Mezőgazdaság
A koronavírus-járvány hatásai a gyapjú globális piacára
A gyapjúpiacokon 2014 óta erőteljes visszaesés tapasztalható, mely elsősorban a textilipar egyre fokozódó szintetikusanyag-felhasználásának, az olcsóbb műszálas termékek előállítása irányába történő elmozdulásának, valamint az Egyesült Államok kínai gyapjútermék-importjára kiszabott vámtételeinek köszönhető.
A gyapjúpiacokon 2014 óta erőteljes visszaesés tapasztalható, mely elsősorban a textilipar egyre fokozódó szintetikusanyag-felhasználásának, az olcsóbb műszálas termékek előállítása irányába történő elmozdulásának, valamint az Egyesült Államok kínai gyapjútermék-importjára kiszabott vámtételeinek köszönhető.
1. kép: A koronavírus tovább súlyosbította a gyapjúpiacot
A 2019 decemberében kitört és mostanra már világméretűvé vált koronavírus-járvány tovább súlyosbította a gyapjúpiacokon kialakult helyzetet, melynek eredményeként a gyapjúárak csökkenése globális tendenciává vált. A Covid–19-járvány globális gyapjúpiacra gyakorolt negatív hatásai már az idei év elején is egyértelműen érezhetőek voltak, főként a Kínában kialakult erőteljes gyapjú iránti kereslet csökkenés, továbbá a gyapjúfeldolgozás leállása, valamint a gyapjúalapú termékek kiskereskedelmi forgalmának drasztikus visszaesése következtében. A koronavírus-járvány hatására a globális gyapjúpiac februárban jelentősen lelassult, március elején pedig teljesen leállt, és csak a járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozó intézkedések enyhítését követően indult lassan újra. Tekintettel arra, hogy a gyapjúértékesítés szempontjából általában a február–május közötti időszak az év legforgalmasabb periódusa, ezért az idei évi járvány okozta rendkívüli helyzet különösen súlyos hatást gyakorolt a gyapjúpiacokra. Valamennyi gyapjútermelő nemzet hasonló problémákkal szembesült a Covid–19-járvány első hulláma alatt, azonban a nemzetközi gyapjúipar számára történő értékesítést végző legnagyobb szervezetek a gyapjúipar fenntarthatóságának megőrzése és a vállalkozások jövedelmezőségének biztosítása érdekében a koronavírus járvány alatt is biztosítják a termelők részére a szolgáltatásokat. A Covid–19-világjárvány negatív hatásainak mérséklése érdekében ezen szervezetek kutatási, fejlesztési stratégiájukat tovább folytatják, értékesítésüket online aukciókra irányították át, hogy megpróbálják minél jobban mozgatni a piacot.
Termékmarketing programjaikat bár felülvizsgálták és észszerűsítették, azonban mindössze néhány programjukat függesztették fel átmenetileg a gyapjúpiac újraindulásáig. A nemzetközi szervezetek arra törekszenek továbbá, hogy minél hatékonyabban felkutassák azokat a piacokat és ágazatokat, amelyek rugalmasan reagálnak a járvány hatásaira, gyorsabban helyreállnak és élénkíthetik a gyapjú iránti keresletet. Álláspontjuk szerint a kínai értékesítési lehetőség, valamint a prémiumkategóriájú gyapjútermékek előállítása kulcsfontosságú tényezők lehetnek az árak helyreállításának korai szakaszaiban. Kiemelten fontosnak tartják továbbá a piacokra vonatkozó adatok, információk összegyűjtését és elemzését, tekintettel arra, hogy jelenleg igen sok a bizonytalanság a várható piaci kilátásokkal kapcsolatban. Bíznak abban, hogy intézkedéseikkel hatékonyan hozzá tudnak járulni az árak helyreállításához és a gyapjúpiac minél hatékonyabb élénkítéséhez, ugyanis a Covid–19-járványnak a gyapjú árak alakulására gyakorolt hatásai várhatóan a következő 12–18 hónapban is éreztetőek lesznek. A Covid–19-járvány gyapjúágazatra gyakorolt negatív hatásai Magyarországon is érezhetőek. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének (MJKSz) tájékoztatása szerint a hazai gyapjúértékesítés területén 2019-ben még az előző évekhez hasonlóan alakultak az árak és a kereslet is. A felvásárló és a feldolgozószektor minőségi követelményt nem támaszt és a tenyésztők sem fordítanak túlságosan nagy hangsúlyt a jó minőségű gyapjú termelésére, hiszen annak árbevétele és az ágazat jövedelemtermelő-képességére gyakorolt hatása elenyésző. A fentiek, valamint mind a tenyésztők, mind a kereskedők részéről a korábbi években tapasztalt inkorrekt
kereskedelmi magatartás hatására az idei év elejére csökkentek a felvásárlási árak és a járványhelyzet következtében a piaci kereslet nemcsak hazánkban, hanem a világban is drasztikusan visszaesett. Ennek következménye, hogy az idei évi lenyírt gyapjú döntő hányada még a termelők raktáraiban van. Az MJKSz szerint változás a hazai gyapjúpiacon csak a világpiaci helyzet javulásától várható. Az MJKSz a Juh és Kecske Ágazatért Egyesülettel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen jelenleg is azon dolgozik, hogy hatékony és megnyugtató megoldást találjon a gyapjúágazatban kialakult problémák kezelésére, amely megoldási javaslatokat együttesen kívánnak előterjeszteni a szaktárca részére.
A gyapjú alakulása mellett az alábbi két ábra szemlélteti a könnyű bárány árának alakulását a Közép-Európában illetve Nyugat- és Dél-Európában.
Forrás: NAK
Kép forrása: Agrojagernews
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Fotó: NAK
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Akció a fatolvajok ellen
Téli madármentés
Menyhal horgászata a Bodrogon
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
Elindult a #vadateszem kampány
A hátráltató tényezők ellenére is eredményesen zárult a barcogás Kelebián
Nagy bagoly a Mecsekben
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
Harcsázás a Pó-folyón
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
Komádi aranysakál
Béldi Balázs: Utánkeresés Dorkával
Vadkamera buktatta le az orvvadászokat
