári növények életciklusa véget ér. A sziki ballagófű ilyenkor előbb gömbölyded formát vesz fel, aztán kiszárad és elválik a tövétől. Az elszáradt növényt a szél ördögszekérként görgeti, miközben az elszórja a magvait, így biztosítva a saját terjeszkedését. Más sztyeppi növények, például a mezei iringó és a fokozottan védett tátorján is hasonló terjeszkedési módszerrel bírnak.
A Fehér-tó medrében ezekben a hetekben gyakran megfigyelhetjük, ahogyan ezeket a világosszürkés, sárgás színű gömböket sodorja a szél. A mederszélen helyenként útjukat állja valamilyen természetes akadály, de egy részük kijut a környező gyepterületekre is.
Körös-Maros Nemzeti Park

Természetvédelem
POLICE: Orvvadász rendőrkézen
Feljelentést tett a Hortobágyi Nemzeti Park a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságon, az ügyben nyomozás indult.
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Védett madarakat fogott el tiltott módon egy szolnoki férfi, majd ismeretségi körében értékesítette őket. A Hortobágyi Nemzeti Park tett feljelentést a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságon, mivel információik alapján egy szolnoki lakos engedély nélkül védett madarakat tart, illetve azokkal kereskedik. A nyomozók ellenőrizték a férfi Facebook-profilját, és a madarak tartására, eladására utaló fotókat, bejegyzéseket találtak.

Fotó: Rendőrség
A rendőrök december 4-én kutattak az 54 éves gyanúsított ingatlanjában, és hatósági engedélyek nélkül, illegálisan tartott 12 tengelicet, 15 csízt, három-három csicsörkét, kenderikét, zöldikét, valamint egy karvalyt halva találtak, illetve foglaltak le. A nyomozók lefoglaltak továbbá három, a madarak befogásához használt, fa- és fémkeretes, élve befogó kalitkát, valamint hat lépvesszőt a hozzá tartozó léptáskával.
Előállították az orvvadászt a rendőrkapitányságra, majd kétrendbeli természetkárosítás bűntett és orvvadászat bűntett gyanúja miatt hallgatták ki.
Átadták a közel 1 millió forint eszmei értékű védett egyedeket a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársainak, akik gondoskodtak a természetes közegükbe történő visszahelyezésről.
Forrás: Rendőrség
Természetvédelem
Látványos vadlúdvonulás a Kis-Sárréten

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az elmúlt hetekben folyamatosan növekszik az északról érkező vadludak száma a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Fő pihenő- és éjszakázóhelyük szokás szerint a Biharugrai-Begécsi halastórendszer, valamint a környező mocsarak és vizes élőhely-rekonstrukciók. Jelenleg több mint 36 000 vadlúd tartózkodik nálunk.

Nagy lilikek. Fotó: Tóth Imre
Hasonló tömeg már három éve nem volt. Zömük most is nagy lilik, de nyári lúdból is mintegy 2000 példány van jelen. A ritkább fajok közül néha felbukkan 4-5 példány kis lilik és 8-10 példány vörösnyakú lúd is. Táplálkozni általában nagyobb távolságra is kijárnak, de gyakran megfigyelhetők a vizes élőhelyek közelében lévő legelőkön is, amint az őszi esőktől kizöldült gyepeken legelnek.
A nagy lilik Eurázsia és Észak-Amerika északi területein, a nyílt tundrán költ, s összesen 5 alfaja ismert. Hozzánk kisebb részben a skandináviai, nagyobb részben a szibériai populációból származók érkeznek. Az őszi-tavaszi vonulás során hazánkban a nagy lilik a leggyakoribb vadlúdfaj. Gyakran nagy tömegekben át is telel az egyre enyhébb teleken.

A nagy lilik közeli rokona a kis lilik, amely világviszonylatban is veszélyeztetett faj. Eurázsia északi részén költ, Skandináviától egészen a Csendes Óceánig. A skandináv állomány részben a Hortobágyon fordul elő, míg a Kis-Sárréten a szibériai állomány madarai vonulnak át.
A nyári lúd a házi lúd őse. Eurázsia jelentős részén elterjedt, de a fenti vadludakkal ellentétben azoknál délebbre, így hazánkban is fészkel. A magyarországi állomány az utóbbi években növekszik. A vonulás során a nagyobb csapatokat a tőlünk északabbra költő állomány adja.

Fekete az ég a libától. Fotó: Tóth Imre
A vörösnyakú lúd az egyik legszínesebb vadlúd, már az ókori egyiptomi művészetben is gyakran ábrázolták. Szibéria északnyugati tundráin fészkel. A faj vonulási útvonala az elmúlt évtizedekben kissé nyugatabbra tolódott, így hazánkban egyre gyakoribb vendég.
Körös-Maros Nezeti Park

Természetvédelem
Élőhely-teremtés Sződligetnél

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Élőhely kialakítása történt az 1675-1676 fkm térségében található sarkantyúk átvágásával. A Duna folyam szabályozása következtében csökkent a Dunai élőhelyek változatossága. A parti zóna meglehetősen egyhangú, kevés öböl, mellékág, kavicspad tagolja. A jelentős és gyakori hullámverés miatt ugyanakkor erősen zavart. Mindez kedvezőtlen hatással van a Duna élővilágára – elsősorban a halakra és a különféle vízi gerinctelen szervezetekre – ezért ahol lehetőség van rá, természetvédelmi célként kell kitűzni a parti zóna változatosságának növelését, illetve a hullámverés hatásának csökkentését – tájékoztatott a Duna-Ipoly Nemzeti Park.

Élőhely kialakítása történt az 1675-1676 fkm térségében található sarkantyúk átvágásával. Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park
A nemzetközi és a hazai gyakorlathoz, illetve kedvező tapasztalatokhoz igazodva part menti, áramló vizű, változatos élőhelyet kívánunk kialakítani Sződligettel szemben, két sarkantyú parthoz közeli végének megnyitásával. A hullámzás elleni védelmet részben a sarkantyúk megmaradó része, részben pedig a köztük kialakított alacsonyabb kavicszátony biztosítja. A várható élőhelyi sajátosságokat számítógépes, háromdimenziós numerikus hidrodinamikai modellezés segítségével becsülték meg, így lehetőségük volt arra a szakembereknek, hogy a várhatóan kialakuló vízmélységek, áramlási sebességek és a medermorfológia alakulásának ismeretében a tervezett beavatkozást az áramláskedvelő halak élőhelyi igényeihez optimalizálják. Az élőhely kialakítás részletesebb megalapozását az „Élőhely-átalakítás tervezése a Dunán (1676 fkm) – hullámzástól védett, parti zóna kialakítása két sarkantyú térségében.” című POSZTEREN lehet megismerni, amely a XI. Magyar Haltani Konferencián került bemutatásra, illetve itt letölthető – tájékoztatott a Duna-Ipoly Nemzeti Park.
Duna-Ipoly Nemzeti Park

