Keressen minket

Természetvédelem

18. Országos Sasszinkron – 2021. január 15-17.

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 18. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását 2021. január 15-17. között.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 18. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását 2021. január 15-17. között.

Szirtisas (Kép: Pixabay)

Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Legnagyobb számban rétisasok telelnek nálunk, mivel a nem vonuló hazai fészkelőkhöz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak. Ugyancsak nálunk tölti a telet a parlagi sas kárpát-medencei költőállományából származó fiatal egyedek nagy része is. Ritkaságnak számít ugyan, de minden évben előfordul néhány szirti sas és fekete sas is.

Az MME a partnereivel 2004-ben indította el a legfontosabb, részben már évtizedek óta ismert sastelelőhelyek egységes módszertannal és egy időben történő, ún. „szinkron” felmérését (Fotó: Orbán Zoltán)

Az MME a partnereivel 2004-ben indította el a legfontosabb, részben már évtizedek óta ismert sastelelőhelyek egységes módszertannal és egy időben történő, ún. „szinkron” felmérését (Fotó: Orbán Zoltán)

A magyarországi sasszinkronhoz, az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak 2018-ban, így idén már negyedik alkalommal a legjelentősebb sastelelőhelyek ellenőrzésére az egész Kárpát-medencében sor kerül.

A megfigyelési eredmények összesítését követően a sasleltár várhatóan február elején készül el, amiről természetesen a lakosságot és a médiát is tájékoztatjuk (a 2020. évi sasleltár eredményei).

A lakossági program idén elmarad!

Az országos sasszinkronokhoz hagyományosan kapcsolódva megszervezet sasnapi programsorozat a jászsági Sasközpontban idén, a COVID-19 járványintézkedések miatt elmarad.

Tájékoztató a felmérésben résztvevő szakemberek számára

Aki nem MAP felmérő:

Kérünk mindenkit akinek nincs lehetősége a MAP-ba (ld. alább) közvetlenül feltölteni az adatokat, hogy a felmérésekhez a mellékelt adatlapot használja a program ismertetőjében leírtak szerint!

Kis mértékben változtattunk az adatlapon a korábbi évekhez képest, azért, hogy egyértelműsítsük, hogy mely fajokról gyűjtjük teljes körűen az adatokat.
Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a felmérés csak a nevében „Sasszinkron”, a felmérés évek óta valamennyi nappali ragadozómadár-fajra kiterjed, valamint a túzok előfordulásokat is gyűjtjük!

Azért, hogy a szinkront a gyakori ragadozómadár-fajok téli állománybecslésére is fel lehessen használni, kérünk Titeket, hogy az egerészölyv, vörös vércse, karvaly és egyéb gyakori fajok egyedszámát is teljes körűen jelentsétek le az UTM négyzetekben!

Minden más a korábbi években rendszeresen lejelentett faj (baglyok, nagy őrgébics, holló stb.) adata csak opcionálisan szerepeltethető az adatlapon, ezek ezentúl csak a MAP-os feltöltések esetében fognak bekerülni az adatbázisokba.

A terepi munkához a pdf formátumot javasoljuk kinyomtatni, DE az adatokat kizárólag az excel file-ban digitálisan lehet beküldeni!
A kezdő felmérőknek az adatlap mellett az útmutatót is érdemes kinyomtatni (mindkettő egy-egy A4-es oldalra szerkesztett pdf formában található).

MAP felmérőknek:

MAP adatbázisba rendszeresen (vagy kevésbé rendszeresen) feltöltők természetesen a megszokott MAP fajlistázás keretében végzett bejárásaik adataival is hozzájárulnak a Sasszinkron felmérés eredményeihez.

Ha a MAP-ba feltöltik az adatokat, akkor arra kérjük őket, hogy ők semmiképpen NE használják a sasszinkronos excel táblát, mert az adatok felesleges duplikációja hibát vagy jelentős plusz munkát okozna a feldolgozásban!

Arra is megkérjük adatgyűjtőinket, hogy ezen a hétvégén minden ragadozómadár-faj esetében számlálást is végezzenek, tehát az egyedszám mezőt is töltsék ki a MAP adatfeltöltés során!
Az adatokat MAP-ba feltöltő Sasszinkron felmérők között külön ajándékokat sorsol ki a Monitoring Központ!

Minden felmérőnek:

Annak érdekében, hogy a teljes körű összesítést mielőbb elkészíthessük, kérünk mindenkit, hogy a felmérést követően azonnal, de legkésőbb 2021. január 18. éjfélig (a felmérést követő hétfő) küldje el az adatokat monitoring@mme.hu email címre vagy töltse fel a MAP adatbázisba!

A felhívást a nemzeti park igazgatóságoknak direktben is megküldjük.
Emellett kérünk mindenkit, hogy a felhívást és az adatlapot terjessze a lehetséges résztvevők között, hogy azok is megkapják, akik esetleg nincsenek rajta a szakami levelezőlistán vagy nem értesülnek a nemzeti park igazgatóságokon keresztül!

Forrás: MME

Természetvédelem

A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Ásólúd költését dokumentálták Mórahalmon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Idén tavasszal kiemelkedően nagy csapatai mutatkoztak a bütykös ásólúdnak, amely valaha ritka kóborló madarunk volt, de mára rendszeres, kisszámú költőfaja a Dél-Alföldnek. Idén viszonylag korán kikeltek az első fiókák, elsőként a mórahalmi Nagyszéksós-tavon.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, hazánkban két évtizede jelent költőfajként, azóta lassú terjedéssel egyre több pár költ.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Idén tavasszal a Dél-Alföld vizes élőhelyein feltűnően nagy példányszámban mutatkozott, voltak olyan napok, amikor több mint 300 pd volt egyidőben a különböző halastavakon és szikes tavakon.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó eredetileg egy kb. 100 hektáros szikes tó, amelyet azonban az 1950-es években halastóvá alakítottak át; a közepén áthúzódó csatorna gondoskodott a vízszabályzásról. A tavat az 1980-as évekig hasznosították, azonban utána a tó, – a víz csökkenése mellett –, elnádasodott, nyílt vízfelületet évekig nem lehetett látni.

Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Mórahalom Város Önkormányzata egy élőhely-rekonstrukciós munka keretében vízibivaly-gulyát telepített a tóhoz, újra gondoskodva a megfelelő vízkormányzás mellett az élőhelykezelésről.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A csatorna ugyan megmaradt, de annak két partja, – két zátonysorként elnyúlva a tó közepén –, jó költőhelyet hozott létre partimadaraknak és sirályféléknek.

A bütykös ásólúd néhány éve kezdett rendszeresen költeni a tavon, idén április végén jelent meg egy pár 12 fiókájával.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

Az ásóludak tavak mentén foglal el nyúl, róka vagy borz által ásott üregeket. Fészekalja 7-15 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, de a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Táplálékában nagy szerepet kapnak különféle csigák, kagylók, férgek, rákok. Növényi tápláléka főleg vízi és parti növényekből áll.

Az ásólúd-család viszonylag bizalmas, ha valaki kíváncsi rájuk, jó eséllyel megtekintheti az apróságokat a Nagyszéksós-tó mindenki által szabadon látogatható nagy kilátójából.

Forrás: Dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj.  A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.

A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.

A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.

Forrás: dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben

Print Friendly, PDF & Email

Rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel Cserebökényben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel. A hímek nászrepülése szemet gyönyörködtető mutatvány.

Fotó: Őze Péter

A kékbegy az egyik legszebb tollazatú énekesmadár. Március végén, április elején érkezik vissza afrikai telelőhelyéről. A hímek rögtön elfoglalják a fészkelő területüket. Rendszerint egy magasabb ponton énekelnek, akár egy kiemelkedő nádszál csúcsi részén megkapaszkodva. Énekük rendkívül változatos, sok utánzást tartalmaz, mégis egyedi.

Nászrepülésük igen látványos. A hím a tojó közelsége esetén éneklés közben rendszeresen a levegőbe emelkedik, majd széttárt faroktollakkal ereszkedik vissza. Ezt követően a hím a talajon kék melltollait felborzolja, szárnyait leereszti, faroktollait széttárja, így udvarol a tojónak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A fészket a tojó vékony növényi szálakból, gyökérdarabokból, egymaga építi. Legtöbbször a talajhoz közel, fűcsomó alá, zsombékra, vagy nádcsomó tövébe rejti. Általában 5-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím eközben a közelben énekel. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Ritkán második költésük is előfordul.

A násztevékenységet követően a kékbegyek – rejtett életmódjuk miatt -, alig észrevehetők. Megfigyeléseink szerint ragaszkodnak a költőterületeikhez, évről-évre ugyanott találjuk meg az éneklő hímeket. Cserebökényben az egyik vizes élőhely melletti, pihentetett, kiterjedt foltos bürkös területen hat nászrepülő hímet számoltunk. Megfigyeltük, hogy a nászrepülést követően az 50-60 cm magasságú, sűrű növényzetben tűntek el a kékbegy-párok. Reméljük, hogy a párok az idén is sikeresen nevelik fel fiókáikat.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom