Keressen minket

Mezőgazdaság

Alkalmazkodó almákat vizsgáltak Nyíregyházán

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Miben különbözik a különböző környezetben nevelt növények genetikai állománya? A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetének munkatársai erre a kérdésre az alma kémiai módosulásainak vizsgálatával keresik a választ.

2. kép: A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézet épülete

A Debreceni Egyetem (DE) kutatói az első lépésében azt vizsgálták, hogy egy 20 éves ületvényből  származó almafáról, az úgynevezett anyanövényről  gyűjtött almák DNS-e eltér-e az ugyanerről a fáról származó, és 16 éve a Nyíregyházi Kutatóintézet Biotechnológiai Laboratóriumában mesterséges (in vitro)  körülmények között nevelt almák mintáitól.

3. kép: Prof. Dr. Dobránszki Judit tudományos főigazgató

A vizsgálatok bebizonyították, hogy a DNS-ben tárolt információ még több mint másfél évtizedes mesterséges nevelést követően sem változik. Az anyanövény és a laboratóriumi körülmények között nevelt növények DNS-metilációja, azaz kémiai módosulása azonban eltér egymástól. A DNS-metiláció és -demetiláció fontos szerepet játszik az élő szervezetek génszabályozó mechanizmusában. Ennek segítségével a növények képesek a változó környezethez alkalmazkodni a génjeik ki- és bekapcsolásával – fejtette ki Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem (DE) Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Tudományos Főigazgatója.

Arra is választ kerestek a szakemberek, hogy mi történik, ha a mesterséges laboratóriumi környezetből újra természetes közegbe helyezik, akklimatizálják a megfigyelt növényeket.

 

4. kép: DE AKIT Kutatóintézet logója

A Növénybiotechnológiai kutatócsoport vizsgálatai rámutattak, hogy számos gén, mely az ültetvényben élő anyanövényben bekapcsolt állapotban van, a mesterséges, in vitro körülmények között el van csendesítve, azaz az információ átírását ezekről a génekről a növény blokkolja. Egy évvel az akklimatizáció után azt tapasztaltuk, hogy a természetes közegbe visszahelyezett növényben elkezdtek bekapcsolni azon gének, amelyek el voltak csendesítve. DNS-metilációjuk nem teljesen egyezett az anyanövényével, de egyre inkább hasonlított arra – magyarázta Hidvégi Norbert, az AKIT tudományos segédmunkatársa.

A kutatások eredményei azt mutatják, hogy bár a vizsgált növények DNS-e minden esetben azonos volt, DNS-metilációjuk azonban eltért egymástól.

A vizsgált folyamatban a növény a különböző génjeinek működését szabályozza, mely lehetővé teszi, hogy a külső környezethez alkalmazkodjon, az érkező stresszhatásokra választ adjon. Az anyanövény esetében számos élő és élettelen tényező (kórokozók, hőmérséklet, csapadék, talajminőség) befolyásolhatja a gének DNS-metilációs mintázatát. Laboratóriumi körülmények között a mesterséges nevelési körülmények okozhatnak stresszt, valamint a növény egy rejuvenizált, azaz újrafiatalított fiziológiai állapotba kerül, ami kapcsolatban van a megváltozott DNS-metilációval. Az újra természetes környezetbe helyezés során a DNS kémiai módosulását okozhatja, például a kiültetés okozta stressz, a megnövekedett fényintenzitás, vagy a csökkent vízellátás – fejtette ki Gulyás Andrea tudományos segédmunkatárs.

A növények DNS-kémiai módosulásiban bekövetkező változások megértése új utakat nyithatnak a mezőgazdaság számára.

Amennyiben ismerjük a klímaváltozás okozta megváltozott környezeti hatásokat, mint például a szárazság, vagy a magas hőmérséklet okozta DNS-metilációs, és ezáltal génműködésbeli változásokat, lehetővé válik ezek okszerű kivédése, illetve mérséklése a növénytermesztésben. A DNS-metiláció egy része több generáción át fennmaradhat, így ezek a változások a növények fajtaelőállító nemesítésében felhasználhatók – jelentette ki Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem (DE) Agrár kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Tudományos Főigazgatója.

A Növénybiotechnológiai kutatócsoport tovább vizsgálja a növények DNS metilációjának és a génátírásban betöltött szerepének pontos összefüggéseit, valamint a szakemberek keresik az eredmények felhasználásának további lehetőségeit.

Forrás: Debreceni Egyetem Facebook oldala

Képek megnevezése:

  1. kép: Almák (kiemelt kép)
  2. kép: A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézet épülete
  3. kép: Prof. Dr. Dobránszki Judit tudományos főigazgató
  4. kép: DE AKIT Kutatóintézet logója

Képek forrása:

  1. kép: Debreceni Egyetem Facebook oldala
  2. kép: Google térképes szolgáltatása
  3. – 4. kép: akit.unideb.hu

Mezőgazdaság

Indul a hazai szamóca szezon!

Print Friendly, PDF & Email

Megkezdődött a hazai szamóca szezon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A szamóca (Fragaria x ananassa) nemesített fajtái több szempontból is a „legek” gyümölcstermő növénye. Mert, hogy ez a hivatalos neve igen kedvelt gyümölcsünknek az eper, tudományos nevén (Morus alba) elnevezéssel ellentétben. Ezek után joggal kérdezhetik a botanikában képzett fogyasztók, hogy akkor a valódi eperfa termését, hogy kell nevezni?

Fotó: Pixabay

A tájékozatlanság sajnos sokszor szül ehhez hasonló helyzeteket. Nézzük, hogy mit is értünk a „legek” alatt. Érésben a legelső gyümölcstermő növény, mely hazánkban megterem így óriási az érdeklődés a gyümölcs iránt, mert a hosszú téli és tavaszi időszak után minden gyümölcskedvelő ember a friss gyümölcs zamatát szeretné a szájában érezni. Egyetlen évelő, lágyszárú gyümölcsünk, szinte zöldségként termesztjük gyümölcstermő növényként, ebben is a „legekhez” tartozik. A sor tovább folytatódik azzal, hogy a legrövidebb ideig tarjuk termesztésben, csupán 1-3 évig, mert rendkívül gyorsan elöregszik, elaprósodnak a termései, ez genetikailag kódolt tulajdonsága.

legkisebb termetű gyümölcstermő növényünk, mely minden alkalommal tiszteletet követel, hiszen jellemzően leguggolva, vagy lehajolva tudjuk ápolni és terméseit leszedni.  Egy több hektáros tábla szinte gyümölcsmezőt mutat, a lépésnyi sor és arasznyi távolságra ültetett szamóca ültetvény képében. Szinte önmagától képes szaporodni, indanövényei legyökeresedésével, így akár házikertben is minden további nehézség nélkül, könnyen utántermesztehető. Az egyetlen gyümölcstermő növényünk abban is, hogy akár egy balkon ládában is termeszthető, így a legkisebb kertben, vagy teraszon, erkélyen is lehetőséget teremt friss gyümölcs termesztésére. Sőt, – ötletet adva – kis területen házikertben, korszerűen egy regálon a család ellátását bőven fedezheti.

Fogyasztása rendkívül egészséges, a bogyósokra jellemző magas antioxidáns tartalommal rendelkezik. Talán kevesen tudják, de C-vitamin tartalma (100gr frissen szedett gyümölcs kb. 60 mg C-vitamint tartalmaz), a legmagasabb a termesztett gyümölcseink közül és ebbe beletartoznak a citrusfélék is! A C-vitamin bizonyítottan az egyik legfontosabb egészségmegőrző hatással rendelkezik.

Beszerzése házikertünkből is megoldható, azonban, ha befőzési, konzerválási terveink is vannak, akkor érdemes az erre szakosodott, jellemzően „Szedd magad” értékesítési formában működő gazdaságokat felkeresni, ahol magunk és a család tagjai szüretelhetik le a friss gyümölcsöt, nem mellesleg pedig kellemes szabadtéri, élményben gazdag tevékenység is.

Valamennyi vármegyénkben termesztik, kisebb – nagyobb volumenben, de a legnagyobb termőfelületek sorrendben, Baranya, Bács- Kiskun és Pest vármegyékre koncentrálónak. E három vármegye adja a hazai összes termésmennyiség felét. Az előző években jellemzően 600-650 ha felületen termesztettek szamócát a TERA adatok szerint. Ennél lényegesen nagyobb mennyiség is piacra találna hazánkban. Azonban az évenkénti telepítési költségek, a leszedett termések azonnali értékesítése, vagy hűtőtároló biztosítása komoly kiadásokat jelent. Az érési 4 – 6 hetes időszakban szükséges napi szintű, megbízható szedő munkaerő szükséglet, mely fáradtságos munkát jelent, kevésbé vonzó a munkavállalók körében. Döntően ez a fő probléma a hazai termesztés felfutása kapcsán. A gépesítés előrehaladása és alkalmazása, várhatóan ebben is megoldást jelenthet.

A hazai szamócatermesztés néhány fajtára szorítkozik. A legfontosabb fajták a Clery és a Asia fajták, melyek tetszetős külsejűek, megfelelő termesztés mellet jó ízűek. Nem teljes érettségben szedve és elégtelen kálium ellátás esetében a gyümölcsök savas ízűek lesznek, mellyel az újbóli visszatérő vásárlókat elveszíthetjük. Így a termesztési időszakban erre fokozottan figyeljünk. Sajnos, itt is jellemző a fokozódó importnyomás a mediterráneum és harmadik országokból, ahonnan speciális igényeknek megfelelő fajták érkeznek, melyek jellemzően kényszerérettek és kemény húsállományúak, hogy a több napos szállítást kibírják.  Alacsony zamatanyagokkal és beltartalmi értékekkel rendelkeznek, a kereskedelmi pulton tarthatóságot szolgálják és kevésbé a fogyasztók igényeit.

Azt is tudnunk kell, hogy a szamóca, vagy helytelenül „eper” (talán remélhetőleg a köznyelv előbb – utóbb majd helyesen használja) nem utóérő gyümölcs, így csak a növényen teljes érettségben szüretelt gyümölcsök biztosítják a megfelelő zamatanyagokat és beltartalmi értékeket.

Ezért fontos a hazai ellátás fokozása, és hogy vásárláskor keressük a hazai termelők szamócáit, melyek a gyümölcsön található csészelevéllel szedettek és friss zöld állapotúak.

Az érési időszak a fűtetlen fóliás termesztésben megkezdődött, a szabadföldi ültetvényekről pedig két hét múlva, időjárástól függően április végétől- május elejétől indul. A virágzás, kötődés megfelelő, remélhetőleg a késő tavaszi fagyok is elkerülik, szükség szerint fátyolfóliával takarva védekezhetünk, így szép termésre számíthatunk.

Egy fontos tényre és talán egyetlen negatív tulajdonságra fel kell hívnunk a figyelmet. Arra érzékenyeknél, akár pár szem szamóca fogyasztása is allergiás jellegű fulladásos rohamot idézhet elő, ellenszérum hiányában tragédiát okozva, aki erre érzékeny, mindenképpen tájékozódjon.

Forrás: Komma László – NAK 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. április 27.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszályindex alakulása április végén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt tíz napban gyakran csapadékos időben volt részünk. Minden nap esett valahol az országban, gyakran voltak kisebb-nagyobb záporok, a múlt kedden és e hét keddről szerdára virradó éjszaka pedig országos, áztató eső öntözte a földeket.

Ábra: MET

Országszerte több esett az ilyenkor szokásosnál, az északon és a Tiszántúlon nagy területen 30-50 mm közötti mennyiség hullott, de az ország többi részén is 10-25 mm-t mérhettünk.

A talajok nedvességellátottsága jelentősen javult a tíz nappal ezelőtti állapothoz képest. A felszín közeli talajréteg az északi, a nyugati és a keleti országrészekben helyenként telítődött, a déli országrész középső tájain tartalmaz csak kevés nedvességet. A középső talajrétegbe is jutott a nedvességből, a 20-50 cm-es réteg vízellátottsága országszerte megfelelő, 50-100 cm-en pedig továbbra is telítettek a talajok.

Az április első felét jellemző aszályos helyzet az Alföldön is megszűnt.

A folytatásban azonban ismét visszatér a száraz idő. Csütörtökön és pénteken még előfordulhatnak gyenge záporok, majd a jövő keddig országszerte száraz időre van kilátás, és csak a jövő hét közepétől várható ismét szórványos esők, záporok megjelenése. A talajok száradását a sok napsütés mellett napközben gyakran feltámadó élénk szél is elősegíti majd.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

„Kukába az élelmiszerpazarlással”

Print Friendly, PDF & Email

Plakáttervező pályázatot indít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét.

Fotó: NÉBIH

A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.

A teljes globális üvegházhatású gáz kibocsátás körülbelül 8%-a az élelmiszerhulladékokból ered. Ebből adódóan az élelmiszerpazarlás az egyik legégetőbb, megoldásra váró fenntarthatósági probléma, amely többek közt környezeti és gazdasági károkat okoz. A Nébih legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként átlagosan 60 kg élelmiszerhulladékot termelnek a háztartásokban egy év leforgása alatt, amelynek 40%-a körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lehetne.

A „Kukába az élelmiszerpazarlással” című plakáttervező pályázattal a Maradék nélkül program célja, hogy még több fiatal figyelmét felhívja az élelmiszerpazarlásra, mely társadalmi és fenntarthatósági kihívás is egyben. A felhívásra olyan plakátterveket várnak, amelyek közérthetően, látványosan vagy akár humorosan mutatják be az élelmiszerpazarlás jelenségét, annak következményeit, valamint hangsúlyozzák a fogyasztók megelőzésben betöltött szerepét. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy a pályázók kreatív módon illusztrálják gondolataikat az élelmiszerpazarlásról, és üzeneteikkel másokat is inspiráljanak a tudatosabb fogyasztásra.

A verseny több korosztály számára is nyitott: általános iskolások, középiskolások és idén először a vállalkozó szellemű felnőttek pályaműveit is várják a Nébih munkatársai. Az alkotások készítéséhez bármilyen technika alkalmazható, grafikai szoftver használata is megengedett, kivétel a mesterséges intelligencia segítségével előállított kép.
A pályaművek beküldési határideje: 2024. június 21. A szakmai zsűri díjazottjai értékes jutalomban részesülnek, de a közönség kedvenceit és a legaktívabb iskolát is díjazzák, amit több vállalkozás is tárgynyereményekkel támogat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom