Keressen minket

Mezőgazdaság

Hivatalosan is megkezdte a működését a MATE

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei között a Szent István Egyetem 2021. február 1. napjától Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megnevezéssel működik tovább.

Közzétéve:

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei között a Szent István Egyetem 2021. február 1. napjától Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megnevezéssel működik tovább. A gödöllői székhelyű egyetem alapítványi fenntartású. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, az egyetemek integrációjával, történelmi átalakítás pillanatait élhettünk meg, hiszen a hazai agrárkutatás egybeolvad a felsőoktatással. Ezzel a teljes agráriumot átölelő kutató-oktató egyetemi központot hívtak életre, amely integritásában a szektor komplex problémáira, kihívásaira keresheti a válaszokat. 

A teljes agráriumot átölelő kutató-oktató egyetemi központtá vált a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gödöllőn (Kép: Pelsőcz Csaba – AM)

Az egyetem jelenlegi megbízott rektora az a Prof. Dr. Gyuricza Csaba, aki a közigazgatáson keresztül már testközelből láthatta, hogy a szektorban milyen megoldásra váró feladatok előtt állnak,  illetve érzékelhette azt is, mennyire fontos, hogy az ágazat minden szintjén képzett szakemberek álljanak. Ez nem csak az egyetemi és a kutatói bázisra igaz, hanem a közigazgatás szolgáltatói funkcióira is, ahol a pályázatok elbírálásától a földhivatalok terepi munkálatáig, profi, képzett, ügyfélbarát szakemberekre van szükség.

A szakember képzésben parancsoló, hogy gyakorlatorientált, több nyelven beszélő, verseny- és piaci szemléletű hallgatók kerüljenek ki a padokból és míg egy részük a versenyszférában helyezkedik el, addig a legtehetségesebb, leginnovatívabb hallgatók bent maradhassanak a kutatói pályán. Ám megkerülhetetlen az is, hogy a katedrákra agrároktatókat képezzenek. Szükség van oktató, kutatói életpályamodellre is ahhoz, hogy az ágazat a megmaradáson túl fejlődő pályára álljon.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a Nemzeti Agrár és Innovációs Központ mellett számos kart magába olvasztott, amelyek képzési központokká válhatnak. Az eset nem példa nélküli, hiszen Izraelben hasonló elven működnek kutató bázisok. A Jeruzsálemi Héber Egyetem agrár képzései, posztdoktori ösztöndíjai, a világ minden tájáról várják a legtehetségesebb kutatókat. Izrael élharcosa a mezőgazdasági iparnak, gondoljunk csak a tejhasznú szarvasmarhákra, vagy a paradicsom-nemesítésre, netán az őszi búza kutatásokban a világhírű eredményeikre. Sde Bokerben, a Negev sivatagban például szárazságtűréssel foglalkoznak. Izraelben jellemző, hogy egy-egy intézet nem végez párhuzamos kutatásokat. Ez gazdasági szempontból is előnyös lehet a magyar a modellváltásban is.  Hazánkban várhatóan egy-egy campusnak saját feladatokat kell ellátnia. Egy-egy városban kialakult tudásközpontot így újra fel lehet futtatni. Hidegtűrés, öntözés, talajtani kutatások, szárazságtűrés, amelyekkel minden bizonnyal foglalkozni is fognak a kutatók és az egyetemi oktatók is. Hogy ehhez minden rendelkezésre áll bizonyítja az is, hogy az egyetem önálló költségvetési szervként működhet.

Azonban nem minden kar csatlakozott a MATE-hez, hiszen a Debreceni Egyetem megőrizte önállóságát. Minden jel arra utal, hogy reformátusok fővárosában fontos élelmiszeripari kutatásokat fognak végezni. Ez érthető is, hiszen a Nyírségben, Szabolcsban nagyon jelentős a zöldség- és a gyümölcstermesztés, épp úgy, ahogy az állattenyésztési szektor is erős a Tiszántúlon. Debrecen fontos tudás- és ipari központtá válhat, ami képzés és kutatás nélkül nem teljesedhet ki.

Külön érdekessége az új egyetemnek a génmegőrzési tevékenysége. Az egyetem feladatai között szerepel ugyanis az is, hogy a genetikai változatosság és a hazai mezőgazdaság genetikai anyagainak védelmét ellássa. Továbbá, hogy a jelentős növényfajok, változatok, fajták és vad rokonfajok, mint génforrások, megőrzésében és fenntartásában közreműködjön. A genetikai tartalékként megőrzött növényanyagokat pedig, hozzáférhetővé kell tennie nemesítési, oktatási és kutatási célokra, de a szőlő-, gyümölcs- és dísznövényfajták génmegőrzését is biztosítania kell. Az új egyetemnek ezeken túlmenően a génmegőrzési tevékenységét az országos koordinációt ellátó, a Nemzeti Génbank Adatbázist fenntartó és az Országos Bázis Tárolót, valamint a Nemzeti Biztonsági Duplikátum Tárolót működtető Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ szakmai útmutatása alapján, azzal együttműködve kell ellátni

Az egyetem részére átadásra került állami tulajdonú ingatlanok száma eléri országos viszonylatban a 347 darabot, de magában foglalja a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot is. A vagyonjuttatás részeként ezenfelül 16 146 darab részvényt is kapott, amelyet a ZKI Zöldségtermesztési Kutatóintézet Zártkörűen Működő Részvénytársaság bocsátott ki.

A háttérmunka mellett mégis a haszonélvezői azok a MATE hallgatók lehetnek, akik az új képzési struktúrában olyan helyekre pillanthatnak be, ahová eddig semmilyen lehetőségük nem nyílott. Génbankok, nemesítőházak, halászati, öntözési, talajtani, állattenyésztési, hidegtűrési kísérletek, ahol eddig olyan kutatók dolgoztak, akiket csak a szűken vett szakma, netán a nemzetközi tudományos világ ismert. A nyitással ezekben az intézetekben ma már nem csak az új irányvonalakkal kell foglalkozni, hanem a legújabb és használható tudást át kell adnia a kutatóknak. Sok esetben így óraadással is bővülnek a kutatók hétköznapjai. Ez mindenképpen érdekessé, színessé és ami a legfontosabb, tartalmassá, színvonalassá teheti a magyar egyetemi, a magyar agrárképzést.

Agro Jager News – Dr. Szilágyi Péter

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom