Keressen minket

Mezőgazdaság

Hivatalosan is megkezdte a működését a MATE

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei között a Szent István Egyetem 2021. február 1. napjától Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megnevezéssel működik tovább.

Közzétéve:

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei között a Szent István Egyetem 2021. február 1. napjától Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megnevezéssel működik tovább. A gödöllői székhelyű egyetem alapítványi fenntartású. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, az egyetemek integrációjával, történelmi átalakítás pillanatait élhettünk meg, hiszen a hazai agrárkutatás egybeolvad a felsőoktatással. Ezzel a teljes agráriumot átölelő kutató-oktató egyetemi központot hívtak életre, amely integritásában a szektor komplex problémáira, kihívásaira keresheti a válaszokat. 

A teljes agráriumot átölelő kutató-oktató egyetemi központtá vált a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gödöllőn (Kép: Pelsőcz Csaba – AM)

Az egyetem jelenlegi megbízott rektora az a Prof. Dr. Gyuricza Csaba, aki a közigazgatáson keresztül már testközelből láthatta, hogy a szektorban milyen megoldásra váró feladatok előtt állnak,  illetve érzékelhette azt is, mennyire fontos, hogy az ágazat minden szintjén képzett szakemberek álljanak. Ez nem csak az egyetemi és a kutatói bázisra igaz, hanem a közigazgatás szolgáltatói funkcióira is, ahol a pályázatok elbírálásától a földhivatalok terepi munkálatáig, profi, képzett, ügyfélbarát szakemberekre van szükség.

A szakember képzésben parancsoló, hogy gyakorlatorientált, több nyelven beszélő, verseny- és piaci szemléletű hallgatók kerüljenek ki a padokból és míg egy részük a versenyszférában helyezkedik el, addig a legtehetségesebb, leginnovatívabb hallgatók bent maradhassanak a kutatói pályán. Ám megkerülhetetlen az is, hogy a katedrákra agrároktatókat képezzenek. Szükség van oktató, kutatói életpályamodellre is ahhoz, hogy az ágazat a megmaradáson túl fejlődő pályára álljon.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a Nemzeti Agrár és Innovációs Központ mellett számos kart magába olvasztott, amelyek képzési központokká válhatnak. Az eset nem példa nélküli, hiszen Izraelben hasonló elven működnek kutató bázisok. A Jeruzsálemi Héber Egyetem agrár képzései, posztdoktori ösztöndíjai, a világ minden tájáról várják a legtehetségesebb kutatókat. Izrael élharcosa a mezőgazdasági iparnak, gondoljunk csak a tejhasznú szarvasmarhákra, vagy a paradicsom-nemesítésre, netán az őszi búza kutatásokban a világhírű eredményeikre. Sde Bokerben, a Negev sivatagban például szárazságtűréssel foglalkoznak. Izraelben jellemző, hogy egy-egy intézet nem végez párhuzamos kutatásokat. Ez gazdasági szempontból is előnyös lehet a magyar a modellváltásban is.  Hazánkban várhatóan egy-egy campusnak saját feladatokat kell ellátnia. Egy-egy városban kialakult tudásközpontot így újra fel lehet futtatni. Hidegtűrés, öntözés, talajtani kutatások, szárazságtűrés, amelyekkel minden bizonnyal foglalkozni is fognak a kutatók és az egyetemi oktatók is. Hogy ehhez minden rendelkezésre áll bizonyítja az is, hogy az egyetem önálló költségvetési szervként működhet.

Azonban nem minden kar csatlakozott a MATE-hez, hiszen a Debreceni Egyetem megőrizte önállóságát. Minden jel arra utal, hogy reformátusok fővárosában fontos élelmiszeripari kutatásokat fognak végezni. Ez érthető is, hiszen a Nyírségben, Szabolcsban nagyon jelentős a zöldség- és a gyümölcstermesztés, épp úgy, ahogy az állattenyésztési szektor is erős a Tiszántúlon. Debrecen fontos tudás- és ipari központtá válhat, ami képzés és kutatás nélkül nem teljesedhet ki.

Külön érdekessége az új egyetemnek a génmegőrzési tevékenysége. Az egyetem feladatai között szerepel ugyanis az is, hogy a genetikai változatosság és a hazai mezőgazdaság genetikai anyagainak védelmét ellássa. Továbbá, hogy a jelentős növényfajok, változatok, fajták és vad rokonfajok, mint génforrások, megőrzésében és fenntartásában közreműködjön. A genetikai tartalékként megőrzött növényanyagokat pedig, hozzáférhetővé kell tennie nemesítési, oktatási és kutatási célokra, de a szőlő-, gyümölcs- és dísznövényfajták génmegőrzését is biztosítania kell. Az új egyetemnek ezeken túlmenően a génmegőrzési tevékenységét az országos koordinációt ellátó, a Nemzeti Génbank Adatbázist fenntartó és az Országos Bázis Tárolót, valamint a Nemzeti Biztonsági Duplikátum Tárolót működtető Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ szakmai útmutatása alapján, azzal együttműködve kell ellátni

Az egyetem részére átadásra került állami tulajdonú ingatlanok száma eléri országos viszonylatban a 347 darabot, de magában foglalja a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot is. A vagyonjuttatás részeként ezenfelül 16 146 darab részvényt is kapott, amelyet a ZKI Zöldségtermesztési Kutatóintézet Zártkörűen Működő Részvénytársaság bocsátott ki.

A háttérmunka mellett mégis a haszonélvezői azok a MATE hallgatók lehetnek, akik az új képzési struktúrában olyan helyekre pillanthatnak be, ahová eddig semmilyen lehetőségük nem nyílott. Génbankok, nemesítőházak, halászati, öntözési, talajtani, állattenyésztési, hidegtűrési kísérletek, ahol eddig olyan kutatók dolgoztak, akiket csak a szűken vett szakma, netán a nemzetközi tudományos világ ismert. A nyitással ezekben az intézetekben ma már nem csak az új irányvonalakkal kell foglalkozni, hanem a legújabb és használható tudást át kell adnia a kutatóknak. Sok esetben így óraadással is bővülnek a kutatók hétköznapjai. Ez mindenképpen érdekessé, színessé és ami a legfontosabb, tartalmassá, színvonalassá teheti a magyar egyetemi, a magyar agrárképzést.

Agro Jager News – Dr. Szilágyi Péter

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom