Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei között a Szent István Egyetem 2021. február 1. napjától Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megnevezéssel működik tovább. A gödöllői székhelyű egyetem alapítványi fenntartású. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, az egyetemek integrációjával, történelmi átalakítás pillanatait élhettünk meg, hiszen a hazai agrárkutatás egybeolvad a felsőoktatással. Ezzel a teljes agráriumot átölelő kutató-oktató egyetemi központot hívtak életre, amely integritásában a szektor komplex problémáira, kihívásaira keresheti a válaszokat. 

A teljes agráriumot átölelő kutató-oktató egyetemi központtá vált a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gödöllőn (Kép: Pelsőcz Csaba – AM)

Az egyetem jelenlegi megbízott rektora az a Prof. Dr. Gyuricza Csaba, aki a közigazgatáson keresztül már testközelből láthatta, hogy a szektorban milyen megoldásra váró feladatok előtt állnak,  illetve érzékelhette azt is, mennyire fontos, hogy az ágazat minden szintjén képzett szakemberek álljanak. Ez nem csak az egyetemi és a kutatói bázisra igaz, hanem a közigazgatás szolgáltatói funkcióira is, ahol a pályázatok elbírálásától a földhivatalok terepi munkálatáig, profi, képzett, ügyfélbarát szakemberekre van szükség.

A szakember képzésben parancsoló, hogy gyakorlatorientált, több nyelven beszélő, verseny- és piaci szemléletű hallgatók kerüljenek ki a padokból és míg egy részük a versenyszférában helyezkedik el, addig a legtehetségesebb, leginnovatívabb hallgatók bent maradhassanak a kutatói pályán. Ám megkerülhetetlen az is, hogy a katedrákra agrároktatókat képezzenek. Szükség van oktató, kutatói életpályamodellre is ahhoz, hogy az ágazat a megmaradáson túl fejlődő pályára álljon.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a Nemzeti Agrár és Innovációs Központ mellett számos kart magába olvasztott, amelyek képzési központokká válhatnak. Az eset nem példa nélküli, hiszen Izraelben hasonló elven működnek kutató bázisok. A Jeruzsálemi Héber Egyetem agrár képzései, posztdoktori ösztöndíjai, a világ minden tájáról várják a legtehetségesebb kutatókat. Izrael élharcosa a mezőgazdasági iparnak, gondoljunk csak a tejhasznú szarvasmarhákra, vagy a paradicsom-nemesítésre, netán az őszi búza kutatásokban a világhírű eredményeikre. Sde Bokerben, a Negev sivatagban például szárazságtűréssel foglalkoznak. Izraelben jellemző, hogy egy-egy intézet nem végez párhuzamos kutatásokat. Ez gazdasági szempontból is előnyös lehet a magyar a modellváltásban is.  Hazánkban várhatóan egy-egy campusnak saját feladatokat kell ellátnia. Egy-egy városban kialakult tudásközpontot így újra fel lehet futtatni. Hidegtűrés, öntözés, talajtani kutatások, szárazságtűrés, amelyekkel minden bizonnyal foglalkozni is fognak a kutatók és az egyetemi oktatók is. Hogy ehhez minden rendelkezésre áll bizonyítja az is, hogy az egyetem önálló költségvetési szervként működhet.

Azonban nem minden kar csatlakozott a MATE-hez, hiszen a Debreceni Egyetem megőrizte önállóságát. Minden jel arra utal, hogy reformátusok fővárosában fontos élelmiszeripari kutatásokat fognak végezni. Ez érthető is, hiszen a Nyírségben, Szabolcsban nagyon jelentős a zöldség- és a gyümölcstermesztés, épp úgy, ahogy az állattenyésztési szektor is erős a Tiszántúlon. Debrecen fontos tudás- és ipari központtá válhat, ami képzés és kutatás nélkül nem teljesedhet ki.

Külön érdekessége az új egyetemnek a génmegőrzési tevékenysége. Az egyetem feladatai között szerepel ugyanis az is, hogy a genetikai változatosság és a hazai mezőgazdaság genetikai anyagainak védelmét ellássa. Továbbá, hogy a jelentős növényfajok, változatok, fajták és vad rokonfajok, mint génforrások, megőrzésében és fenntartásában közreműködjön. A genetikai tartalékként megőrzött növényanyagokat pedig, hozzáférhetővé kell tennie nemesítési, oktatási és kutatási célokra, de a szőlő-, gyümölcs- és dísznövényfajták génmegőrzését is biztosítania kell. Az új egyetemnek ezeken túlmenően a génmegőrzési tevékenységét az országos koordinációt ellátó, a Nemzeti Génbank Adatbázist fenntartó és az Országos Bázis Tárolót, valamint a Nemzeti Biztonsági Duplikátum Tárolót működtető Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ szakmai útmutatása alapján, azzal együttműködve kell ellátni

Az egyetem részére átadásra került állami tulajdonú ingatlanok száma eléri országos viszonylatban a 347 darabot, de magában foglalja a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot is. A vagyonjuttatás részeként ezenfelül 16 146 darab részvényt is kapott, amelyet a ZKI Zöldségtermesztési Kutatóintézet Zártkörűen Működő Részvénytársaság bocsátott ki.

A háttérmunka mellett mégis a haszonélvezői azok a MATE hallgatók lehetnek, akik az új képzési struktúrában olyan helyekre pillanthatnak be, ahová eddig semmilyen lehetőségük nem nyílott. Génbankok, nemesítőházak, halászati, öntözési, talajtani, állattenyésztési, hidegtűrési kísérletek, ahol eddig olyan kutatók dolgoztak, akiket csak a szűken vett szakma, netán a nemzetközi tudományos világ ismert. A nyitással ezekben az intézetekben ma már nem csak az új irányvonalakkal kell foglalkozni, hanem a legújabb és használható tudást át kell adnia a kutatóknak. Sok esetben így óraadással is bővülnek a kutatók hétköznapjai. Ez mindenképpen érdekessé, színessé és ami a legfontosabb, tartalmassá, színvonalassá teheti a magyar egyetemi, a magyar agrárképzést.

Agro Jager News – Dr. Szilágyi Péter