Természetvédelem
Előzzük meg madaraink pusztulását nagyfeszültségű hálózatokon!
Egy új típusú sodrony veszélyeztetheti a “beülő” madarakat.
Magyar Madártani Egyesület: A közelmúltban derült ki a természetvédelmi szervezetek számára egy potenciális veszélyforrás: a növelt terhelhetőségű, magas hőmérsékleten üzemelő, kis belógású villamos vezetősodrony (a továbbiakban: ACCC sodrony) típusok bevezetésének és széleskörű alkalmazásának terve. Amennyiben a madarak rendszeresen használják a nagyfeszültségű vezetékhálózatok áramvezető sodronyait is beülőhelyként, akkor ezres nagyságrendben szerezhetnek égési sérüléseket, vagy pusztulhatnak el.
132 kV-os INOTA oszloptípus (1a). Fotó: MME
Kérjük, aki teheti, vegyen részt idén ősszel egy közös országos felmérésben, annak érdekében, hogy e jelentős veszélyforrásról információink legyenek. Jelentkezni a solt.szabolcs@mme.hu címen lehet.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)
A jelenlegi műszaki szabvány (MSZ EN 50341-1:2013) már középfeszültségű vonalakon is lehetővé tesz akár 80 ̊C sodronyhőmérsékletet a korábbi 60 ̊C helyett. Ám az egyre növekvő kapacitás igények miatt (amelyeket például a naperőművek, illetve a fosszilis üzemanyagokról történő átállás is generálnak) a 132 kV-os, 220 vagy 400 kV-os hálózatokra tervezett új típusok maximális üzemi hőmérséklete akár 210 ̊C is lehet. A leülés pillanatában már egy 80 ̊C hőmérsékletű sodrony is okozhat égési sérüléseket a madarak talpán (a beülő madár hiába repül fel azonnal, az égés nyílt sebet, ennek szennyeződése fertőződést, súlyos fájdalmat, szenvedést okozhat, adott madár túlélését veszélyeztetheti). Az ennél jelentősen magasabb, 180-210 ̊C hőmérsékletű, új technológia szerinti, karbonszál-erősítésű, kompozit-magos ACCC sodrony, ha arra madár ül le, bizonyosan égési sérüléseket okoz, amely az egyed (akár napokkal később bekövetkező) pusztulásához vezet.
132 kV-os INOTA oszloptípus (7a). Fotó: MME
Ahol rendelkezünk egy adott vonal feszültségmentes állapotára vonatkozó információkkal (pl. karbantartás miatti lekapcsolás), ott lehetőségünk nyílik annak vizsgálatára is, hogy van-e különbség a feszültségmentes, illetve a feszültség alatt álló távvezeték áramvezető sodronyainak madarak általi használatában. A hálózati engedélyesektől meg is kértük ezeket az információkat, és a MAVIR Zrt-től már meg is kaptuk a nagyfeszültségű vezetékek idei őszre tervezett feszültségmentes állapotának helyszíneit és időszakát, amit csatolok is a felhíváshoz. Mivel a természetvédelmi őrszolgálat is dolgozik a problémakör feltárásán, ahol szükséges, összehangoljuk a munkát a nemzeti parkokkal, hogy egymást jól kiegészítve tudjunk információkat gyűjteni. Aki tud, ismétlő jelleggel is felmérhet azonos oszlopközöket. Ahol a jelentkezés és előzetes egyeztetés alapján felmérő(k) a szolgáltatóktól kapott adatok alapján lekapcsolással is érintett vonalakat tudnak vizsgálni, ott mindenképpen érdemes lekapcsolt és aktív időszakban is elvégezni a felmérést. Ahol mód van rá, célszerű két felmérőnek együtt dolgoznia, hogy sűrűn előforduló eseményeket is dokumentálni tudjanak.
220 kV-os ZUGLÓ oszloptípus (2a). Fotó: MME
Nincs megszabva minimum felmérendő vezetékhossz, nem kell feltétlenül közlekedni az adott bejáráskor a hálózat alatt, elég egy-egy, adott pontról belátható szakaszt (egy oszlop vonalából 2-2 oszlopközt figyelni, amit még fotózni is lehet. A felmérés augusztustól novemberig koncentrál a problémára. A nagyfeszültségű vezetékek megfigyelési adatait a mellékletként csatolt táblázatban lehet rögzíteni, melyet a jelentkezések alapján megküldünk szerkeszthető változatban is. A felmérések eredményeit tartalmazó táblázatokat 2022. november 15-ig kérjük a szerkeszthető formátumban megküldeni a solt.szabolcs@mme.hu címre, tekintettel arra, hogy az új technológia esetleges veszélyeinek megítélése szempontjából kulcsfontosságú, hogy minél előbb megfelelő mennyiségű, értékelhető adatunk álljon rendelkezésre.
-
ha áramvezetőre vagy védővezetőre, esetleg mindkettőre kiülő madarat, vagy madárcsapatot sikerül megfigyelni, annak fényképes dokumentációja lehetőleg történjen meg, az áramvezetőn ülő madaraké mindenképpen. Részben azért, mert a fotó tényszerű bizonyítékként használható, részben mert a kétféle műszaki szerepű sodronyt ülőhelyként használó madarak eltérő ülőhelyválasztásának eset- és egyedszám arányai alapján a potenciálisan veszélyes ACCC sodronytípus várható használatának gyakorisága is becsülhető. A védővezető és az áramvezető sodronyok biztos felismerését és megkülönböztetését elősegítendő, ezek egymáshoz viszonyított térbeli helyzetét, feszültségszint szerint eltérő kialakítását ismerteti a mellékelt műszaki rajzos dokumentum (Nagyfeszültségű 120-750kV-os oszloptípusok) és a feliratozott fotók.
-
a sodronyok bármelyikén ülő egy, vagy több madarat ábrázoló, lehetőség szerint legalább kettő fotó úgy készüljön, hogy egyik a madár által ülőhelyként választott sodrony mellett a további sodronyokat és az esetleg közel eső oszlop bizonyos részét is jól azonosíthatóan ábrázolja, a másik pedig a fotó tárgyát képező madárra és szűkebb környezetére fókuszáljon, hogy lehetőleg a faj is jól felismerhető legyen. A madarak vezetékhasználatát dokumentáló fotókat az adatokat tartalmazó táblázatokkal együtt kérjük megküldeni.
- Forróvezeték felmérő táblazat (PDF)
- Nagyfeszültségű 120-750 kV oszloptípusok (PDF)
- Vizsgálati javaslatok a MAVIR átviteli hálózat kikapcsolt szakaszaira (PDF)
Forrás: MME
***
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.
A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Különleges találkozás a Hortobágyon: Kövesi Péter darvakat fényképezett
Kövesi Péter pünkösdvasárnap Nádudvar közelében indult fotózni, majd Püspökladány határában, az Ágota-pusztán darvakkal találkozott.
Pünkösdvasárnap különleges természetfotós élményben volt része Kövesi Péternek a Hortobágy déli részén. Eredetileg egy virágzó pipacs- és facéliamezőt szeretett volna lefotózni Nádudvar közelében, hazafelé azonban Püspökladány határában darvakkal találkozott.
A nyarat Magyarországon tölti néhány daru. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
Kövesi Péter Püspökladányban él. Ha csak hobbi szinten is, de 2019 óta fotózik. Elmondása szerint kezdetben még a látványosabb égi jelenségek és viharok keltették fel az érdeklődését, de a határt járva hamar felfigyelt a körülöttünk lévő gazdag élővilágra: az itt élő madárfajokra, az őzekre, valamint a változatos táji környezetre.
Messziről virít a pipacs. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
2023-ban sikerült beszereznie egy teleobjektívet, amelynek segítségével a környék élővilágát közelebbről is megörökíthette. Pünkösdvasárnap azonban váratlan élmény érte, hiszen a nyarat nálunk töltő darucsapattal találkozott, amelyről az Agro Jager érdeklődésére be is számolt.
Lehet a gidája is a közelben fekszik. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
Pünkösdi túra Nádudvar és Püspökladány között
Pünkösdvasárnap eredetileg egészen más céllal indultam útnak: egy Nádudvar közelében virágzó pipacs- és facéliamezőt szerettem volna megnézni és lefotózni. Innen aztán a Hortobágyi Nemzeti Park déli részén át vezetett az utam vissza Püspökladányba, és bár már maga a táj is bőven tartogatott látnivalót, a nap végül egy egészen váratlan élmény miatt maradt emlékezetes.
Valaha nagy tömegben költött a daru hazánkban. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
A Szent Ágota-hídon áthaladva, a Püspökladány északnyugati határában elterülő Ágota-pusztára érve először nagy kócsagokat vettem észre kisebb-nagyobb csapatokban, miközben a távolban egy-két őz is feltűnt. A puszta ilyenkor különösen élőnek tűnik, mindenhol akad valami mozgás, amit érdemes figyelni.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
Darvak az Ágota-pusztán
A legnagyobb meglepetés azonban csak ezután következett. A Rév-halomhoz közeledve egyszer csak darvakat pillantottam meg. Elsőre szinte nem akartam hinni a szememnek, hiszen a darvak látványa legtöbbünknek inkább az őszi hortobágyi vonulás emlékeivel forrt össze.
Ilyen időben ma már ritkán lehet daruval találkozni a Hortobágyon. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
Bár ismert, hogy tavasszal és nyáron is lehet velük találkozni a hortobágyi tájakon, mégis egészen különleges érzés volt ilyen váratlanul szembetalálkozni velük.
A pusztán sétáló, majd később felröppenő csapat látványa igazi ajándék volt egy olyan túrán, amely eredetileg egészen másról szólt.
A daru a magyarság mindig kedves madarának számított. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
A Hortobágy már csak ilyen: az ember elindul egy pipacsmező miatt, aztán végül darvak teszik igazán emlékezetessé a napot.
Írta és fényképezte:
Kövesi Péter
Kövesi Péter további fényképei itt érhetőek el
Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Az esőzések megtöltötték a Mecsekerdő vízmegtartó erdei „tókáit”
Partos Kálmán, a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese nyilatkozott:
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A közelmúlt jelentős csapadéka nemcsak az erdők talaját frissítette fel, hanem ismét igazolta a természetes vízmegtartást szolgáló erdei infrastruktúrák fontosságát. A Mecsekerdő Zrt. által kialakított tókák több helyszínen is megteltek, újra vízhez juttatva a környező erdei élőhelyeket.
Fotó: Mecsekerdő Zrt.
Az elmúlt időszakban számottevő csapadék érkezett a Mecsekerdő Zrt. működési területére. A társaság mérőpontjai alapján Sellye térségében 67,2 mm, Miklós-várnál 123,8 mm, Bakonyán 77,6 mm, Kisvaszaron pedig 91,6 mm eső hullott. A jelentős mennyiségű csapadék különösen fontos volt az erdők számára, hiszen az elmúlt években egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok komoly terhelést jelentenek az erdei ökoszisztémákra.
A mostani esőzések hatása a terepen is látványosan érzékelhető: több, erdészek által kialakított erdei tóka megtelt vízzel. Ezek a kisebb, természetközeli vízmegtartó létesítmények nem horgászati vagy turisztikai célokat szolgálnak, hanem az erdei vízháztartás javítását, a vizes élőhelyek megőrzését és a helyben lehulló csapadék minél hosszabb ideig történő megtartását. A tókák szerepe azért kiemelkedő, mert a hirtelen lezúduló esővíz egy része így nem folyik el azonnal a területről, hanem helyben marad. Ez javítja a környező talaj nedvességi állapotát, kedvezőbb mikroklímát teremt, és vízhez juttat számos erdei élőlényt. A kisebb vízfelületek különösen fontosak a kétéltűek, rovarok, madarak és más vadon élő állatok számára, miközben hozzájárulnak az erdők klímaváltozással szembeni ellenálló képességéhez is.
A Mecsekerdő Zrt. az elmúlt időszakban több helyszínen alakított ki ilyen vízmegtartó erdei infrastruktúrát. Az Almamellék–Sasrét térségében kialakított tóka maximális víztérfogata 2 470 m³, a fekedi tókáé 752 m³, a mecseknádasdié 1 331 m³, az erdősmecskei tókáé pedig 804 m³. Ezek a létesítmények együttesen több ezer köbméter víz időszakos megtartására képesek az erdei környezetben.
Fotó: Mecsekerdő Zrt.
„A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a hosszú, száraz időszakok és a hirtelen érkező, nagyobb csapadékesemények. A tókák feladata, hogy ezekből a vizekből minél többet helyben tartsanak: csökkentsék az elfolyást, javítsák a mikroklímát, és biztosítsák az erdei élővilág számára nélkülözhetetlen időszakos vizes élőhelyeket. A most feltöltődött tókák kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy ezeknek a kis léptékű, természetközeli beavatkozásoknak komoly ökológiai jelentőségük van” – foglalta össze Partos Kálmán a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.
A Mecsekerdő Zrt. célja, hogy az erdők természetes folyamataira építve, a táji adottságokhoz illeszkedő megoldásokkal segítse az erdei élőhelyek megőrzését.
Forrás: Mecsekerdő Zrt.
KITEKINTŐ: Románia – Orvvadászat gyanúja merült fel a sportvadász egyesület vezetője ellen
Emléktáblát avattak és hármas jubileumot ünnepeltek a MATE gödöllői campusán
A dráguló gabonák ellenére nagyjából stabil maradt a FAO élelmiszerár-indexe májusban
Idén meghosszabbodik a tavaszi fagykárbejelentés határideje
FEGYVERMESTER: Bemutatkozik a Franchi Momentum – 1 MOA pontosság
Hivatásos Vadászok Szakmai Versenye 2026.
Most érdemes lépni: új szakasz nyílik a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” pályázat benyújtásában
Vis maior bejelentések a „Vizet a tájba!” program kapcsán
Már csak néhány napig nyújthatók be az egységes kérelmek
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Nem volt elejtési jogosultsága
Lőttek az elvárásnak
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Gyakorlati vizsgát tettek az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum földmérő diákjai
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
