Keressen minket

Vadászat

Májusi cseresznyeérés

Közzétéve:

Feltöltő:

Városi gyerekként gyakran kint töltöttük az iskolai szüneteket apai nagybátyámnál, a Kiskunsági tanyavilág egyik békés zugában, – megnyugtató messzeségben minden városi civilizációtól (villanyáram nélkül), távol a szülői felügyelettől, szinte „paradicsomi” állapotok között.

Ez a hely több szempontból érdekes volt, ugyanis volt egy kölyökcsapatunk, részben unokatestvérekből, részben a környékbeli tanyákról, de a helyszín is az volt, mivel a tanya előtt kiterjedt, több négyzetkilométeres, zsombékos, nagy puszta terült el, a tanya mögött pedig egy hosszú gyümölcsösön keresztül 100 holdas erdőbe juthattunk, ami sok felfedeznivalót rejtegetett a kamaszodó kompánia számára.

Nagybátyám, természetjáró vadászember lévén, mindent és mindenkit ismert a határban, és mivel vadászmester is volt a társaságnál, így hamar rácsodálkozhattam a természet és a vadászat szépségeire. Többször részt vettünk hajtásokon, vadetetéseken, gyakran kint aludtunk a fácánnevelde mellett, és emlékszem a nagy telekre, az esti tölténykészítésre, a vadászatokra való felkészülésekre, és ma is a számban érzem a karácsonyi fokhagymás nyúlgerinc és a fácánleves ízét. Többször volt a kezemben (üresen) a szépséges Simson 16-os, tudtam, hogyan működik, hogyan kell szétszedni, illetve összerakni.

Nekem is volt saját készítésű íjam, majd puskám, amit magam készítettem fából, ami egy ideig kitűnően szolgált, ami után a légpuska következett. Időközben minden irodalmat beszereztem, és már az állatok latin neveit is tudtam, mivel mindent magamba szívtam, ami a témával kapcsolatban hozzám eljutott. A családban már így is könyveltek el, ha hajtásra vagy vadászatra kellett menni, akár éjfélkor is „menetkész” állapotban vártam az indulást, Pufival a magyar vizslával.

Így történt a 60-es évek végén, „még a békebeli” időkben, hogy egy iskolai szünetben, kint voltam és arra vártam, hogy egyszer célba lőhessek az igazi puskával, céltáblára, ahol az új fegyvereket volt szokás belőni, de ez mindig csak váratott magára. Ezért meglepetésként ért, amikor egy gyönyörű májusi hajnalon fél öt körül, vagy még korábban, nagybátyám ébresztett:
–– Na fiam, ami a bögölynél nagyobb, azt lelőheted!
S mutatta szabatos mozdulattal a hüvelykujja felét, az ő ízes beszédével. A másik kezében ott volt a 16-os sörétes, s mellé egy féldoboznyi töltény!
–– Ezer dolgom van, de kint a szőlőben meg a seregély dézsmálja a cseresznyefákat, közibük kéne köszönnöd, hogy maradjon a cseresznyéből későbbre is!

Azonnal felugrottam és követtem az erdőt a tanyával összekötő gyümölcsösbe, ahol szinte egymást lökdösték a seregélyek. Nagy hangoskodással voltak a mintegy 25 cseresznyefán, mintha csak ők lettek volna ezen a szép hajnalon az egész határban. A nagy sietségben csak egy póló volt rajtam, a reggel pedig még csípős volt, szikrázott a nap, mindenfelé harsogott a természet, de eszem ágában sem volt visszamenni valami ruháért, mert éreztem, hogy nem csak a hűvös miatt remegek…

Az első két lövés nem talált, de kezdtem ráérezni, hogyan is kell lőni. Nagybátyám fél szemmel kísérte az eseményeket, de nem szólt semmit. A következő már bukfencezve pottyant le, majd a következő és az azt követő is. Megjött a bátorságom, hat darabig meg sem álltam. Büszkén vittem be a kiskonyhába, madzagot kötni a lábukra és kivinni őket a fákra.

Ez azonban nem változtatott a seregélyek elszántságán, mintha esküt fogadtak volna, hogy még írmagját sem hagyják meg a cseresznyének! Lassan melegedett a levegő, egyszer csak meglibbent az egyik szőlőtőke levele, s egy üregi nyúllal néztem „farkasszemet”! Felálltam és átkiáltottam;
– Pista bácsi, itt egy vadnyúl, lelőhetem?

Ő éppen egy karaszolóval foglalatoskodott, közben én a puskacsővel tovább követtem a „vadat”, ami megijedt tőlem, és épp nagybátyám irányába tartott!

– Le ne lőj te gyerek, kiáltotta vissza, miközben kiegyenesedett, –mire a „vad” tőle is megrémülve, kettőnk között keresztben kezdett futni!

Ekkor, ahogy a könyvekben láttam, a nyúl elé tartva az irányzékot, eleresztettem a bal csőből egy lövést, mire az szabályosan karikára bukfencezve „megfeküdte a birtokot”.
–– Ember vagy fiam, „vadász lesz belőled”!
S odaszaladt hozzám és megveregette a vállamat.

Sok-sok élményem volt vele később, amit soha nem fogok elfelejteni, nemcsak a vadászatokat, hanem az emberségét, tartását, humorát. Szerencsés voltam, hogy mellette ismerhettem meg az erdőt-mezőt és a vadászatot, – nekem az ő emléke jelenti az „erdőzúgást”.

Vadászat

Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése

A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.

Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu

A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.

A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).

A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.

A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.

Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.

A dürgésről

A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.

A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.

Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.

A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.

Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.

Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.

A dürgésnek több fontos funkciója van:

  • Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
  • Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
  • Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt

A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.

A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.

Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.

A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.

Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.

A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.

A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.

Forrás: Ipolyerdő Zrt. 

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében

Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.

A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.

A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.

A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.

A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.

Forrás: DjZ

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben

Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Szigorú feltételek az enyhítésekhez

A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.

A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.

Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.

A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú

Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.

Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.

Forrás: Wild und Hund

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom