Vadászat
Globális lesen
Hetvennyolc éves, tavaly Nepálban vadászott ötezer méter magasan, rövidesen, másfél hónapra Észak-Amerikába utazik. Hidvégi Bélának, a világ egyik legismertebb és legelismertebb vadászának halaszthatatlan dolga akadt ugyanis arrafelé: még nyolcféle állat skalpját kell megszereznie ott, és ha ez sikerül, ő lesz a világon az ötödik, aki a vadászható állatok szinte teljes palettájával rendelkezik.
2007-ben megkapta a Safari Club International legmagasabb elismerését, a világvadászgyűrűt, a hegyi vadászok két legnagyobb kitüntetése közül 2012-ben érdemelte ki azt, amely harminc vadkecskefaj egyedeinek elejtéséért jár. Pár héttel ezelőtt pedig azt, amely a világ összes vadjuhfaja harminc egyedének elejtéséért. Utóbbiakért olyan kitüntetéseket kapott, amilyeneket a világon eddig öt vadász.
Hidvégi Bélát mégse úgy képzeljük el, mint egy kíméletlen fegyverforgatót. Kitűnő úriember, aki az életkorából húsz évet minden további nélkül letagadhatna. Nagyszénáson született, édesapja földbirtokos volt, később állattenyésztéssel foglalkozott. Hidvégi Béla ötéves korában kapta meg az első légpuskáját, rövidesen a vadászatokon is ott sertepertélt vadász édesapja mellett. Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán és Ernest Hemingway vadásznaplóin nőtt fel.
1956-ban húszévesen hagyta el Magyarországot és a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiát, amelynek hallgatója volt. Tanulmányait Angliában folytatta, ahol élelmiszer-ipari mérnökként végzett. Évtizedeken át külföldön élt. Neves cégek képviselőjeként került vissza Magyarországra, az 1980-as évek második felében ismét itthon telepedett le.
Közben évtizedekig szunnyadt a vadászszenvedélye, tízéves korától harmincéves koráig nem is vett puskát a kezébe. Ötven-egynehány éves volt, amikor először Afrikába ment egy ismert hivatásos vadásszal, Magyar Józseffel. Ezen az úton tizenöt különböző vadfaj egy-egy példányát sikerült elejtenie.
Vadászélményeiről több kötetben írt már, de mesélnivaló még akadna jócskán. Vagy harmincszor visszatért Afrikába, vadászott egyebek mellett Kamerun őserdeiben, Tanzánia szavannáin, Zambia mocsárvidékén. De egy-egy különleges faj elejtéséért megmászta Ázsiában a Pamír hatezres csúcsait, de ment a vadak után az Altaj-hegységben, Hindukuson, a Himalája és a Kaukázus hatalmas hegyláncai között, az észak-amerikai Sziklás-hegységben és persze Európa szinte valamennyi országában… hosszan sorolhatnánk. Lőtt szitutungát, csavart szarvú antilopot, oroszlánt, vízilovat, krokodilt, kafferbivalyt…
Egyszer megsebzett oroszlán támadt rá, máskor őserdei elefánt, később jegesmedve. Szibériában tomboló viharba keveredett, tizennégy napig étlen-szomjan várta a mentőalakulatot. S még nem beszéltünk a hegyi vadászatokról, ahol pedig a meredélyek, a magasság, a vízszintesből kibillent valóság a legveszélyesebb. Hidvégi Bélának három világrekord trófeája van, és 25 olyan, amely az adott világranglistán az első tízben található.
Hanem persze az életrajz és a dicsőséglista (terjedelmi okokból csak) vázlatos felsorolása után ne kerüljük meg a kérdést, amelyet sokan feltesznek neki és vadásztársainak. Jelesül, hogy rendes dolog-e az állatokat lelőni? A híres vadász erre azzal válaszol: ezt a szenvedélyt nem értheti meg csak egy másik vadász. Aki azt is pontosan tudja, hogy a vadász vad- és természetvédő, a természet rendjének karbantartója is egyben. Igyekszik megakadályozni, hogy az ember a saját törvényei, indulatai szerint irtsa az állatvilágot.
A vadászember szigorú ellenőrzés alatt vadászik, a bevételből a vadgazdálkodásnak is jut bőven, arról nem beszélve, hogy ő a vadászati emlékeit, trófeáit, páratlan és tudományos értékű gyűjteményét a köznek adományozta.
Öt földrész vadvilágát bemutató, 170 darabos trófeagyűjteménye Keszthelyen, a Helikon Kastély Vadászati Múzeumában tekinthető meg. Gazdag kollekcióval ajándékozta meg a Soproni Erdészeti Múzeumot is, ahol létrehozta a Vadászati Kiállítást. Amely további tárgyakkal gyarapodhat.
Hidvégi Béla most is épp vadászni indul.
nol.hu
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV








You must be logged in to post a comment Login