Keressen minket

Vadászat

Visszanéző (1898): Sakál és a nádi farkas

Print Friendly, PDF & Email

Méhely Lajos cikket írt az aranysakálról 1898-ban

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Van a magyar faunának egy jövevény ragadozója, melyet nagysága és színezete szerint közepes rókának lehetne tartani, ha termetében s egész alkatában nem vallana annyira a farkasra. Vadászaink közül valószínűleg többen látták, talán lőtték is, vagy legalább hallottak erről a sajátságos állatról, melyet — ahol felbukkan — a farkas és a róka, vagy a kutya s a róka korcsának tartanak, de mely se nem ez, se nem az, hanem egy önálló, külön faj, a sakál (Canis aurous L.).

Ábra: A természet

Állatunk a magyar faunának nem rendes tagja, nálunk csak nagy ritkán fordul meg, a mennyiben igazi hazája a Földközi- és Feketetenger s a Kaspi tó körüli országokban van, honnan messze benyomul Afrikába és Ázsiába, egészen Kelet-Indiáig. Európai elterjedésének északi határa mintegy Curzola dalmácziai szigetnek a vonalába esik, azonban nagy ritkán Boszniában, sőt hazánk déli és középső részein is megjelenik. Igy a Nemzeti Múzeumban van egy példány, melyet 1882. január 17-én Hevesmegyében a debrői pagonyban lőttek; 1879. nov. 7-én Eszék közelében a nyárdi erdőben került egy példány terítékre, mely jelenleg a bécsi császári múzeum birtokában van, 1891-ben pedig Bellyén esett egy darab, melyet a zágrábi múzeumban őriznek.

Ugyanabban az évben állítólag Rumában (Szlavóniában) is lőttek egyet, de hogy ez a példány hová lett, arról nincs tudomásunk. Minthogy a sakál szaporodási viszonya is a farkaséval azonosak, föltehető, hogy fiai ez időtájt már nagyocskák, anyjuk most oktatja be őket a rablás mesterségébe s így alkalomszerűnek látjuk hazánk vadászait felkérni, szíveskedjenek e kiválóan érdekes ragadozó nyomait figyelemmel kísérni és az esetleg elejtett példányokat a Nemzeti Múzeumba beküldeni.

A nyúlsíró sípot a fényképre kattintva lehet elérni!

A sakál igazi hazájában százszámra menő falkákban kóborol s a nagyobb állatokat (pl. az antilopokat) is vakmerően megtámadja, nálunk azonban nagyobb kártétellel nem igen vonja magára a figyelmet, mert csak kisebb állatokat rabol s már a juhot és kecskét sem igen bántja. Szükségből a dögöt is megeszi, sőt gyümölcscsel és gyökerekkel is beéri. Nappal az erdőségben, vagy a nádasban bujkál s csak éjjelenkint jár ki rablásaira, nem csodálhatjuk tehát, hogy oly ritkán kerül vadászaink szeme elé. A sakál nagyon jó barátságot tart a kutyával, könnyen is kereszteződik vele, a mi külsejük nagy hasonlatosságánál fogva egészen természetes is. Hangja is a kutyáéhoz hasonló, rövid, szakgatott ugatással váltakozó vonítás. Megfigyelése annál kívánatosabb, mert életviszonyai tekintetében meglehetősen homályosak ismereteink. Alaktani vizsgálatához is fontos tudományos érdek fűződik, amennyiben még mai napig sem sikerült a sakál és a farkas között minden tekintetben megálló, biztos megkülönböztető bélyegeket felfedezni.

Mindössze is annyit tudunk, hogy a sakál jóval kisebb, (testhossza mintegy 76 cm., farkhossza 27 cm.) gyengébb termetű, de egész alkatában, feje szabása és fogazata szerint is annyira hasonlít a farkashoz, hogy csakis — egyébként rendkívül változékony — színezete alapján vagyunk’ képesek a farkastól megkülönböztetni. A déleurópai, szíriai, palesztinai és indiai sakál leggyakoribb színruhája a következő: Bundája a hátán fehérrel és szürkével vegyes rozsdavörös, a háta közepén sötétebb színű, feketével kevert. Alul s a végtagok belső oldalán szennyes fehér. Végtagjainak külső oldala, továbbá a mellsők mellső oldala, a hátsók hátsó oldala és lábai sárgás vörhenyesek. Melle előtt a nyakán egy élesebb, ez előtt pedig (mintegy nyaka közepén) egy valamivel elmosódottabb sárgásbarna harántsávja van. Fülének külső oldala és szegélye rozsdavörös, töve tájéka halaványabb vörhenyes. Arcza feketés, rozsdaszínű pettyezéssel, szemkarikái sárgavörösek. Hosszúszőrű farka rozsdaszínű s felső oldalának közepe előtt fekete foltja van.*)

Nem lehetetlen, hogy hazánk déli vidékein az ún. nádi farkassal (Canis lupus minoij zavarják össze, melyet a szerémségi vadászok jóval kisebb termeténél fogva határozottan megkülönböztetnek a rendes farkastól s mely állítólag messze nyugatra, egészen a Fertő tóig terjedt el. A nádi farkasnak tudományos leírása egyáltalán nincs, azonban, hogy nemcsak a vadászképzeletben élő, de valósággal létező alakkal van dolgunk, azt számos irodalmi följegyzés látszik bizonyítani. Jeitteles valószínűnek tartja, hogy a magyarországi nádi farkas az Eversmann-tól leirt dél-oroszországi, sárgásabb színezetű és kisebb, pusztai farkassal azonos.

A KONUS FLAME hőkamerája, egyszerű könnyen kezelhető és ráadásul vízálló! (Fotó: Agro Jager News)

Kramer már 1756-ban hangsúlyozza, hogy a vadászok a farkasnak két válfaját különböztetik meg, melyek egyike nádasokban tartózkodik, kisebb, szürkébb (!) színű és nádi farkasnak neveztetik. Tschudi szerint «Magyarországon a Hanságon nagyon gyakori az ún. nádi farkas. A nádi farkasban, a pontos tudományos vizsgálat talán önálló fajt deríthetne ki , mert testtagjainak arányai a közönséges farkaséitól jelentékenyen elütök.» Mojsisovics Ágost 1890-ben egy bellyei — sajnos, már szőnyegnek kikészített — farkasbőrt vizsgált, melyen az volt a feltűnő, hogy a sárgás vörösbarna alapszínen a hát közepéről a testoldalak felé, valamint a végtagok külső oldalára is fekete sávok húzódtak ; a végtagok belső oldala feketés-szürkébe hajlott; torka tiszta fehér volt; füle sötét vörösbarna, fekete sávos foltokkal; feje teteje a fülek közt rozsdavörös és fekete, hosszúkás foltokkal tarkázott; szeme alatt sárgás-fehér folt állott; arczorra feketeszürke.

A bozontos fark tövén vörösbarna, hátrább sárgás-szürke alapon fekete árnyalatú és közepe előtt a felső oldalán széles fekete foltot viselt; hegye tömött szőrű, fekete. A hasoldal szürkés fehér. Mojsisovics ebben a bőrben határozottan a nádi farkast vélte felismerni, én azonban sokkal valószínűbbnek tartom, hogy oly sakálbőr volt a kezei közt, melyen a túltengett fekete szőrözet az ősi alakra való visszaütésképen sávokba és sávalakú foltokba rendezkedett. Úgy látszik, Jeitteles volt az egyetlen szakbúvár, aki csakugyan látott magyarországi ún. nádi farkast, még pedig egy szt.-gothardi (vasmegyei) eleven példányt, mely 1866-ban a schönbruuni állatkertbe került, — e példány leírása azonban oly tökéletlen, hogy jobb rá sem térni.

A nádi farkas dolgában tehát a legsötétebb tájékozatlanságban vagyunk. Nem tudjuk, a farkasnak valamely határozott válfaját, vagy csak színbeli eltérését lássuk-e benne, — sőt még azt sem tudhatjuk, nem a sakál rejtőzik-e alatta ?! Bárhogy is álljon a dolog, azt csak beható kutatás és vizsgálódás utján lehet eldönteni s éppen azért kérjük vadászainkat, szíveskedjenek mindannak, a mi vidékükön «sakál», «nádi farkas», «farkas és róka korcsa», «kutya és róka korcsa» név alatt szóbeszéd tárgya, buzgón utánajárni, — ha áldozatok árán is — megszerezni és a Nemzeti Múzeum állattárába beküldeni. Nagy szolgálatot tesznek vele a tudománynak!

*Az afrikai sakál — mint már néhai trónörökösünk Rudolf főherczeg ő fensége hangsúlyozta — egészen más színezetű. Az a példány, melyet a múlt hetekben József Ágost főherczeg őfensége Algírban lőtt s dr. Lendl A. intézetében tömetett ki, még színezetében is a farkashoz hasonló, szennyes ordasszürke, helyenkint elmosódó fehér vegyitékkel és fekete foltos árnyalattal.

 

Írta: Méhely Lajos – A természet 1. évf. 20. sz. 7-9. (1898. június 15.)

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Vadászat

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.

Fotó: AM

A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.

Fotó: AM

Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Vadászat

170 millió az idei kiemelt kamarai programokra

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.

Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:

  • Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
  • hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
  • A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
  • Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.

Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)

Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Őzet gázoltak Székkutas határában

Print Friendly, PDF & Email

Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában. Az OPEL típusú személygépkocsi Hódmezővásárhely felől Orosháza irányába tartott, amikor az alkonyat után pár perccel, egy fiatal őzbak lépett az autó elé. A személygépkocsit vezető fiatal nő ugyan rendkívül megijedt, de nem rántotta el a kormányt és a hirtelen fékezés hatására sikerült csökkentenie a sebességét.

Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News

Az ütközés azonban nem maradt el és a személygépkocsi bal elejénél csapódott az állat az autóba, amely nem sokkal a baleset után elpusztult. Székkutas határában Orosháza felé haladva jobbkéz felől, védett gyepeket, ősgyepeket találhatunk, amely kiváló és háborítatlan élőhelye a nemcsak a vadászható állatfajoknak, hanem a védett és fokozottan védett természeti értékeknek. Székkutason a Petőfi Vadásztársaság gazdálkodik, eredményeik, dúvad programjuk igen nagy hatással bír a természetvédelemre, amelyre joggal lehetnek büszkék – gyakorlati tudásuk mögött persze egyetemi háttér, felsőfokú tudásbázis áll.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A téli rudlik szétoszlottak. Elfoglalták a területeiket az őzbakok és az erős, vitális bakok kifent, letisztított agancsokkal védik a területeiket, sutáikat s bár még messze vagyunk az őz nászidőszakától, már igen harciasak.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A székkutasi baleset kapcsán is ki kell emelni, hogy az alkonyati és a hajnali időszak rendkívül balesetveszélyes óráknak számít. A közútkezelő országosan tisztítja az út menti szegélyeket. Az őz napi mozgása ezekre az időszakokra korlátozódik, azonban a fiatal, gyenge őzbakok nehezen találnak maguknak nyugodt területet.

Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News

Magyarországon, a közelmúltban módosították a vadbaleset kárfelelősségi alakzatát, miszerint minden résztvevő viseli a maga kárát. A közlekedésben résztvevők a gépjárműveik, a vadásztársaságok az elütött vad tekintetében. Ezzel kapcsolatosan némi aggodalomra ad okot a közlekedők részéről, hogy a társaságok nem érdekeltek az utak mellé behúzódó vadlétszám csökkentésében, másfelől pedig feltűnt egy olyan jelenség, hogy bejelentik a vadbalesetet, de a helyszínre érkezve nem találják már ott az autókat, illetve az elpusztult vad testét sem. Az autóba betett, krotália nélkül szállított vad eltulajdonítása lopásnak számít, illetve felmerülhet az orvvadászat bűntette is. Egyes vélemények szerint, félő, hogy elegendő majd arra hivatkozni, hogy a fellelt vadat csak gázolták és úgy került az autóba. A jogszabályváltozás ugyan kedvező irányba mozdította a társaságok eddigi helyzetét, de olyan irányba is haladhat, amellyel mindenképpen foglalkoznia kell a szakmai és érdekvédelmi szervezeteknek.

 

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Agro Jager News

Tovább olvasom