További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Megjelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának intézkedési terve. Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar agrárium digitalizációja Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS) intézkedési tervének elfogadásával, amely a hazai agrárgazdaság eddigi legnagyobb digitális fejlesztési programját indítja el – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Megjelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának intézkedési terve. Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar agrárium digitalizációja Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS) intézkedési tervének elfogadásával, amely a hazai agrárgazdaság eddigi legnagyobb digitális fejlesztési programját indítja el – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
„A hazai agrárgazdaság számára a nemzetközi versenyben, valamint a hazai élelmiszerellátás stratégiai feladatainak ellátása érdekében is fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban alkalmazza a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. Az agrárium szereplői a digitális fejlesztésekkel magasabb színvonalon és hatékonyabban állíthatnak elő a fogyasztók igényeinek még inkább megfelelő termékeket” – mondta el Nagy István. Hozzátette: A DAS megvalósításával hazánk nemcsak sikeres alkalmazója lehet az új technológiáknak, hanem – a fejlesztések aktív közreműködőjeként – nyertese is lehet a világ agráriumában zajló változásoknak.
Az 1895/2020. (XII. 9.) Korm. határozat a DAS-ban priorizált intézkedések megvalósításához biztosít költségvetési forrásokat. Az agrárminiszter szerint az intézkedési terv elfogadásával megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország agrárgazdasága újabb szintre lépjen és általánossá váljon a mezőgazdaság 4.0, azaz az adat alapú digitális agrárgazdaság.
A miniszter a részleteket ismertetve elmondta, hogy a DAS végrehajtása során a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. digitális mintagazdaságként, valamint mezőgazdasági 5G- és drón tesztpályaként is segíti a jövőben a megfelelő innovációs környezet létrehozását, másrészt lehetővé teszi a termelők számára ezeknek a technológiáknak a bemutatását. Létrejön a Digitális Termelői Piac, amely logisztikai, valamint minőségbiztosítási és menedzsment-szolgáltatásokat is nyújt majd a hazai termelők és fogyasztók közötti minél rövidebb ellátási lánc működéséhez. Hozzátette: a Digitális Agrár-rezsicsökkentési Program keretében az állami szervezetek által „előállított” és gyűjtött adatok bárki számára ingyenesen, nyílt adatként és digitálisan hozzáférhetővé válnak. Ennek első lépéseként 2021-től az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai adataihoz a mezőgazdasági termelők ingyen juthatnak hozzá.
Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője felhívta a figyelmet, hogy a DJP keretében 2019-ben elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) célja, hogy az agrárdigitalizáció az információ gyűjtésével és feldolgozásával, illetve a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával – az agrártermelők rendelkezésére álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett – hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez. A szakmai vezető szerint a digitalizáció kiváló lehetőséget teremt a biztonságos, kiemelkedő minőségű élelmiszereket előállító agrárgazdaság számára, amely ennek köszönhetően fokozottabban ki tudja szolgálni az egészség- és környezettudatos fogyasztói igényeket is. Hozzátette: a DAS keretében többek között majd a Digitális Agrárakadémia (DAA) segíti a magyar gazdák digitális kompetenciájának fejlesztését, emellett megkezdődik az agrárágazat adatgazdálkodási környezetének fejlesztéséhez szükséges digitális rendszerek előkészítése is. A DJP 2.0 keretében már 2019-ben elkészült a DAA 20 db tananyaga, a következő esztendőben többek között a tananyagok továbbfejlesztése, naprakészen tartása és egy ezekhez illeszkedő online platform létrehozása, valamint a DAA országos kiterjesztése a cél. A tananyagokat a szakmában dolgozó szakemberek állították össze, akik az elméleti ismereteket gyakorlati példákkal is szemléltették a könnyebb megértés érdekében.
Forrás: AM
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.
Közlemény a TMR-rendszerről:
Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.
A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.
Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.
Forrás: AM
Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot
Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.
Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.
Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.
Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.
Forrás: AM