Keressen minket

Horgászat

Fehér busák a Hármas-Körösön

Print Friendly, PDF & Email

Fehér busákat fogtak a Hármas-Körösön

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Kovács Dávid barátaival Gyomaendrődnél, a Hármas-Körösön célzottan busákra horgászott. Tavaly a  Békésszentandrási Duzzasztónál több kisebb, körülbelül egy kilogrammos busát sikerült kifognia, nagyobbakat azonban egyszer sem akasztott meg. A busa horgászata, – itt Békés vármegyében, –  főleg az időjárásról függ, – kezdte beszámolóját Kovács Dávid, aki a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége által meghirdetett “szép fogások” természetvédelmi kategóriában díjaztak 2022-ben.

Fotó: Agro Jager News

Barátaival közösen a legegyszerűbb felszerelést alkalmazták és a boltban kapható legolcsóbb busaetetőanyagot vásárolták meg. Fontos a világos szín, mivel a Körösök vize sötétebb árnyalatú. A kioldódó etetőanyag hasonlít a planktonra, amely a fő tápláléka ennek a halnak. Azért, hogy fokozzák a kapásokat, hízóknak gyártott sertéstápot is belekevertek a darába. A parton, egy kis löszös földnek köszönhetően, sikerült megszilárdítani az etetőanyagot. Az egész napi horgászat során megközelítőleg 6-7 kilogrammot jutattak a vízbe, ami körülbelül kétezer forintba került.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Egyszerű bordáskosárral jutatták be a haleledelt, 10-15 centiméter hosszúságú előkével.  A horogra egy pufit tettek, amivel kiemelték a medertől. Közismert, hogy a busák rajokba járnak. A kioldodó dara mágnesként vonzza a halakat. Ha több bot van elhelyezve, egymástól nem messze, előfordulhat, hogy egyszerre több kapás érkezik. A busa kapása egyértelmű és határozott. Érdemes mindig a bot mellett lenni, nyeletőféket használni.

Néhány éve a Balatonon is sikerült egy nagyobb busát megakasztani. Fotó: Agro Jager News

Ha akad a horog, a busák azonnal kitörnek, ezért is érdemes olyan helyet választani a horgászathoz, ahol van esélyünk kifárasztani őket. Amint elkezdtek horgászni, alig telt el fél óra, jött az első kapás. Rövid fárasztás után sikerült egy 10,8 kilogrammos halat a partra segíteni. Amíg a hal a matracon pihent, azonnal érkezett a másik kapás. A második halat is kifogták, ami 12 kilogrammos volt. A három méteres feeder botoknak nem okozott nehézséget a halak fárasztása. Ezután egy nagyobb szünet következett, az intenzív etetés hatására sem volt több jelentkező. Késő délutánra azonban fordult a szerencse. A semmiből ismét egy hatalmas kapás jött. A nyeletőfék azonnal működésbe lépett. Érdekes azonban, hogy  a nagyobb halak kevésbé sportosak, mint egy 10 kilogrammos hal. A 23 kilogrammos halat megközelítőleg 15 perc alatt sikerült kifárasztani. A hatórásra nyúlt horgászat ideje alatt, összesen 7 darab busát fogtak ki a nagyszénási és pusztaföldvári pecások.

Fotó: Agro Jager News

Békés vármegye vízterületein, az elmúlt években  egyre jobban szaporodik ez az invazív faj. A busa Dél-Kína meleg vízű mély folyóiban és tavaiban őshonos, hazánkban nem. Egy bizonyos méret elérése után, nincs természetes ellensége. Ezek a planktont fogyasztó halak térnyerése egyre szembetűnőbb. Olyan helyeken is felbukkantak, amire korábban nem volt példa. A holtághoz közeli csatornákon felúsznak, megjelennek a kisebb csatornákba is, mint például a Nagyszénás-Szarvas közötti Kákafoki csatorna.  Emiatt többen is póruljártak, mert ha kapitális halak beleúsznak a zsinórba, képtelenség őket megállítani.

Fontos azt tudni, hogy a MOHOSZ szabályai szerint a véletlenül akadt halakat vissza kell engedni a vízbe, annak ellenére, hogy invazív fajról beszélünk. A legnagyobb pusztítást az ivadék halaknak okozza úgy, hogy a planktont fogyasztja. Ha nem történt volna meg a 2000. január 30-án a cianidszennyezés, a busák térnyerése miatt vélhetően már jóval súlyosabb következményekkel nézne szembe a magyar horgásztársadalom. A romániai Nagybánya melletti Zazar település szomszédságában átszakadt egy bányászati cég cianidos zagytározójának töltése, emiatt egy időre összeomlott  a busa állománya. Az ott felhalmozott százezer köbméternyi mérgező elegy a busákat sem kímélte.

Az utóbbi négy-öt év tendenciáját figyelembe véve érdemes lenne fokozni a busák csökkentését. Talán megoldás lenne a szelektív halászatuk is – zárta beszámolóját Kovács Dávid.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Kovács Dávid

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

Horgászat

Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Csillag János Nógrád vármegye délnyugati részén, Nőtincsen szürkeharcsát akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fotó: Csillag János – Agro Jager News

Nőtincsen dolgozom, mint hivatásos halőr, kb 5 ève èrdekel a harcsahorgászat.Rengeteget jàrtunk ki horgászni és versenyeken is rèszt veszünk Nőtincsen. Kisebb-nagyobb sikerekkel helyt is álltunk sógorommal.

Fotó: Csillag János – Agro Jager News

Most lett vège egy versenynek ès közben èszrevettem, hogy ívik a küsz ès hallottam,hogy rabolgatják a harcsàk. Három napon keresztül próbálgattam, de első két nap nem akadt semmi a horogra. A mai napon azonban egy rutinos barátom tanácsára, módosítottam a szerelèken ès sikerült kilesnem. Kettő rontott kapás után sikerült partra húzni eddigi legnagyobb harcsámat, ami 166 cm és 36 kg.Nagyon küzdelmes, èlmènyben gazdag 25 perces fárasztás, úgy, hogy a pandalba is bement. Sikerült kifordítani és hatszori kirohanás után sikerült partra húzni.
Örökre szóló èlmènyt adott. Sok ilyen èlmènyt kívánok mindenkinek!

Írta és fényképezte: Csillag János

Tovább olvasom

Horgászat

Angolna horgászat a Balatonon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kökény Balázs célzottan angolnára horgászott a Balatonon, nem akarmilyen eredménnyel. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News

Egy rövid bemutatkozással kezdeném. Kökény Balázs vagyok. 4 éves korom óta vagyok tagja a magyar horgásztársadalomnak. A “magyar tenger” szeretete kiskoromra nyúlik vissza. A gyerekkori családi nyaralások során jártam először a Balatonon és azóta a szerelmese vagyok. Azon horgászok közé tartozom, akik az év különböző periódusaiban más halfajokat vesznek üldözőbe. Az április második fele, május első hete minden évben az angolna horgászatáról szól. Ebben az időszakban lehet leginkább néhány példányt jó eséllyel horogra csalni. Az angolna, a hazai vizek közül, egyedül a Balaton és vízrendszerében fogható tömegével.

Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News

Más magyarországi vizekben nem, vagy csak szorványosan fordul elő. Ennek megfelelően az angolnát nyugodtan tekinthetjük a balatoni horgászat egyik jellegzetességének. Az angolna már a megjelenésével is eltér az édesvizi halak küllemétől. Kigyószerű megjelenése vonzza a tekintetet. Táplálkozását tekintve ragadozóhal, fenéklakó mivolta miatt a víz mélyén előforduló kisebb állatokkal táplálkozik. Jól tájékozódik a zavaros vízben, elsősorban ezt a tulajdonságát használjuk ki, amikor megpróbáljuk a horogra csalni. A sikeres angolnahorgászatnak négy alappillére van, mind a négynek teljesülni kell ahhoz, hogy eredményesek legyünk.

Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News

Ezek a következők: jó helyválasztás, ideális időjárási körülmények, megfelelő csaliválasztás és jól összeállított végszerelék. Jómagam a déli parti mólokon veszem üldözőbe az angolnákat, a kövezéstől 30 – 50 méteres sávban kereső horgászatot alkalmazva. Azonban jó eséllyel megtalálhatjuk őket a déli parti befolyókban is, elsősorban a Nyugati – övcsatorna, a Zala folyó és torkolata a legkecsegtetőbb horgászhelyek. Az angolnákat legnagyobb számban viharos, szeles időben lehet igazán kapásra bírni, legjobb az északi, vagy az észak – keleti szél. Az esetek döntő többségében az éjszakai órákban számíthatunk a legtöbb kapásra. Azonban borús, erősen szeles időben napközben is szép számmal foghatóak. A legfogósabb csalinak a harmatgilisztát tartom.

Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News

A gilisztával való horgászat mellett szól az is, hogy esős estéken könnyen mi magunk is gyűjthetünk és hosszú ideig tárolhatóak. Amennyiben horgászboltban szerezzük be a csalit, mindenképp a kanadai óriás gilisztát javaslom, mivel nehezebben szedik le a horogról a keszegfélék. Nyáron az élő és élettelen csalihalak is meghozhatják a várva várt eredményt. Ami a végszereléket illeti, klasszikus süllőző, csúszó szerelék, hosszú, legalább 50 cm-es, előke, apró méretű süllőző horog. Az esetek döntő többségében a legfogósabb szerelék, de kapástalan időszakokban célravezető búvárúszóval néhány cm-re megemelni a csalit a fenéktől. Idén négy alkalommal jutottam le a vízparta, hogy angolnákat vegyek üldözőbe. Az idei mérlegem 0 db, 1 db, 4 db és 10 db napra lebontva. Minden olyan horgásznak, akinek bakancslistás hala az angolna, javaslom, hogy látogasson el az év ezen szakaszán a Balatonra és fogja meg a várva várt, élete angolnáját. Mindazok, akik betartják a fentebb tárgyaltakat, kis szerencsével, egy életre szóló horgászati élmény lesz a jutalmuk. Az angolnák nagy küzdők, fárasztásuk jellegzetes, egyik magyarországon fogható haléhoz sem hasonlítható.

Az élmény garantált! Görbüljön horgásztársak!

 

Üdvözlettel: Kökény Balázs

Tovább olvasom

Horgászat

Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat

Print Friendly, PDF & Email

Inváziós ezüstkárász telepítését akadályozta meg a NÉBIH

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata (Nébih ÁHSZ) a hazai nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken az idei évben eddig két esetben tiltotta meg inváziós ezüstkárász telepítését, továbbá a hatóság hat esetben indított eljárást inváziós halfajok telepítésével és kereskedelmével kapcsolatos szabálysértések kapcsán. Az idegenhonos halfajok engedély nélküli telepítése, valamint a hozzájuk kapcsolódó előírások megszegése nagymértékű bírságok kiszabását vonhatja maga után.

Fotó: Wikipedia. https://hu.wikipedia.org/wiki/Ez%C3%BCstk%C3%A1r%C3%A1sz

A Nébih Állami Halőri Szolgálatának egyik kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának, valamint az állománypótlásra szánt halak nyomonkövethetőségének ellenőrzése. A tavaszi időszak a tógazdaságok számára a tavak benépesítésének kezdetét jelenti, hiszen a haltermelők az általuk megtermelt halak egy részét a telelőtavakból ekkor telepítik a halgazdálkodási vízterületekbe. Az országszerte zajló haltelepítések egyúttal fokozottabb kontrollt követel meg az állami halőrök részéről is.

A természetesvízi ökoszisztéma, valamint az őshonos halállomány megóvása és fenntartható hasznosítása érdekében feltétlen szükséges a tervezhetőség, a kiszámíthatóság és az ellenőrizhetőség.
Emiatt a halgazdálkodásra jogosultak minden tervezett haltelepítését kötelesek legalább 3 nappal a természetesvízi kihelyezést megelőzően bejelenteni* a halgazdálkodási hatóságnak, továbbá a MOHOSZ-nak. Majd a telepítést követően (8 napon belül) realizációs bejelentésben kell beszámolnia a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről. A nem tervezett haltelepítés esetén az értesítést a telepítés megvalósítása előtt legalább 3 órával kell jelenti a hatóság informatikai rendszerén keresztül. E kötelezettség alól kivételt jelentenek a ponty I–III. nyaras korosztályai, valamint az éves halgazdálkodási tervben meghatározott összes halmennyiség 10%-át meghaladó esetek.

 

 

 

A Nébih ÁHSZ egyaránt kiemelt figyelmet fordít a telepítések mennyiségi és minőségi ellenőrzésére. Az idei tavaszi haltelepítések kapcsán a hatóság legutóbb április közepén tartott ellenőrzést a Tisza folyó Fegyvernekhez közel eső szakaszán, ahol a halgazdálkodásra jogosult az előzetes bejelentése szerint 3711 kg egynyaras ponty kihelyezését tervezte.
A helyszínre 3 halszállító autó érkezett, összesen 8 tartály hallal, melyből az állami halőrök 2 tartálynyi hal tömegét mérték le. A mérlegelés során kiderült, hogy a telepítésre szánt állomány jelentősen szennyezett volt idegenhonos és inváziós halfajok egyedeivel. A lemért két tartály tartalma összesen 562 kg volt, melyből 98,95 kg idegenhonos halfaj, többségében inváziós ezüstkárász, valamint amur, razbóra és törpeharcsa egyedek is megtalálhatóak voltak. Az idegenhonos és inváziós halak szelektálását követően telepítették a 2 tartálynyi halállományt. Ezt követően az állami halőrök a fennmaradó tartályok minőségi ellenőrzése során megállapították, hogy azokban szintén jelentős mennyiségű inváziós hal található, ezért természetvédelmi okok miatt a további telepítést megtiltották.

A Nébih ezúton is felhívja a halgazdálkodásra jogosultak figyelmét, hogy az idegenhonos halfajok (halgazdálkodási hatósági) engedély nélküli telepítése jogszabálysértésnek minősül, mely 500.000-től 5.000.000 forintig terjedő halgazdálkodási bírság kiszabását vonja maga után. Továbbá az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tilalmak és kötelezettségek megszegése inváziós bírság kiszabásával is jár, melynek mértéke a jogsértéssel okozott kár függvényében 100.000-től 20.000.000 forintig terjedhet!

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom