Vadászat
Májusi cseresznyeérés
Városi gyerekként gyakran kint töltöttük az iskolai szüneteket apai nagybátyámnál, a Kiskunsági tanyavilág egyik békés zugában, – megnyugtató messzeségben minden városi civilizációtól (villanyáram nélkül), távol a szülői felügyelettől, szinte „paradicsomi” állapotok között.
Ez a hely több szempontból érdekes volt, ugyanis volt egy kölyökcsapatunk, részben unokatestvérekből, részben a környékbeli tanyákról, de a helyszín is az volt, mivel a tanya előtt kiterjedt, több négyzetkilométeres, zsombékos, nagy puszta terült el, a tanya mögött pedig egy hosszú gyümölcsösön keresztül 100 holdas erdőbe juthattunk, ami sok felfedeznivalót rejtegetett a kamaszodó kompánia számára.
Nagybátyám, természetjáró vadászember lévén, mindent és mindenkit ismert a határban, és mivel vadászmester is volt a társaságnál, így hamar rácsodálkozhattam a természet és a vadászat szépségeire. Többször részt vettünk hajtásokon, vadetetéseken, gyakran kint aludtunk a fácánnevelde mellett, és emlékszem a nagy telekre, az esti tölténykészítésre, a vadászatokra való felkészülésekre, és ma is a számban érzem a karácsonyi fokhagymás nyúlgerinc és a fácánleves ízét. Többször volt a kezemben (üresen) a szépséges Simson 16-os, tudtam, hogyan működik, hogyan kell szétszedni, illetve összerakni.
Nekem is volt saját készítésű íjam, majd puskám, amit magam készítettem fából, ami egy ideig kitűnően szolgált, ami után a légpuska következett. Időközben minden irodalmat beszereztem, és már az állatok latin neveit is tudtam, mivel mindent magamba szívtam, ami a témával kapcsolatban hozzám eljutott. A családban már így is könyveltek el, ha hajtásra vagy vadászatra kellett menni, akár éjfélkor is „menetkész” állapotban vártam az indulást, Pufival a magyar vizslával.
Így történt a 60-es évek végén, „még a békebeli” időkben, hogy egy iskolai szünetben, kint voltam és arra vártam, hogy egyszer célba lőhessek az igazi puskával, céltáblára, ahol az új fegyvereket volt szokás belőni, de ez mindig csak váratott magára. Ezért meglepetésként ért, amikor egy gyönyörű májusi hajnalon fél öt körül, vagy még korábban, nagybátyám ébresztett:
– Na fiam, ami a bögölynél nagyobb, azt lelőheted!
S mutatta szabatos mozdulattal a hüvelykujja felét, az ő ízes beszédével. A másik kezében ott volt a 16-os sörétes, s mellé egy féldoboznyi töltény!
– Ezer dolgom van, de kint a szőlőben meg a seregély dézsmálja a cseresznyefákat, közibük kéne köszönnöd, hogy maradjon a cseresznyéből későbbre is!
Azonnal felugrottam és követtem az erdőt a tanyával összekötő gyümölcsösbe, ahol szinte egymást lökdösték a seregélyek. Nagy hangoskodással voltak a mintegy 25 cseresznyefán, mintha csak ők lettek volna ezen a szép hajnalon az egész határban. A nagy sietségben csak egy póló volt rajtam, a reggel pedig még csípős volt, szikrázott a nap, mindenfelé harsogott a természet, de eszem ágában sem volt visszamenni valami ruháért, mert éreztem, hogy nem csak a hűvös miatt remegek…
Az első két lövés nem talált, de kezdtem ráérezni, hogyan is kell lőni. Nagybátyám fél szemmel kísérte az eseményeket, de nem szólt semmit. A következő már bukfencezve pottyant le, majd a következő és az azt követő is. Megjött a bátorságom, hat darabig meg sem álltam. Büszkén vittem be a kiskonyhába, madzagot kötni a lábukra és kivinni őket a fákra.
Ez azonban nem változtatott a seregélyek elszántságán, mintha esküt fogadtak volna, hogy még írmagját sem hagyják meg a cseresznyének! Lassan melegedett a levegő, egyszer csak meglibbent az egyik szőlőtőke levele, s egy üregi nyúllal néztem „farkasszemet”! Felálltam és átkiáltottam;
– Pista bácsi, itt egy vadnyúl, lelőhetem?
Ő éppen egy karaszolóval foglalatoskodott, közben én a puskacsővel tovább követtem a „vadat”, ami megijedt tőlem, és épp nagybátyám irányába tartott!
– Le ne lőj te gyerek, kiáltotta vissza, miközben kiegyenesedett, mire a „vad” tőle is megrémülve, kettőnk között keresztben kezdett futni!
Ekkor, ahogy a könyvekben láttam, a nyúl elé tartva az irányzékot, eleresztettem a bal csőből egy lövést, mire az szabályosan karikára bukfencezve „megfeküdte a birtokot”.
– Ember vagy fiam, „vadász lesz belőled”!
S odaszaladt hozzám és megveregette a vállamat.
Sok-sok élményem volt vele később, amit soha nem fogok elfelejteni, nemcsak a vadászatokat, hanem az emberségét, tartását, humorát. Szerencsés voltam, hogy mellette ismerhettem meg az erdőt-mezőt és a vadászatot, nekem az ő emléke jelenti az „erdőzúgást”.
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben. Az elkövető illegálisan kialakított etetőhelyen orvvadászott egy roncsautóból, míg a munkahelyéről értékes halakat lopott el.

Fotó: Ügyészség
A vádirat lényege szerint a férfi vadászként érvényes vadászjeggyel és fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, illetőleg tagja volt egy dél-balatoni vadásztársaságnak is. Ennek ellenére a vádlott egy méhészetnek használt üzemi vadászterületen vadetető-helyet, úgynevezett „szórót” alakított ki azért, hogy a vadakat odacsalogassa. A férfi a helyszínen hagyott roncs autóból vadászlest alakított ki, ahová többször kiment azért, hogy lőfegyverével vadat ejtsen el. A vádlott ennek során két, egyenként kb. 50 kg-os vadmalacot lőtt ki, melyeket feldolgozott és elfogyasztott.
A vádlott emellett gépkocsivezetőként dolgozott egy tógazdaságban. 2023 decemberében azt kapta feladatul, hogy az egyik tóból lehalászott halakat szállítása át a teleltető tavakba. A férfi a szállítás során ellopott 9 darab, összesen 23,55 kilogramm tömegű és közel 180.000 forint értékű süllőt, amiket zsákban az általa használt teherautó vezetőfülkéjébe rejtett, azonban a sértett cég munkatársai ellenőrizték, így a kár végül megtérült.
Az ügyészség a Fonyódi Járásbíróságra benyújtott vádiratában a bűncselekmény elkövetését beismerő férfival szemben felfüggesztett börtönbüntetés, pénzbüntetés és foglalkozástól eltiltás kiszabására, illetőleg a vádlott pártfogó felügyeletének elrendelésére tett indítványt.
A fényképet a Fonyódi Rendőrkapitányság készítette a lesnek használt roncsautóról és az abban talált töltényhüvelyről.
Forrás: Ügyészség


You must be logged in to post a comment Login