Mezőgazdaság
Agro Jager News: Őszibúza-körkép
Minden bizonnyal a 2020-as őszt egyetlen gazda sem felejti el. Ilyen esős őszünk ritkán volt, talán az 1996-os év, mikor szeptember elején elkezdett esni és október végéig csak esett és esett. 2020 ősze azonban másként érkezett. Vághattuk volna a kukoricát, de még a szárítók a napraforgóval dolgoztak, s aki tudott is volna magágyat készíteni, várt, mert olyan szárazok voltak a földek, hogy rendre csak törtek az eszközeink a sziklává száradt földeken. Aztán beköszöntött az ősz és akadtak olyan gazdák, akik decemberben is a búzát vetették. Keserves heteket éltünk meg.
Optimális időben vetett őszi búza
Szeptember közepén éppen Sükösdön jártam, ahol Rozsi József elővetette a régi, jólbevált 6,2 m-es IH tárcsákat és a szárnyakat felcsukva, csak a „közepével” járatta meg a földeket. Így, nem ritkán, 20-25 cm mélyen is jártak a lapok. A tapasztalt agrármérnökök ilyentájt már egyáltalán nem bíznak az időben, s napról napra szorítják, koptatják a betakarítani és a vetnivalót. Az Alföld más részein sem lehetett válogatni és a szépen ápolt tarlók, földek most meghálálták a gondoskodást.
Ápolt tarlók után jó magágyat készíthetünk
Októbertől azonban megfordult az idő. Néhány nap váltakozással hol esett, hol sütött a nap és amikor már éppen lehetett a kukoricát törni, nyomában annyi eső jött, hogy mikor legközelebb megindulhatott a kombájn, a magágykészítéssel mindenki várt.
Északon, Verbói Gábor úgy mesélte, hogy annyira ködölt, hogy naponta 4-5 mm-t is mért a csapadékmérőjük, úgy, hogy egy csepp eső, annyi nem esett. Ilyen körülmények között vártuk, hogy a búza a földbe kerüljön s ahogy teltek a hetek, egyre idegesebb lett az országban mindenki, aki búzát, vagy őszi kalászost akart vetni.
Sok helyen előkerültek a régi nehéz tárcsák is
Az őszi búzát október 5-25. között vetjük s én még úgy tanultam, hogy ahány hónapot késik a vetés, annyi tonnával kevesebbet is aratunk. A búza különleges növényünk, mert ha nem műveljük be, az a föld tetején is képes kicsírázni és gyökeret ereszteni. Persze, ezek már igazán szükségmegoldások.
A nehéz tárcsák megszolgáltak 2020-ban
Jellemző hazánkra, hogy a termesztett növények száma csökken. Néhány éve Veres Vilmostól hallottam, egy ellenőrzése során, hogy fiatal agrármérnökként 35-40 féle növényt is kellett gondoznia. Persze ez kedvezett a búzának is, hiszen a repce, a borsó, vagy a feltört lucernások, vörös herék után, a legjobb búzatermésekre lehetett számítani. A precízen előkészített magágyak, az optimális vetésidő, a vetésváltások, alapvetően határozzák meg a jó gabonatermést. S akkor még nem is beszéltünk a fajtaválasztásról!
Gabonavetés a dorozsmai határban november 3-án
Az országban bármerre járunk, a földek a növénytermesztőkhöz szinte beszélnek, s el kell mondani, hogy ugyan rengeteg rossz vetést lehet látni és a táblák nagyon heterogének, mégis a gazdák minden ügyessége is látszik, hogy egy-egy igen nehéz földön is el tudtak vetni 2020-ban. A rendelkezésre álló eszközök tárháza ma már igen széles, s a végső esetben a műtrágyaszórókhoz nyúló gazdák pontosan jól tudják, hogy 4,5-5,5 millió csíránál többet nem kell kiszórni. Ez azt jelenti, hogy egy 1×1 méteres keretben 450-550 magnál ne legyen kevesebb, de több se. A súlymérős műtrágyaszórókkal azonban – ismerve a vetőmag ezermagtömegét – könnyedén kiszámíthatjuk (tudva a csírázási százalékot), hogy mennyi vetőmagot szórjunk ki.
Nehezen, de elvetettek a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Bánhalmán is (december 19.)
Persze nem lehet ez a jövő és nem is az! De a szükség nagy úr, mondta mindig nagyanyám és sok helyen láttam, hogy a sekélyen járó lándzsás gruber éppen ideális aztán a bemunkálásra.
Eddig a legnehezebb körülményekről, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bánhalmai földek meséltek Kenderes és Kunhegyes között, ahol keserves körülmények között, de sikerült elvetni a kukoricabetakarítás után. Persze, aki ismeri a kunsági földeket, az tudja, hogy egyáltalán nincs szégyenkeznivalója az ottani gazdáknak. Sőt! Ügyességük mindenképpen dicsérendő!
A gabona kikel a talaj felszínen is ( 2021. január 1.) – Öcsöd
Ezzel szemben Békés megye nyugati felében, kiváló földeken, jó adottságok mellett nagy táblás művelésben, mintha nem is foglalkoznának azzal, mennyibe kerül egy kiló vetőmag. Sok helyen a forgót duplán vetették. Ez amellett, hogy vetőmag kiadást fokozza, csak arra lehet jó, hogy megmérjék, többet tud-e dupla tőszámmal a földjük, vagy éppen az adott gabonafajta, de kétlem, hogy ez történt volna.
Felesleges költség a rávetés.. (2021. január 1.)
Búza 2021-ben biztosan lesz. Az idő ráadásul kifejezetten kedvez is a búzának, mert a sokszor 13-15 fokos időben, a bokrosodás beindul a búzánál, amely a termés, a szemtermés mennyiségét határozza meg. A tápanyaggal kellően feltöltött talajok, a fejtárgyázás, mind azt segíti elő, hogy a búza be tudja hozni azt, amit elvesztegettünk az ősszel.
Őszi búza vetés, Szentes, 2021.01.02.
Azonban, hogy jó ára legyen a búzánknak, a mennyiség mellett most elsősorban a minőség lesz a felelős! Ezért fontos, hogy azokat a táblákat, amelyek szármaradványoktól terítettek, főleg kukorica tarlókba vetett földek esetében, ügyeljünk arra, hogy gombaölő szerrel, optimális időben védjük meg a gabonáinkat. A lombvédelemre, majd a virágzás idején a kalászokra kell a legjobban figyelnünk, s amikor meglátjuk a felpattanó portokokat, indulhat a gombaölő szeres védekezés. A búza virágzásakor ugyanis könnyen megfertőződhet, ezért fokozott figyelmet fordítsunk a fuzárium fertőzés megelőzésére!
Ahogy Szabó Pál kétszeres Kossuth díjas írónk egyik regényét nevezte el: ” Ahogy lehet…”. Őszi búza vetés szórva, majd tárcsával elhúzva. Jól látszik, hogy a nyomokban összegyűlt magot a művelőeszköz már nem tudta egyenletesen szétteríteni. Ezt hozta 2020. ősze…
Azt a mennyiséget, amelyet most az időjárás miatt esetleg elveszítettünk, a minőség javításával, megőrzésével be tudjuk hozni.
Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager News
A képeket Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Békés megyében és Csongrád-Csanád megyében készítettük 2020 szeptemberétől, 2021. januárjáig.
Mezőgazdaság
Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Fotó: Rendőrség
Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.
Fotó: Rendőrség
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
Forrás: Rendőrség
Mezőgazdaság
Fotópályázatot hirdetett a debreceni agrárkar – május 10-én zárul
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar jelenlegi és volt hallgatói számára fotópályázatot hirdet. A legjobban sikerült fotó készítője egyebek mellett bérletet nyerhet Magyarország egyik legkedveltebb és legizgalmasabb debreceni zenei és kulturális nyári rendezvényére, a Campus Fesztiválra – tájékoztatta az Agro Jager News Debrecenből Fekete István a DE MÉK Kommunikációs Csoport vezetője.
Fotó: Agro Jager News
A pályázatra több kategóriában nyújthatják be fényképeiket a jelenlegi és volt hallgatók – mondta el Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa. Így a termesztett növények sokszínűsége, gazdasági állataink világa, az élő környezet, a vidéki Magyarország, sőt a gasztronómia éppen olyan fontos, mint a munka legszebb pillanatai. Abból az aspektusból pedig különösen, hogy ma már élelmiszertudománnyal kapcsolatos kutatásokat is végez az egyetem s végül, de nem utolsó sorban pedig várják a pályamunkákat az „élet az agráron” kategóriában, azaz az egyetemi évek alatt készült fotók is szerepelhetnek.
Fekete István kiemelte, hogy a pályázó kizárólag saját alkotásával pályázhat és maximum három fotóval nevezhetnek.
Kattints a képre és kövesd az egyetem híreit a Facebook oldalukon keresztül is!
A pályázatokat elektronikusan úton kell beküldeni. Részletek ITT!
A fotók mellé szükséges elküldeni a készítés helyét (ország, település, földrajzi megnevezés).
A pályázat beküldésének határideje május 10. A beérkező fotókból a kari vezetés előválogatást tart, majd a legjobbnak megítélt fotókat kiállítják, amelyeket a Debreceni Egyetem MÉK főépületében 2024. május 15. – 2024. május 31. lehet majd megtekinteni.
A pályázaton értékes belépőket sorsolnak ki a Campus Fesztiválra, amely Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb fesztiválja. Közönségdíjat a legtöbb szavazatot kapott fotót benyújtott pályázó kapja. Az elektronikus közönségszavazás a hivatalos kari Facebook felületen kerül meghirdetésre.
A díjátadóra ünnepélyes keretek között a Debreceni Egyetem MÉK, B épület üvegfolyosó, 2024. június 5. 10:00-tól kerül sor.
Fotó: Agro Jager News
Díjazás
- helyezett: Campus Fesztivál Bérlet
- helyezett: Campus Fesztivál Hétvégi jegy (2 napos)
- helyezett: Campus Fesztivál Napijegy
Közönségdíjak: Campus Fesztivál Bérlet
Különdíjak: Élménynapok a Hortobágyi Nemzeti Parkban, a Tisztatáj Közalapítvány Szamárháti Látogatóközpontjában, a Nagyerdei Kultúrparkban és további ajándéktárgyak.
Fotó: Agro Jager News
Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa hozzátette, hogy nem titkolt célja a pályázatnak, hogy akiknek az élete valamilyen módon kapcsolódik a debreceni agrártudományi karhoz, azokat összegyűjtse és értelemszerűen összegyűjtse azokat az értékes fényképeket is, amelyek a kar történelméhez hozzátartozhatnak. Megjegyezte, hogy máris sok érdekes fénykép érkezett, amelyek agrártörténeti vonatkozása mindenképpen figyelemre méltó – tájékoztatta az Agro Jagert News Fekete István Debrecenből.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
Fotó: Agro Jager News
A szamóca (Fragaria x ananassa) nemesített fajtái több szempontból is a „legek” gyümölcstermő növénye. Mert, hogy ez a hivatalos neve igen kedvelt gyümölcsünknek az eper, tudományos nevén (Morus alba) elnevezéssel ellentétben. Ezek után joggal kérdezhetik a botanikában képzett fogyasztók, hogy akkor a valódi eperfa termését, hogy kell nevezni?
Fotó: Pixabay
A tájékozatlanság sajnos sokszor szül ehhez hasonló helyzeteket. Nézzük, hogy mit is értünk a „legek” alatt. Érésben a legelső gyümölcstermő növény, mely hazánkban megterem így óriási az érdeklődés a gyümölcs iránt, mert a hosszú téli és tavaszi időszak után minden gyümölcskedvelő ember a friss gyümölcs zamatát szeretné a szájában érezni. Egyetlen évelő, lágyszárú gyümölcsünk, szinte zöldségként termesztjük gyümölcstermő növényként, ebben is a „legekhez” tartozik. A sor tovább folytatódik azzal, hogy a legrövidebb ideig tarjuk termesztésben, csupán 1-3 évig, mert rendkívül gyorsan elöregszik, elaprósodnak a termései, ez genetikailag kódolt tulajdonsága.
A legkisebb termetű gyümölcstermő növényünk, mely minden alkalommal tiszteletet követel, hiszen jellemzően leguggolva, vagy lehajolva tudjuk ápolni és terméseit leszedni. Egy több hektáros tábla szinte gyümölcsmezőt mutat, a lépésnyi sor és arasznyi távolságra ültetett szamóca ültetvény képében. Szinte önmagától képes szaporodni, indanövényei legyökeresedésével, így akár házikertben is minden további nehézség nélkül, könnyen utántermesztehető. Az egyetlen gyümölcstermő növényünk abban is, hogy akár egy balkon ládában is termeszthető, így a legkisebb kertben, vagy teraszon, erkélyen is lehetőséget teremt friss gyümölcs termesztésére. Sőt, – ötletet adva – kis területen házikertben, korszerűen egy regálon a család ellátását bőven fedezheti.
Fogyasztása rendkívül egészséges, a bogyósokra jellemző magas antioxidáns tartalommal rendelkezik. Talán kevesen tudják, de C-vitamin tartalma (100gr frissen szedett gyümölcs kb. 60 mg C-vitamint tartalmaz), a legmagasabb a termesztett gyümölcseink közül és ebbe beletartoznak a citrusfélék is! A C-vitamin bizonyítottan az egyik legfontosabb egészségmegőrző hatással rendelkezik.
Beszerzése házikertünkből is megoldható, azonban, ha befőzési, konzerválási terveink is vannak, akkor érdemes az erre szakosodott, jellemzően „Szedd magad” értékesítési formában működő gazdaságokat felkeresni, ahol magunk és a család tagjai szüretelhetik le a friss gyümölcsöt, nem mellesleg pedig kellemes szabadtéri, élményben gazdag tevékenység is.
Valamennyi vármegyénkben termesztik, kisebb – nagyobb volumenben, de a legnagyobb termőfelületek sorrendben, Baranya, Bács- Kiskun és Pest vármegyékre koncentrálónak. E három vármegye adja a hazai összes termésmennyiség felét. Az előző években jellemzően 600-650 ha felületen termesztettek szamócát a TERA adatok szerint. Ennél lényegesen nagyobb mennyiség is piacra találna hazánkban. Azonban az évenkénti telepítési költségek, a leszedett termések azonnali értékesítése, vagy hűtőtároló biztosítása komoly kiadásokat jelent. Az érési 4 – 6 hetes időszakban szükséges napi szintű, megbízható szedő munkaerő szükséglet, mely fáradtságos munkát jelent, kevésbé vonzó a munkavállalók körében. Döntően ez a fő probléma a hazai termesztés felfutása kapcsán. A gépesítés előrehaladása és alkalmazása, várhatóan ebben is megoldást jelenthet.
A hazai szamócatermesztés néhány fajtára szorítkozik. A legfontosabb fajták a Clery és a Asia fajták, melyek tetszetős külsejűek, megfelelő termesztés mellet jó ízűek. Nem teljes érettségben szedve és elégtelen kálium ellátás esetében a gyümölcsök savas ízűek lesznek, mellyel az újbóli visszatérő vásárlókat elveszíthetjük. Így a termesztési időszakban erre fokozottan figyeljünk. Sajnos, itt is jellemző a fokozódó importnyomás a mediterráneum és harmadik országokból, ahonnan speciális igényeknek megfelelő fajták érkeznek, melyek jellemzően kényszerérettek és kemény húsállományúak, hogy a több napos szállítást kibírják. Alacsony zamatanyagokkal és beltartalmi értékekkel rendelkeznek, a kereskedelmi pulton tarthatóságot szolgálják és kevésbé a fogyasztók igényeit.
Azt is tudnunk kell, hogy a szamóca, vagy helytelenül „eper” (talán remélhetőleg a köznyelv előbb – utóbb majd helyesen használja) nem utóérő gyümölcs, így csak a növényen teljes érettségben szüretelt gyümölcsök biztosítják a megfelelő zamatanyagokat és beltartalmi értékeket.
Ezért fontos a hazai ellátás fokozása, és hogy vásárláskor keressük a hazai termelők szamócáit, melyek a gyümölcsön található csészelevéllel szedettek és friss zöld állapotúak.
Az érési időszak a fűtetlen fóliás termesztésben megkezdődött, a szabadföldi ültetvényekről pedig két hét múlva, időjárástól függően április végétől- május elejétől indul. A virágzás, kötődés megfelelő, remélhetőleg a késő tavaszi fagyok is elkerülik, szükség szerint fátyolfóliával takarva védekezhetünk, így szép termésre számíthatunk.
Egy fontos tényre és talán egyetlen negatív tulajdonságra fel kell hívnunk a figyelmet. Arra érzékenyeknél, akár pár szem szamóca fogyasztása is allergiás jellegű fulladásos rohamot idézhet elő, ellenszérum hiányában tragédiát okozva, aki erre érzékeny, mindenképpen tájékozódjon.
Forrás: Komma László – NAK
Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök
Fotópályázatot hirdetett a debreceni agrárkar – május 10-én zárul
A jászsági öreg harcos!
Indul a hazai szamóca szezon!
Aszályindex információk: 2024. április 27.
„Kukába az élelmiszerpazarlással”
Kevesebb növényvédő szer fogyott 2023-ban
Az a cél, hogy az ország területének 27 százaléka legyen erdős terület
A növények kihalása
IV. Országos Harcsafogó Bajnokság I. forduló
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A vadkanom
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
Üröm az örömben
