Természetvédelem
Irány a Nyírerdő Zrt.: Ideális túracélpontok Magyarország észak-keleti részén
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. az elmúlt 5 évben, 880 ezer csemete elültetésével, több mint 126 hektár erdő telepítését fejezte be. A februárban lezárult szociális tűzifaprogramhoz csaknem 43.800 köbméter fával járult hozzá, ami az országban kiszolgált mennyiség egyötöde. Az állami erdőgazdaság kiemelt figyelmet fordít a fenntartható erdőgazdálkodásra, az őshonos fafajokra, valamint folyamatosan fejleszti turisztikai szolgáltatásait.
Magyarország észak-keleti részén az épített örökségek mellett számtalan erdei turisztikai célpont várja a természetjárókat. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a térség akác erdőállományainak fenntartására és különleges minőségű fájának hazai és európai elismertetésére. A fenntartható erdőgazdálkodásért tett erőfeszítéseiket egyebek mellett az is jelzi, hogy Magyarországon elsőként kaptak a külföldi erdőgazdálkodó és faipari cégeknél elterjedt nemzetközi FSC tanúsítványt, ami hiteles kapcsolatot teremt a felelős termelés és feldolgozás, illetve a fogyasztók között.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyékben több mint 60 ezer hektár állami tulajdonú területet kezelő NYÍRERDŐ Zrt. erdei megannyi élményt kínálnak minden korosztály számára. Nyíregyházán a település tüdejeként ismert Sóstói-erdő, a debreceniek által a város zöld koronájaként számon tartott Nagyerdő, a vadregényes Baktai-erdő vagy a dámbikákról világhírűvé vált Gúthi-erdő – csak néhány a megismerésre érdemes terület közül.
A Társaság a városok környékén, esőbeállókkal, padokkal, szalonnasütő-helyekkel, körszínekkel és tanösvényekkel gazdagított parkerdőket tart fenn, illetve számos pihenőcentrumot, játszóteret, erdei tornapályát alakított ki. Működési területén összesen 55 kilométer túraútvonal várja a természetjárókat. A térségben élő emberek mindennapjaiban az erdő és az erdőgazdálkodás jelentős szerepet tölt be.
A kezelt erdők több mint egyharmada része a hazai és nemzetközi természetvédelmi területek hálózatának. Működési területén fekszik a Hortobágyi Nemzeti Park, három tájvédelmi körzet, öt természetvédelmi terület, és jó néhány helyi jelentőségű védett terület. Nem véletlen, hogy a kimagaslóan jelentős természeti értékeket hordozó hazai erdőrezervátumok sorából hármat a Zrt. kezel.
Az erdészek munkájának bemutatásában kiemelkedő szerepet tölt be a térségben a Nyíregyházi Erdészet központjában működő Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola, valamint a Debreceni Erdészet épületében üzemelő Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola. A foglalkozások során a gyerekek az erdő valóságában találkozhatnak annak sajátos ökoszisztémájával és tanulmányozhatnak mindent, ami a természetben felfedezhető. Évente 5-8000 gyermek vesz részt foglalkozásaikon és programjaikon.
A NYÍRERDŐ Zrt. által fenntartott erdők változatos turisztikai célpontok a természetjárók számára. A vidék a maga egyszerű szépségével, a helyi emberek közvetlenségével, örök emléket nyújt az ideérkezőknek, akik számos kulturális, gasztronómiai és természeti élménnyel gazdagodhatnak látogatásuk során.
Látogasson el Ön is Észak-Kelet-Magyarországra!
Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán a Nyírerdő Zrt. legszebb területére!
Találjuk meg együtt Magyarország legvonzóbb erdejét!
Az Agrárminisztérium 2023. február 11-én indult sorozatában hetente bemutat egy állami erdőgazdaságot, illetve a Facebook oldalán megoszt 8 helyszínt az adott állami erdőgazdaság területén, amelyre a közösségi oldalon voksolni lehet. A szavazók között hetente sorsolunk ki nyereményeket. Erdeink természeti kincsei minden évszakban csodálatosak, így bármikor érdemes meglátogatni őket!
Kapcsolódó oldalak:
Agrárminisztérium Facebook oldal
AGRÁRMINISZTÉRIUM Sajtóiroda
Természetvédelem
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.
A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla
Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.
A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.
A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.
A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.
Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.
Fotó: KMNP
Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.
A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.
A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.
Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Szalakóta Zalában
Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben
Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.
Magyari Máté, BfNPI
A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.
Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.
Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
Fontos a hazai juhállomány védelme
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
