Keressen minket

Mezőgazdaság

Egyben tartaná a gazdaságokat a Magosz

Az osztatlan közös tulajdon felszámolására született szabályozás és az állami program csak átmeneti megoldás lehet, ha nem módosulnak az öröklési szabályok – áll a gazdaköri érdekképviselet által kidolgozott javaslatcsomagban, amely az agráröröklés és a gazdaságátadás szabályozásának átalakításáról szól.

Közzétéve:

Az osztatlan közös tulajdon felszámolására született szabályozás és az állami program csak átmeneti megoldás lehet, ha nem módosulnak az öröklési szabályok – áll a gazdaköri érdekképviselet által kidolgozott javaslatcsomagban, amely az agráröröklés és a gazdaságátadás szabályozásának átalakításáról szól.

Hazánkban 2,44 millió hektár van osztatlan közös tulajdonban, amelybe több mint 1,1 millió hektár örökléssel került be (Kép: Lang Róbert/Somogyi Hírlap)

A gazdaságátadás és az agráröröklés egyre égetőbb kérdésének megoldását célozza a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) javaslatcsomagja. Az egyik orvosolandó nehézséget az okozza, hogy a rendszerváltás idején kialakult gazdaságok alapítói mára döntő többségben nyugdíjaskorúak. A javaslatok kidolgozásakor fontos szempont volt, hogy a szabályozás az élethez, a gazdálkodók igényeihez igazodjon, ezért az indítványainkat a Magosz Ifjú Gazda Tagozatának e témában tartott korábbi rendezvényein elhangzottak alapvetően határozzák meg – mondta a Világgazdaságnak Cseh Tibor András, a Magosz szakmai titkára.

A javaslatokban hangsúlyos elem az egyszerűsítés, a bürokratikus eljárások mennyiségének és idejének csökkentése. A kiindulási állapot az, hogy a hazai termőföld mintegy fele, azaz 2,44 millió hektár van osztatlan közös tulajdonban, amelybe több mint 1,1 millió hektár örökléssel került be.

A jelenlegi öröklési jog alapján ugyanis a hagyaték egyenlő arányban száll az örökösökre, ami a termőföldnél azt jelenti, hogy az addig egyszemélyi tulajdonú földterület természetbeni megosztás nélkül, eszmei hányadok alapján osztandó fel több tulajdonos között. A folyamatos osztódással értelmezhetetlen méretű, akár néhány négyzetméteres táblák is kialakulhatnak, hiszen ennek parcella- vagy birtokminimum nélkül nincs jogi akadálya.

A Magosz javaslatában ezért hangsúlyos pont, hogy a földhivatal öröklés jogcímén egész tulajdoni hányadban jegyezze be a tulajdonjogot, hogy ne aprózódjon a birtok. A gazdaszervezet egyebek között illeték- és díjkedvezményekkel ösztönözné az örökösöket az egész tulajdoni hányad bejegyzésére. Javasolja a parcellaminimum meghatározását is, vagyis azt, hogy egy bizonyos területnél kisebb földrészletet ne lehessen bejegyeztetni a földhivatali nyilvántartásba. Ehhez kapcsolódóan újra kellene nyitni a birtokösszevonási támogatások rendszerét.

A hagyatéki eljárás után rendszerint szükség van az örökösök közötti tulajdonátruházásra. Ilyenkor azonban probléma, hogy az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonok közötti ügyletekre vonatkozik, ezért ezt a kedvezményt ki kellene terjeszteni az oldalági rokonok közöttiekre is.

Fontos lenne bevezetni a földforgalmi szabályozásba a gazdaságátadást mint speciális jogügyleti formát. A Magosz javaslata szerint ki kell dolgozni a gazdaságátadási támogatási jogcímet, a korábbihoz képest annyi módosítással, hogy a negyvenéves életkori korlátot meg kellene emelni.

Egyszerűsíteni kellene továbbá a vagyoni értékű jogok átadásakor szükséges eljárásokat, és meg kellene könnyíteni a kisebb földrészletek átruházását, ugyanis gyakran az ügyvédi díj magasabb, mint a föld értéke. A Magosz javasolja a kedvezményes állami hitelprogramok finomítását is, mert azok nincsenek összhangban a gazdaságátadás és a generációváltás céljaival.

A szervezet által hozott példa szerint a Magyar Nemzeti Bank NHP fix programja nem teszi lehetővé a közeli hozzátartozók vagy vállalkozásaik közötti vásárlások finanszírozását. Kamattámogatás pedig nem nyújtható termőföld, üzletrész vagy élő állat vásárlásához. A gazdaköri érdekképviselet szerint szükség lenne egy kedvezményes hitelprogramra, amely a termőföld és a gazdaság átruházását segítené közeli hozzátartozók között.

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme

A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány

Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.

Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.

Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.

Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.

Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek

Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.

Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.

Gyökerek és lombok. Erdészportrék

A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.

A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.

Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH

A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.

A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.

A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.

A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg

A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára. 
•    Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
•    A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
•    A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
•    Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
•    Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
•    Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
•    Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
•    A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom

A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH

Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.

A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom