Keressen minket

Mezőgazdaság

Óriási bajban vannak Európa méhészei

Minden idők egyik legrosszabb évét zárják a hazai és az európai méhészek, miközben a méz iránti kereslet emelkedik. Hazánkban egy átlagos évi mennyiség mindössze tíz százaléka idén az akácméz, amely a következő akácvirágzásig gyakorlatilag beszerezhetetlen marad az európai piacokon.

Közzétéve:

Minden idők egyik legrosszabb évét zárják a hazai és az európai méhészek, miközben a méz iránti kereslet emelkedik. Hazánkban egy átlagos évi mennyiség mindössze tíz százaléka idén az akácméz, amely a következő akácvirágzásig gyakorlatilag beszerezhetetlen marad az európai piacokon.

Évtizedek óta nem volt olyan rossz évük az európai méhészeknek, mint 2020-ban. (Fotó: Pixabay)

Az uniós méhészeket az idei, negyvenszázalékos mézterméscsökkenés mellett a súlyos uniós piaci zavarok is sújtják. Évtizedek óta nem volt olyan rossz évük az európai méhészeknek, mint 2020-ban: mintegy negyven százalékkal elmarad a megtermelt méz mennyisége az átlagosnál egyébként is rosszabb 2019-es terméstől is. Az európai termelők legnagyobb európai érdekképviselete, a Copa-Cogeca szerint az idei év új negatív rekordot hozott az ágazatban. Drámai évet tudnak maguk mögött a magyar és az európai méhészek. A szabadpiacon értékesített akácméz már elfogyott, az európai piacokon a következő szezonig már biztos nem jutnak hozzá a kereskedők.

Ennek oka, hogy az akác virágzásakor, május első heteiben a szokásosnál jóval hidegebbek voltak az éjszakák, így a virágrügyek mintegy nyolcvan százaléka elfagyott – emlékeztetett a Magyar Nemzet megkeresésére Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke kiemelte: a rekord alacsony termés miatt az akácméz felvásárlási ára öt hónap alatt több mint hatvan százalékkal emelkedett. A magas felvásárlási áraknak köszönhetően sikerült elkerülni az egész hazai ágazatot megrengető katasztrófát. Ráadásul nem csak az akácméz maradt el jelentősen az átlagos mennyiségtől. Bross Péter felidézte: a napraforgó és a hárs virágzásakor egyaránt rossz volt az idő, a repcét pedig gyakorlatilag idén az ország legnagyobb részén elvitte a példátlan tavaszi szárazság.

A termelőktől idehaza beszerezhető még az akácméz, ám a jelenlegi piaci helyzetben a fogyasztók is aranyáron jutnak hozzá a szinte csak hazánkban előállított mézfajtához – mutatott rá az OMME elnöke. Bross Péter hozzátette: a koronavírus-járvány miatt ráadásul jelentősen megnőtt a kereslet a méz iránt: az elmúlt hónapok fogyasztása elérte a kereslet szempontjából legjobbnak számító november–decemberi mértéket.

A Copa Cogeca adatai szerint Magyarországon az átlagos akácmézmennyiség mindössze tíz százalékát sikerült előállítani, míg a virágmézekkel együtt az összes hazai mézmennyiség az éves átlag harminc százalékát is alig érte el. Nemcsak nálunk, de Európa legnagyobb méztermelő országaiban is katasztrofális károkat okozott a szélsőséges időjárás. Portugáliában nyolcvan százalékkal, míg Olaszországban hetven-nyolcvan százalékkal marad el a tavalyitól a mennyiség. Az európai képviselet arra emlékeztetett: már önmagában sokkoló az európai terméskiesés mértéke úgy, hogy az uniós előállítás egy átlagos esztendőben is mindössze a belső kereslet 64 százalékát képes kielégíteni.

Méhész

A kevés méz miatt kialakult magas felvásárlási áraknak köszönhető az ágazat túlélése, miközben nő a járvány miatt a kereslet. Fotó: Havran Zoltán

Ehhez mérten a negyvenszázalékos csökkenés gyakorlatilag sok méhészt lehetetlen helyzetbe hozott, mivel – hazánktól eltérően – Európa legtöbb érintett országában a felvásárlási árak a rekord alacsony kínálat ellenére nem, vagy csak enyhén emelkedtek.

Etienne Bruneau, a Copa-Cogeca méz munkacsoportjának vezetője a szervezet közleménye szerint arra figyelmeztetett, már tavaly jelezték az Európai Bizottságnak az érdekképviseletek, hogy készítsen cselekvési tervet az uniós piaci szereplők védelmében. Erre máig nem került sor, a helyzet ráadásul tovább romlott. Az európai méhésztársadalom piaci pozícióin ront az eredetmegjelölés hiánya, a harmadik országokból érkező, silány minőségű méz, illetve a hamisítás. Veszélyben vannak a kontinens méhészei, ezért az európai szervezetek azt szeretnék, ha kötelezővé tenné Brüsszel a származási hely feltüntetését a készítményeken, szigorúbban ellenőrizné a harmadik országokból érkező termékeket, és előtérbe helyezné, népszerűsítené a közösség belső piacain előállított mézet. A Copa-Cogeca rámutatott: a mézpiacon tapasztalható torzító hatások, a minden bizonnyal új negatív rekordot hozó 2020-as esztendő, valamint a silány import elleni védelem hiánya Európa hatszázötvenezer méhészének megélhetését sodorja veszélybe, a mintegy tízmillió méhcsalád pedig az ökoszisztéma fenntartásához nélkülözhetetlen.

Forrás: Magyar Nemzet

Mezőgazdaság

A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók

Published

on

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.

Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!

A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.

A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.

A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben

  • a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
  • nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).

Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.

Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.

Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!

A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv

2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak

Published

on

Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.

Fotó: NAK

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.

Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024  kiadvány a linkre kattintva letölthető.

Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom