Mezőgazdaság
A pásztorok tudása értékesebb a XXI. században, mint az hisszük – VIDEÓVAL
A világban összesen kb. 200 millióan élnek pásztorkodásból, ebből Iránban 6, Mongóliában 2 millió pásztort tartanak számon.
A világban összesen kb. 200 millióan élnek pásztorkodásból, ebből Iránban 6, Mongóliában 2 millió pásztort tartanak számon. Sajnos ez a hivatás visszaszorulóban van. Az utolsó pillanatokban vagyunk, hogy mindezt megmentsük az utókornak. Ennek fontosságát sok helyen felismerték és kutatják is a veszendőben lévő tudást. Hazánkban dr. Molnár Zsolt és kollégái próbálják megismerni a pásztorok ökológiai tudását, és felhívni a figyelmet erre az ősi mesterségre. Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójával beszélgettünk erről a hihetetlenül érdekes témáról – tájékoztatott a Magyar Állattenyésztők Szövetsége-nevű internetes hírportál.
Definíció szerint az a pásztor, aki pásztorol, vagyis aki tudatosan, a jószág érdekében cselekszik. Nem összekeverendő azzal a személlyel, aki kísérgeti a nyájat, gulyát. A pásztor, aki a körülményekhez, helyi adottságokhoz, időjáráshoz, az állatok igényeihez alkalmazkodva, tervszerűen legeltet. Célja az állatok egészségének megőrzése mellett a minél jobb gyarapodás elérése a gazdaságosság figyelembevételével, és a rendelkezésre álló biomassza optimális hasznosítása. Ez egy nem könynyű mesterség, igen széleskörű tudást feltételez. Igazodni kell az időjárás viszontagságaihoz is, ez a szakma nem a kényelemről szól, így egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára. A pásztorkodás fenntartható, körkörös gazdálkodási mód, amely védi a teremtett környezetünket és a biológiai sokféleséget.
2026 A PÁSZTOROK ÉS LEGELŐK ÉVE LEHET
Az, hogy a pásztorok léte mennyire nélkülözhetetlen a mai világban, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a FAO nemrégiben hagyta jóvá Mongólia és Irán javaslatát, miszerint a pásztorok és legelőik évének kívánja nyilvánítani a 2026-os évet. Sokan úgy vélhetik, hogy a pásztoroló állattartás idejétmúlt, azonban ez téves feltételezés: a pásztorság nem elavul, hanem alakul a kor technikai vívmányai mellett. A pásztorkodás amellett, hogy emberek millióinak megélhetési forrása, egy olyan termelési rendszer, amely a fenntartható világ táplálékának előállításában jelentős szereppel bír. E rendszerben megvalósítható az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelme is.
HAGYOMÁNYOS ÖKOLÓGIAI TUDÁS KUTATÓCSOPORT
2013-ban alakult a csoportunk a Magyar Tudományos Akadémia szárnyai alatt. Azt az ökológiai ismeretanyagot kutatjuk, amelyet az emberek nem a könyvből, nem az egyetemen tanulnak, hanem közvetlenül a természettől, a jószágtól, illetve hasonló módon tanult emberektől. Ez ugyanúgy egy tudás, mint a tudományos ökológia, csak másképp jön létre, és másképp használjuk. A kétféle tudás viszont nagyon jól alkalmazható együtt!
A PÁSZTOR FELADATA
Az ökológus a tudományos kérdések megválaszolásának céljából kutatja a növényzetet, míg a pásztor a jószágát szeretné azon a növényzeten nevelni. A pásztor több száz jószágot legeltet, és egy olyan menüt kínál számukra, ami egészségesebb és több mint az, amit az állat önmagától elfogyasztana. Vegyünk egy egyszerű példát a mindennapjainkból: egy gyermek sem azokat az ételeket választja, fogyasztja el, ami számára a legkedvezőbb, ha rábízzuk a döntést. A szülő feladata, hogy az ifjonc a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot magához vegye. Ugyanezt teszi a pásztor is jószágaival.
A VILLANYPÁSZTOR CSAK KÖRBE VESZI A JÓSZÁGOT, DE NEM PÁSZTOROL.
A villanypásztort jobban szeretjük villanykerítésnek hívni, mert épp a pásztorkodás valódi lényegét nem tudja biztosítani. A jó pásztor a hónap és időjárás figyelembevételével azt éri el, hogy egy adott napnak adott részében hol, mit és mennyit legeljen a jószág úgy, hogy a terület se túl-, se alullegelve ne legyen. A pásztor előre gondolkozik és tervez, fontos neki a gyepek megőrzése, hiszen a jövőben is szüksége lesz rá, akárcsak a téli takarmány, a széna minősége is lényeges szempont számára.
Az interjú folytatása a MÁL novemberi számában.
A cikkben említett videók az alábbi linkekre kattintva érhetők el:
- Máté János gulyás a legelőn (3 óra 38 perc, angol felirattal): https://www.
youtube.com/watch?v=rX- KyKxW9z0 - IPBES Magyar pásztorok ökológiai tudása (17 perc): https://www.youtube.
com/watch?v=2Dq_U-yCBfI - IPBES Magyar pásztorok ökológiai tudása (38 perc): https://www.youtube.
com/watch?v=dj5iLAuWoJg&t=11s - Egy élet kevés hozzá (pásztorok tudásátadása): https://www.
youtube.com/watch?v= QRpoC6KV2yk&t=22s - FAO (köszöntő): https://youtu.be/
w2mTAeDhgSw
Pásztorok és természetvédők (Sáfián László juhász válaszol természetvédők kérdéseire)
- Első rész (a természet változása): https://www.
youtube.com/watch?v= YYTndDaf5Uo&t=6s - Második rész (jószáglétszám, túllegeltetés): https://www.
youtube.com/watch?v=aLfR- QIzcK4 - Harmadik rész (fák, bokrok szerepe, erdőlegeltetés): https://www.
youtube.com/watch?v=Y- dECGjj0pA - Negyedik rész (mocsarak legeltetése): https://www.
youtube.com/watch?v=TP- vTM4xRwg - Ötödik rész (természetvédelem és legeltetés): https://www.
youtube.com/watch?v= KGAnC0E26dc - Hatodik rész (kolompok, kutyák, család): https://www.youtube.
com/watch?v=o8Gy9qHgJwk - Hetedik rész (a pásztortudás és jövője): https://www.youtube.
com/watch?v=FOykjEplqS8&t=7s
Pásztorok és villanypásztor (sorozat)
- Első rész (Kun Péter előadása): https://www.
youtube.com/watch?v=csZ-4KbV3- 4 - Második rész (Molnár Zsolt előadása): https://www.
youtube.com/watch?v= 1BA7gPu3XD0 - Harmadik rész (Tihanyi Gábor előadása): https://www.
youtube.com/watch?v= vKrDyBcdzd8&t=3s - Negyedik rész (pásztorok hozzászólásai): https://www.
youtube.com/watch?v= gnXKZTokzXo&t=3s - Ötödik rész (előadások utáni vita): https://www.youtube.
com/watch?v=zkSefGDisUg&t=11s - Hatodik (pásztorok összegzése): https://www.
youtube.com/watch?v= GNeDhfruUME&t=8s
Forrás: MÁSZ internetes hírportál
Mezőgazdaság
Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben
Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot
Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.
Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.
Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.
Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.
Forrás: AM
A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.
A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.
Forrás: MME
Mezőgazdaság
Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben
A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését
Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.
A FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.
A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.
A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.
A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.
A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.
A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.
További részletek itt.
Megnyirbált búza-előrejelzés
Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.
A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.
A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.
További részletek itt.
Forrás: FAO