Természetvédelem
Irány a Nyírerdő Zrt.: Ideális túracélpontok Magyarország észak-keleti részén
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. az elmúlt 5 évben, 880 ezer csemete elültetésével, több mint 126 hektár erdő telepítését fejezte be. A februárban lezárult szociális tűzifaprogramhoz csaknem 43.800 köbméter fával járult hozzá, ami az országban kiszolgált mennyiség egyötöde. Az állami erdőgazdaság kiemelt figyelmet fordít a fenntartható erdőgazdálkodásra, az őshonos fafajokra, valamint folyamatosan fejleszti turisztikai szolgáltatásait.
Magyarország észak-keleti részén az épített örökségek mellett számtalan erdei turisztikai célpont várja a természetjárókat. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a térség akác erdőállományainak fenntartására és különleges minőségű fájának hazai és európai elismertetésére. A fenntartható erdőgazdálkodásért tett erőfeszítéseiket egyebek mellett az is jelzi, hogy Magyarországon elsőként kaptak a külföldi erdőgazdálkodó és faipari cégeknél elterjedt nemzetközi FSC tanúsítványt, ami hiteles kapcsolatot teremt a felelős termelés és feldolgozás, illetve a fogyasztók között.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyékben több mint 60 ezer hektár állami tulajdonú területet kezelő NYÍRERDŐ Zrt. erdei megannyi élményt kínálnak minden korosztály számára. Nyíregyházán a település tüdejeként ismert Sóstói-erdő, a debreceniek által a város zöld koronájaként számon tartott Nagyerdő, a vadregényes Baktai-erdő vagy a dámbikákról világhírűvé vált Gúthi-erdő – csak néhány a megismerésre érdemes terület közül.
A Társaság a városok környékén, esőbeállókkal, padokkal, szalonnasütő-helyekkel, körszínekkel és tanösvényekkel gazdagított parkerdőket tart fenn, illetve számos pihenőcentrumot, játszóteret, erdei tornapályát alakított ki. Működési területén összesen 55 kilométer túraútvonal várja a természetjárókat. A térségben élő emberek mindennapjaiban az erdő és az erdőgazdálkodás jelentős szerepet tölt be.
A kezelt erdők több mint egyharmada része a hazai és nemzetközi természetvédelmi területek hálózatának. Működési területén fekszik a Hortobágyi Nemzeti Park, három tájvédelmi körzet, öt természetvédelmi terület, és jó néhány helyi jelentőségű védett terület. Nem véletlen, hogy a kimagaslóan jelentős természeti értékeket hordozó hazai erdőrezervátumok sorából hármat a Zrt. kezel.
Az erdészek munkájának bemutatásában kiemelkedő szerepet tölt be a térségben a Nyíregyházi Erdészet központjában működő Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola, valamint a Debreceni Erdészet épületében üzemelő Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola. A foglalkozások során a gyerekek az erdő valóságában találkozhatnak annak sajátos ökoszisztémájával és tanulmányozhatnak mindent, ami a természetben felfedezhető. Évente 5-8000 gyermek vesz részt foglalkozásaikon és programjaikon.
A NYÍRERDŐ Zrt. által fenntartott erdők változatos turisztikai célpontok a természetjárók számára. A vidék a maga egyszerű szépségével, a helyi emberek közvetlenségével, örök emléket nyújt az ideérkezőknek, akik számos kulturális, gasztronómiai és természeti élménnyel gazdagodhatnak látogatásuk során.
Látogasson el Ön is Észak-Kelet-Magyarországra!
Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán a Nyírerdő Zrt. legszebb területére!
Találjuk meg együtt Magyarország legvonzóbb erdejét!
Az Agrárminisztérium 2023. február 11-én indult sorozatában hetente bemutat egy állami erdőgazdaságot, illetve a Facebook oldalán megoszt 8 helyszínt az adott állami erdőgazdaság területén, amelyre a közösségi oldalon voksolni lehet. A szavazók között hetente sorsolunk ki nyereményeket. Erdeink természeti kincsei minden évszakban csodálatosak, így bármikor érdemes meglátogatni őket!
Kapcsolódó oldalak:
Agrárminisztérium Facebook oldal
AGRÁRMINISZTÉRIUM Sajtóiroda
Természetvédelem
A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon
Ásólúd költését dokumentálták Mórahalmon
Idén tavasszal kiemelkedően nagy csapatai mutatkoztak a bütykös ásólúdnak, amely valaha ritka kóborló madarunk volt, de mára rendszeres, kisszámú költőfaja a Dél-Alföldnek. Idén viszonylag korán kikeltek az első fiókák, elsőként a mórahalmi Nagyszéksós-tavon.
A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, hazánkban két évtizede jelent költőfajként, azóta lassú terjedéssel egyre több pár költ.
Idén tavasszal a Dél-Alföld vizes élőhelyein feltűnően nagy példányszámban mutatkozott, voltak olyan napok, amikor több mint 300 pd volt egyidőben a különböző halastavakon és szikes tavakon.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó eredetileg egy kb. 100 hektáros szikes tó, amelyet azonban az 1950-es években halastóvá alakítottak át; a közepén áthúzódó csatorna gondoskodott a vízszabályzásról. A tavat az 1980-as évekig hasznosították, azonban utána a tó, – a víz csökkenése mellett –, elnádasodott, nyílt vízfelületet évekig nem lehetett látni.
Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Mórahalom Város Önkormányzata egy élőhely-rekonstrukciós munka keretében vízibivaly-gulyát telepített a tóhoz, újra gondoskodva a megfelelő vízkormányzás mellett az élőhelykezelésről.
A csatorna ugyan megmaradt, de annak két partja, – két zátonysorként elnyúlva a tó közepén –, jó költőhelyet hozott létre partimadaraknak és sirályféléknek.
A bütykös ásólúd néhány éve kezdett rendszeresen költeni a tavon, idén április végén jelent meg egy pár 12 fiókájával.
Az ásóludak tavak mentén foglal el nyúl, róka vagy borz által ásott üregeket. Fészekalja 7-15 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, de a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Táplálékában nagy szerepet kapnak különféle csigák, kagylók, férgek, rákok. Növényi tápláléka főleg vízi és parti növényekből áll.
Az ásólúd-család viszonylag bizalmas, ha valaki kíváncsi rájuk, jó eséllyel megtekintheti az apróságokat a Nagyszéksós-tó mindenki által szabadon látogatható nagy kilátójából.
Forrás: Dr. Tokody Béla – MME
Természetvédelem
Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon
Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon
A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.
A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.
A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.
A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj. A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.
A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.
A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.
A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.
A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.
Forrás: dr. Tokody Béla – MME
Természetvédelem
Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben
Rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel Cserebökényben
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel. A hímek nászrepülése szemet gyönyörködtető mutatvány.
A kékbegy az egyik legszebb tollazatú énekesmadár. Március végén, április elején érkezik vissza afrikai telelőhelyéről. A hímek rögtön elfoglalják a fészkelő területüket. Rendszerint egy magasabb ponton énekelnek, akár egy kiemelkedő nádszál csúcsi részén megkapaszkodva. Énekük rendkívül változatos, sok utánzást tartalmaz, mégis egyedi.
Nászrepülésük igen látványos. A hím a tojó közelsége esetén éneklés közben rendszeresen a levegőbe emelkedik, majd széttárt faroktollakkal ereszkedik vissza. Ezt követően a hím a talajon kék melltollait felborzolja, szárnyait leereszti, faroktollait széttárja, így udvarol a tojónak.
A fészket a tojó vékony növényi szálakból, gyökérdarabokból, egymaga építi. Legtöbbször a talajhoz közel, fűcsomó alá, zsombékra, vagy nádcsomó tövébe rejti. Általában 5-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím eközben a közelben énekel. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Ritkán második költésük is előfordul.
A násztevékenységet követően a kékbegyek – rejtett életmódjuk miatt -, alig észrevehetők. Megfigyeléseink szerint ragaszkodnak a költőterületeikhez, évről-évre ugyanott találjuk meg az éneklő hímeket. Cserebökényben az egyik vizes élőhely melletti, pihentetett, kiterjedt foltos bürkös területen hat nászrepülő hímet számoltunk. Megfigyeltük, hogy a nászrepülést követően az 50-60 cm magasságú, sűrű növényzetben tűntek el a kékbegy-párok. Reméljük, hogy a párok az idén is sikeresen nevelik fel fiókáikat.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park