Keressen minket

Vadászat

Nyestkutyát hoztak terítékre Farmoson – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

2023. február hónap utolsó szombatján, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, az Alattyáni Úttörő Vadásztársaság területén Túróczi István nyeskutyát hozott terítékre. A hír megjelenését követően felvettük a kapcsolatot Tóth Sándorral, a Pest vármegyei Farmosi Hunor Vadásztársaság vadászmesterével. Ugyanazon a napon, február 25-én, Farmoson, Tóth Sándor is nyeskutyát ejtett el.

Fotó: Somogyi Róbert, Tóth Sándor – Farmosi Hunor Vadásztársaság – Agro Jager News

A terület  apróvadas, váltóvadként azonban a vaddisznó is felbukkan, amely mindenevő. Kora tavasszal a disznó nem kíméli a fokozottan védett madarak tojásait, fészkeit, a kétéltűeket és az apróvad állományát sem.

Frommer Fegyverbolt

A nádasokban, a vaddisznó mellett, számos szőrmésragadozó is jelen van. A természetvédelem és vadgazdálkodás kiváló kapcsolatát szimbolizálja a Farmosi Nagy-nádas tó körüli összefogás – számolt be Tóth Sándor, a terület vadászmestere.

Fotó: Somogyi Róbert, Tóth Sándor – Farmosi Hunor Vadásztársaság – Agro Jager News

A természeti értékeket a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei és a helyi vadgazdálkodók közösen védik. A természetvédelmi és vadgazdálkodás céljai közösek, a nemzeti park  szakemberei több esetben kérték a segítségüket. A jó kapcsolatuk sok évre nyúlik vissza, amiben tudják, segítik egymást a természetvédelmi és vadgazdálkodási szakemberek. Az összefogásnak egyre nagyobb szerepe van, mert az elmúlt években felbukkant az aranysakál is.

Fotó: Somogyi Róbert, Tóth Sándor – Farmosi Hunor Vadásztársaság – Agro Jager News

Az itt megtalálható flóra és fauna különleges. Számos olyan természetvédelmi kincs található itt meg, amire okkal büszkék: országosan egyedülálló a farmosi nagykócsag állománya, mellettük, a nyári hónapokban, különleges kétéltűekkel is találkozhatunk. Lassan vége a télnek, a kora tavaszi időszakban számos vízimadár kezdte meg a kotlását. A nyári ludak mellett a récék is a fészkeiken ülnek.  Kora tavasszal az idén született kisnyulak ugyanolyan védtelenek, mint a nádasokban fészkelő fokozottan védett fajok.

Fotó: Somogyi Róbert, Tóth Sándor – Farmosi Hunor Vadásztársaság – Agro Jager News

Tóth Sándor február 25-én a farmosi Nagy-nádas tó szomszédságában, egy magaslesen várakozott.

„Soha nem lehet tudni előre, hogyan alakul egy lesvadászat”. Csöndben teltek az órák a magaslesen. Alighogy besötétedett, a tőle nem messze lévő nádast elkezdte „törni” valami. Ilyenkor még nem lehet pontosan megmondani, miféle állat bújhatott elő a rejtekéből. A vadászati törvény azonban egyértelműen fogalmaz: csak és kizárólag abban az esetben lehet lövést leadni, ha egyértelműen és pontosan meghatároztuk a fajt. A fegyverlámpa fényében egy nyestkutyát pillantott meg. Az aranysakállal szemben, az állat nyugodtan viselkedett, a felvillanó fényre nem ugrott el. Lövést tett a  körülbelül 120 méterre lévő vadra, amely tűzben rogyott. Nyestkutyát korábban egyszer sem ejtettek el Farmoson.

Fotó: Somogyi Róbert, Tóth Sándor – Farmosi Hunor Vadásztársaság – Agro Jager News

Hasonlóan a mosómedvéhez, a nyestkutya is a hazánkban élő invazív fajok egyike. Míg a mosómedve Észak-Amerikában őshonos, addig a nyestkutya Kamcsatkáról származik. A vadászati törvény szerint mindkét faj egész évben vadászható. Nem véletlenül, mivel  beláthatatlan károkat okozhatnak a magyar faunában. Az állatvédők állítása, hogy színesíti a magyar állatvilágot, nem felel meg a valóságnak, tömeges elszaporodásuk éppen ellenkező hatást okozhat. Őshonos fajok tűnhetnek el, vagy számuk drasztikusan lecsökkenhet. Ennek az ellenkezőjét állítani, hatalmas szakmai tévedés – zárta beszámolóját Tóth Sándor vadászmester.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek forrása: Somogyi Róbert, Tóth Sándor – Farmosi Hunor Vadásztársaság

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Vadászat

Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése

A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.

Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu

A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.

A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).

A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.

A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.

Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.

A dürgésről

A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.

A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.

Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.

A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.

Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.

Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.

A dürgésnek több fontos funkciója van:

  • Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
  • Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
  • Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt

A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.

A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.

Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.

A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.

Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.

A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.

A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.

Forrás: Ipolyerdő Zrt. 

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében

Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.

A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.

A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.

A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.

A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.

Forrás: DjZ

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben

Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Szigorú feltételek az enyhítésekhez

A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.

A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.

Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.

A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú

Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.

Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.

Forrás: Wild und Hund

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom