Vadászat
Májusi cseresznyeérés
Városi gyerekként gyakran kint töltöttük az iskolai szüneteket apai nagybátyámnál, a Kiskunsági tanyavilág egyik békés zugában, – megnyugtató messzeségben minden városi civilizációtól (villanyáram nélkül), távol a szülői felügyelettől, szinte „paradicsomi” állapotok között.
Ez a hely több szempontból érdekes volt, ugyanis volt egy kölyökcsapatunk, részben unokatestvérekből, részben a környékbeli tanyákról, de a helyszín is az volt, mivel a tanya előtt kiterjedt, több négyzetkilométeres, zsombékos, nagy puszta terült el, a tanya mögött pedig egy hosszú gyümölcsösön keresztül 100 holdas erdőbe juthattunk, ami sok felfedeznivalót rejtegetett a kamaszodó kompánia számára.
Nagybátyám, természetjáró vadászember lévén, mindent és mindenkit ismert a határban, és mivel vadászmester is volt a társaságnál, így hamar rácsodálkozhattam a természet és a vadászat szépségeire. Többször részt vettünk hajtásokon, vadetetéseken, gyakran kint aludtunk a fácánnevelde mellett, és emlékszem a nagy telekre, az esti tölténykészítésre, a vadászatokra való felkészülésekre, és ma is a számban érzem a karácsonyi fokhagymás nyúlgerinc és a fácánleves ízét. Többször volt a kezemben (üresen) a szépséges Simson 16-os, tudtam, hogyan működik, hogyan kell szétszedni, illetve összerakni.
Nekem is volt saját készítésű íjam, majd puskám, amit magam készítettem fából, ami egy ideig kitűnően szolgált, ami után a légpuska következett. Időközben minden irodalmat beszereztem, és már az állatok latin neveit is tudtam, mivel mindent magamba szívtam, ami a témával kapcsolatban hozzám eljutott. A családban már így is könyveltek el, ha hajtásra vagy vadászatra kellett menni, akár éjfélkor is „menetkész” állapotban vártam az indulást, Pufival a magyar vizslával.
Így történt a 60-es évek végén, „még a békebeli” időkben, hogy egy iskolai szünetben, kint voltam és arra vártam, hogy egyszer célba lőhessek az igazi puskával, céltáblára, ahol az új fegyvereket volt szokás belőni, de ez mindig csak váratott magára. Ezért meglepetésként ért, amikor egy gyönyörű májusi hajnalon fél öt körül, vagy még korábban, nagybátyám ébresztett:
– Na fiam, ami a bögölynél nagyobb, azt lelőheted!
S mutatta szabatos mozdulattal a hüvelykujja felét, az ő ízes beszédével. A másik kezében ott volt a 16-os sörétes, s mellé egy féldoboznyi töltény!
– Ezer dolgom van, de kint a szőlőben meg a seregély dézsmálja a cseresznyefákat, közibük kéne köszönnöd, hogy maradjon a cseresznyéből későbbre is!
Azonnal felugrottam és követtem az erdőt a tanyával összekötő gyümölcsösbe, ahol szinte egymást lökdösték a seregélyek. Nagy hangoskodással voltak a mintegy 25 cseresznyefán, mintha csak ők lettek volna ezen a szép hajnalon az egész határban. A nagy sietségben csak egy póló volt rajtam, a reggel pedig még csípős volt, szikrázott a nap, mindenfelé harsogott a természet, de eszem ágában sem volt visszamenni valami ruháért, mert éreztem, hogy nem csak a hűvös miatt remegek…
Az első két lövés nem talált, de kezdtem ráérezni, hogyan is kell lőni. Nagybátyám fél szemmel kísérte az eseményeket, de nem szólt semmit. A következő már bukfencezve pottyant le, majd a következő és az azt követő is. Megjött a bátorságom, hat darabig meg sem álltam. Büszkén vittem be a kiskonyhába, madzagot kötni a lábukra és kivinni őket a fákra.
Ez azonban nem változtatott a seregélyek elszántságán, mintha esküt fogadtak volna, hogy még írmagját sem hagyják meg a cseresznyének! Lassan melegedett a levegő, egyszer csak meglibbent az egyik szőlőtőke levele, s egy üregi nyúllal néztem „farkasszemet”! Felálltam és átkiáltottam;
– Pista bácsi, itt egy vadnyúl, lelőhetem?
Ő éppen egy karaszolóval foglalatoskodott, közben én a puskacsővel tovább követtem a „vadat”, ami megijedt tőlem, és épp nagybátyám irányába tartott!
– Le ne lőj te gyerek, kiáltotta vissza, miközben kiegyenesedett, mire a „vad” tőle is megrémülve, kettőnk között keresztben kezdett futni!
Ekkor, ahogy a könyvekben láttam, a nyúl elé tartva az irányzékot, eleresztettem a bal csőből egy lövést, mire az szabályosan karikára bukfencezve „megfeküdte a birtokot”.
– Ember vagy fiam, „vadász lesz belőled”!
S odaszaladt hozzám és megveregette a vállamat.
Sok-sok élményem volt vele később, amit soha nem fogok elfelejteni, nemcsak a vadászatokat, hanem az emberségét, tartását, humorát. Szerencsés voltam, hogy mellette ismerhettem meg az erdőt-mezőt és a vadászatot, nekem az ő emléke jelenti az „erdőzúgást”.
Vadászat
Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg
Izraeliinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.

Fotó: Izraelinfo
A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.
Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.
Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.
A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.
A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.
Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.
A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.
Forrás: Frank Péter – Izraelinfo
Vadászat
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.
A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.
Eredmények
Férfi egyéni
- Siffer Géza – 47 találat
- Hüll László – 45 találat
- Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)
Női egyéni
- Hettyei Emőke – 45 találat
- Hettyei Anita – 39 találat
- Hettyei Bianka – 29 találat
Csapatverseny
- Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
- Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
- Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat
Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat
Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.
A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.
Fotó: Szegedi László
Forrás: -PS- OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.

Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK















































You must be logged in to post a comment Login