Keressen minket

Természetvédelem

Izrael 500 millió madara: A világ nyolcadik csodája – GALÉRIÁVAL

Print Friendly, PDF & Email

Thomas Krumenacker német újságírót és fotósot meglepte az a madárvándorlás, amelynek szemtanúja volt Izraelben. A témáról könyvet írt aminek a címe: Madarak a Szent Földön.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Thomas Krumenacker német újságírót és fotósot meglepte az a madárvándorlás, amelynek szemtanúja volt Izraelben. A témáról könyvet írt aminek a címe: Madarak a Szent Földön.

Thomas Krumenacker fotós

Thomas Krumenacker német újságíró és fotós életét megváltoztatta a 11 évvel ezelőtti izraeli tanulmányútja . Miután szemtanúja volt a madarak őszi vándorlásának, sokkal komolyabban kezdett el foglalkozni a hobbijával. Az eredmény: a „Madarak a Szentföldön” című könyve, amely most jelent meg németül és angolul. A vándormadarak szeretik Izraelt, és most Izrael a madármegfigyelőket csalogatja.

Madarak a Szent Földön – Thomas Krumenacker könyve

A könyv a Rachel és Moshe Yanai által alapított Hoopoe Bird Alapítvány segítségével jelent meg, amelyet az Izraeli Természetvédelmi Társaság irányít. Krumenacker Berlinben él, de gyakran látogatja Izraelt. A Hermon-hegy magaslatától az Eilati-öbölig követte a madarak vándorútját a szerző.

A könyv fotói és a kísérő szövege bemutatják, hogy miért nevezik a madarak vándorlását Izraelen keresztül „a világ nyolcadik csodájának. Rövid idő alatt több mint 500 madárfaj repül át Izraelen, és szinte minden évben ugyanazokat a fajokat figyelik meg.

E madarak többsége ősszel hagyja el Európát, néhány faj télen érkezik. Szakértők becslései szerint a migrációs idényben mintegy 500 millió madár halad át Izraelen. Egyes fajok esetében a globális populáció szinte teljes egésze áthalad a régión, pédául a levantei verébsólyom.

(Szerző: Levante történelmi-földrajzi régió, amely a Közel-Keleten terül el. Tágabb értelemben azok a tartományok, melyek a Földközi-tenger mellett az Eufrátesz és a Nílus folyóig Itáliától keletre estek.)

Különösen kiemelkedő a fehér gólyák száma. Félmillió fehérgólya áll meg Izraelben, táplálkozás, vagy pihenés céljából, szinte mind Európából és Ázsiából érkezik. Egy másik fontos látogató a kisebb pettyes sas, akit Krumenacker szerint az egyik legtitokzatosabb madár, amely Európában fészkel. Ez annak köszönhető, hogy csak a településektől  távoli erdőkben hajlandó fészkelni.

Izrael más rekordokkal is rendelkezik. Például egy madármegfigyelő másfél órán belül nem kevesebb, mint 8700 fekete gólyát számlált a Beit She’an-völgyben. Ez volt a fajból valaha látott legnagyobb állomány.

Izraelben a természet néhány pusztító változáson ment keresztül az építkezések és a természetes vízforrások kiszáradása miatt, de a halastavak, a mezőgazdasági mezők és a hulladéklerakók fejlesztésével mégis új és gazdag táplálékforrások jelentek meg. Ezek az új helyek, mint egy benzinkút szolgálják a vonuló madarakat. Az északi Hula-völgy és a halastavak kiváló példája az ilyen erőforrásoknak, de az Atlit sós vizű medencéi Haifa közelében és a déli Eilat is kínálnak ételt és menedéket.

A migráció lehetőséget kínált az izraeli, jordániai madármegfigyelők és a Palesztin Hatóság közötti együttműködésre. Ez évente több ezer madármegfigyelőt hoz ide a világ minden tájáról.
A hatalmas állományok természetesen lenyűgözőek, nem mintha könnyű dolguk lenne a madaraknak az útjuk során. A madárvándorlás bizonyos értelemben a szabadság és a határok hiányának metaforája – írja Krumenacker. De bemutatja az egyén veszélyes küzdelmét a természettel és az ember által folyamatosan alakított környezeti változásokkal is. A küzdelem gyakran egy-egy madár halálával végződik kockázatos vonulása során.

Krumenacker például fényképet készített egy sötét tollú foltos sasról, amely egy keleti parlagi sassal küzdött egy fa tetején egy madármegfigyelő torony felett. Ezek a legnagyobb ragadozó madarak közé tartoznak, és ebben a csatában az idősebb és tapasztaltabb pettyes sas nyert. Ezek a világ egyik legritkább ragadozó madarai, amelyek télen érkeznek Izraelbe.

A keleti parlagi sas eközben Izraelben a leglátványosabb sasok közé tartozik. Megfoghatja az emlősöket, de télen elsősorban tetemekkel táplálkozik, beleértve a daruét is.

Úgy gondolják, hogy ezek közül a madarak közül 60–90 átmegy a vándorlási idényben. Sajnos ezek a szépségek néha úgy halnak meg, hogy nekirepülnek a nagyfeszültségű vezetékeknek.

Forrás: Haaretz internetes hírportál – Israel’s 500 Million Birds: The World’s Eighth Wonder című cikke, amiből részletet közöltünk

A képekért külön köszönet Keller Zoltánnak és Csipak Árminnak. 

A fotósokat az alábbi linken lehet elérni a Facebookon:

Keller Zoltán – https://www.facebook.com/zoli.keller.7

Csipak Ármin – https://www.facebook.com/csipak.armin

Természetvédelem

A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Ásólúd költését dokumentálták Mórahalmon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Idén tavasszal kiemelkedően nagy csapatai mutatkoztak a bütykös ásólúdnak, amely valaha ritka kóborló madarunk volt, de mára rendszeres, kisszámú költőfaja a Dél-Alföldnek. Idén viszonylag korán kikeltek az első fiókák, elsőként a mórahalmi Nagyszéksós-tavon.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, hazánkban két évtizede jelent költőfajként, azóta lassú terjedéssel egyre több pár költ.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Idén tavasszal a Dél-Alföld vizes élőhelyein feltűnően nagy példányszámban mutatkozott, voltak olyan napok, amikor több mint 300 pd volt egyidőben a különböző halastavakon és szikes tavakon.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó eredetileg egy kb. 100 hektáros szikes tó, amelyet azonban az 1950-es években halastóvá alakítottak át; a közepén áthúzódó csatorna gondoskodott a vízszabályzásról. A tavat az 1980-as évekig hasznosították, azonban utána a tó, – a víz csökkenése mellett –, elnádasodott, nyílt vízfelületet évekig nem lehetett látni.

Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Mórahalom Város Önkormányzata egy élőhely-rekonstrukciós munka keretében vízibivaly-gulyát telepített a tóhoz, újra gondoskodva a megfelelő vízkormányzás mellett az élőhelykezelésről.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A csatorna ugyan megmaradt, de annak két partja, – két zátonysorként elnyúlva a tó közepén –, jó költőhelyet hozott létre partimadaraknak és sirályféléknek.

A bütykös ásólúd néhány éve kezdett rendszeresen költeni a tavon, idén április végén jelent meg egy pár 12 fiókájával.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

Az ásóludak tavak mentén foglal el nyúl, róka vagy borz által ásott üregeket. Fészekalja 7-15 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, de a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Táplálékában nagy szerepet kapnak különféle csigák, kagylók, férgek, rákok. Növényi tápláléka főleg vízi és parti növényekből áll.

Az ásólúd-család viszonylag bizalmas, ha valaki kíváncsi rájuk, jó eséllyel megtekintheti az apróságokat a Nagyszéksós-tó mindenki által szabadon látogatható nagy kilátójából.

Forrás: Dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj.  A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.

A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.

A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.

Forrás: dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben

Print Friendly, PDF & Email

Rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel Cserebökényben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel. A hímek nászrepülése szemet gyönyörködtető mutatvány.

Fotó: Őze Péter

A kékbegy az egyik legszebb tollazatú énekesmadár. Március végén, április elején érkezik vissza afrikai telelőhelyéről. A hímek rögtön elfoglalják a fészkelő területüket. Rendszerint egy magasabb ponton énekelnek, akár egy kiemelkedő nádszál csúcsi részén megkapaszkodva. Énekük rendkívül változatos, sok utánzást tartalmaz, mégis egyedi.

Nászrepülésük igen látványos. A hím a tojó közelsége esetén éneklés közben rendszeresen a levegőbe emelkedik, majd széttárt faroktollakkal ereszkedik vissza. Ezt követően a hím a talajon kék melltollait felborzolja, szárnyait leereszti, faroktollait széttárja, így udvarol a tojónak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A fészket a tojó vékony növényi szálakból, gyökérdarabokból, egymaga építi. Legtöbbször a talajhoz közel, fűcsomó alá, zsombékra, vagy nádcsomó tövébe rejti. Általában 5-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím eközben a közelben énekel. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Ritkán második költésük is előfordul.

A násztevékenységet követően a kékbegyek – rejtett életmódjuk miatt -, alig észrevehetők. Megfigyeléseink szerint ragaszkodnak a költőterületeikhez, évről-évre ugyanott találjuk meg az éneklő hímeket. Cserebökényben az egyik vizes élőhely melletti, pihentetett, kiterjedt foltos bürkös területen hat nászrepülő hímet számoltunk. Megfigyeltük, hogy a nászrepülést követően az 50-60 cm magasságú, sűrű növényzetben tűntek el a kékbegy-párok. Reméljük, hogy a párok az idén is sikeresen nevelik fel fiókáikat.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom