Keressen minket

Mezőgazdaság

A kecske- és juhhúsból készült termékek innovatív fejlesztése a Debreceni Egyetemen

Print Friendly, PDF & Email

Egyre nagyobb a kereslet az egészséges élelmiszerek piacán a kecske- és juhhúsból készült termékek iránt. Az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság szakemberei egy nemzetközi program keretében az ágazat fellendülését támogató innovatív technológiák meghonosításán dolgoznak.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Egyre nagyobb a kereslet az egészséges élelmiszerek piacán a kecske- és juhhúsból készült termékek iránt. Az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság szakemberei egy nemzetközi program keretében az ágazat fellendülését támogató innovatív technológiák meghonosításán dolgoznak.

A precíziós állattenyésztés és digitális technológia terjesztését célozza meg a Sm@RT project (Kép: Debreceni Egyetem)

Ábra: Debreceni Egyetem

Az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014-2020 között meghatározó, Horizont 2020 program keretében indult el január 25-én a Sm@RT projekt, amely a precíziós állattenyésztés és digitális technológia terjesztését és népszerűsítését célozza a kiskérődzők ágazatában. A Debreceni Egyetem (DE) Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) az Egyesült Királyság, Franciaország, Norvégia, Írország, Olaszország, Izrael és Észtország szakembereivel dolgozik együtt a programban.

Az európai vidéki gazdaságok nagymértékben támaszkodnak a juh- és kecsketenyésztőkre, különösen azokon a területeken, melyek alkalmatlanok más alternatív mezőgazdasági célokra. Az ágazat hatékonyságát növelő tudományos és technikai innovációk azonban nem épülnek be a mezőgazdasági gyakorlatba. A szektorban alacsony az ezzel a szaktudással rendelkező szakemberek foglalkoztatottsága. A most induló Sm@RT program célja, hogy a területen tevékenykedők számára jelenleg rendelkezésre álló különféle technológiákat megismertesse, népszerűsítse, a megértést segítse. Feladatunk a legfrissebb ismeretek tudatos felhasználásának ösztönzése – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Dobránszki Judit, az AKIT tudományos főigazgatója.

A programban résztvevő 11 partnerszervezet terve egy hosszútávon működő, önfenntartó európai, nemzetközi hálózat kialakítása.

A 36 hónapos projektben a DE AKIT társvezetőként a precíziós állattenyésztést, valamint a digitális technológiákat bemutató, a legújabb innovációkat ismertető kommunikációs anyagok és eszközök létrehozásának széles skálájáért felel. A programban készített információs szakmai tájékoztatókat 8 nyelven készítjük el a juh- és kecsketenyésztők számára. Videókkal, diagramokkal, ábrákkal szeretnénk közelebb hozni, népszerűsíteni a legfrissebb technológiai és elméleti újdonságokat. A projekt részeként a hazai gazdálkodók farmlátogatások, workshopok és szemináriumok keretében közvetlen közelről ismerhetik meg az ágazatban már alkalmazott innovatív technológiákat Magyarországon és a partnerországokban egyaránt – tette hozzá Bagi Zoltán, a projekt szakmai vezetője.

A DE AKIT jelenleg három H2020 programban dolgozik a juh- és kecske-ágazat előmozdításán. A 2020 januárjában indult EuroSheep elnevezésű projektben a juhágazat jövedelmezőségének javítása a cél az állategészségügy, takarmányozás és menedzsment területeinek segítségével. A SMARTER projektben a DE agrárkutatói a genetikai szelekció segítségével tanulmányozzák a kiskérődzők ellenállóképességének és hatékonyságának növelését különféle környezeti tényezők figyelembevétele mellett.
Az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság nagyon sikeresen szerepel a H2020 programban, hiszen a kiskérődzőket érintő projektek mellett a termőföldek potenciáljának maximalizálását célzó uniós kutatásokat támogató, InnoVar programban is részt vesz. Kutatói szerepvállalásaink nagyban növelik az AKIT beágyazottságát a nemzetközi tudományos életbe, és hozzájárul a hazai mezőgazdaság fejlesztéséhez – foglalta össze Dobránszki Judit, az AKIT tudományos főigazgatója.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

21 százalékkal alacsonyabb a termelői ára a búzának, mint egy éve

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárközdazdasági Intézet adatokat közölt a búza piacáról:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tallage áprilisi tájékoztatása szerint Németországban a 12,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza spot piaci ára (FOB Hamburg) 23 dollárral 264 dollár/tonnáig emelkedett március 6. és április 5. között.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

Ábra: AKI

A Rouenba érkező malmi búza azonnali exportára (FOB) 6 dollárral magasabb, 216 dollár/tonna volt ugyanekkor. Márciusban a franciaországi búza ára három éve a legalacsonyabb szintre esett, majd csatlakozott a világpiacon tapasztalható emelkedő trendhez. Ennek ellenére továbbra sem versenyképes a fekete-tengeri terménnyel szemben. Az Oroszországban megtermelt 11,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza (FOB) az azonnali szállítási határidőre vonatkozóan 201 dollár/tonnáért (+11 dollár), a 12,5 százalék fehérjetartalmú pedig 210 dollár/tonnáért (+8 dollár) volt elérhető április 5-én. A francia és az orosz árakban nem várható nagy változás a Tallage szakértői szerint, bár utóbbi az élénk export miatt emelkedhet. Romániában és Bulgáriában 212 dollár (–6 dollár) volt a malmi búza tonnánkénti spot piaci ára a jelzett időszakban. Az USA-ban a 12 százalék fehérjetartalmú, piros lágyszemű őszi búza (SRW) azonnali exportára 5 dollárral 229 dollár/tonnára nőtt, miközben a 11 százalék fehérjetartalmú piros keményszemű őszi búzáé (HRW) 2 dollárral 265 dollár/tonnára mérséklődött. Argentínában a termény azonnali exportára 14 dollárral 232 dollár/tonnáig emelkedett április elején (Tallage).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április harmadik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 21 százalékkal múlta alul. A takarmánybúza 59,3 ezer forint/tonnáért (–34 százalék) forgott ugyanekkor.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

71 százalékkal nőtt a friss tojás importja

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen nőtt a friss tojás importja

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.

Fotó: Pixabay

A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.

A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Fotó: Rendőrség

Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

Fotó: Rendőrség

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom