Természetvédelem
Lakossági gólya-bejelentések
Bükki Nemzeti Park szakemberei cikket írtak a “gólyás” bejelentésekről
A fehér gólyák a márciusi hónapban térnek vissza hozzánk a telelőterületekről és augusztus végével távoznak. Fél évet töltenek nálunk, majd Afrikába repülnek. Az itt töltött idejük alatt számos lakossági bejelentést kapunk az életmenetükkel kapcsolatban – s néhány esetben áttelelő példányok megfigyeléséről is.
Fontos kiemelnünk, hogy a fehér gólya (Ciconia ciconia) természetvédelmi oltalom alatt álló fokozottan védett madárfaj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100.000 Ft. Minden hazánkban költő, nevelkedő egyede a magyar állam tulajdona.
A hetvenes évektől kezdve a fehér gólyák fészkelőhely-választásának célpontjai egyre inkább a települési kisfeszültségű hálózat villanyoszlopai. A hazai költőállomány döntő hányada ma már a feszültség alatt álló hálózat tartóoszlopain fészkel, költőhelyként csak elenyésző hányaduk választ egy-egy magasabb kéményt, víztornyot, olykor egy termetes fa száraz, kinyúló oldalágát. A villanyoszlopokon található gólyafészkek körében szükségessé váló beavatkozások csakis a hálózatot üzemeltető áramszolgáltató vállalat szakembereinek közreműködésével, technikai előkészületeket, szigorú baleset- és munkavédelmi előírásokat, valamint jogszabályban rögzített határidőket betartva (pl. a gólyafészek tartóra helyezése miatt szükséges feszültségmentesítés lehetséges legkorábbi időpontja, az érintett lakosság kötelező írásos tájékoztatását követő 15-ik vagy 30-ik nap) valósulhatnak meg. Emellett az áramszolgáltató munkatársai csak abban az esetben segíthetnek a gólyafészek biztonságossá tételében, ha ténylegesen megépített, költésre alkalmas fészekről (nem csupán néhány maréknyi gallycsomóról) van szó, valamint csakis az aktív költési időszak előtt vagy azt követően végezhetnek beavatkozást az érintett fészkek körében!
Ezen alapvető információk és szempontok tisztázását követően kategóriákba soroltuk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaihoz érkező „gólyás” bejelentések típusait:
1. „Sikertelenül fészket rakó gólyák, lepergő gallyak” a tavasz végén: Május végére a fehérgólya-párok javarészének már fiókái vannak, a tapasztalt egyedek március végén – április elején párba állnak, a fészektatarozást követő néhány napon belül a tojók lerakják tojásaikat, folyamatosan kotlanak. Azok az egyedek, illetve párok, amelyek még ekkor is a fészeképítéssel próbálkoznak, jellemzően fiatal, frissen ivaréretté vált példányok, amelyeknek első, időben „jelentősen megcsúszott” próbálkozása gyakran sikertelen. Fészkelőhely választásuk és fészeképítési problémájuk megoldásaként a fészektartók „azonnali” felszerelése sem feltétlen járna eredménnyel, hiszen nincsen rá garancia, hogy elfogadnák a „segítséget” – ezen kívül pedig a tanulási folyamatukba avatkoznánk bele! Ők a kezdetben sikertelen próbálkozásaik által sajátítják el a felnőtt léthez, a sikeres szaporodáshoz szükséges fortélyokat, és épp’ a tapasztalatlanságuk révén szorulnak a kevésbé kedvező, gyakran meglévő fészkek nélküli peremterületekre, ahol időben is megkésve kísérleteznek, próbálkoznak, eközben pedig tanulnak. Ha esetleg május végére sikerül is fészket és tojásokat rakniuk, a költésük sikertelen lesz, hiszen fiókák felnevelése, kirepülése és vonulásra alkalmas kondíciójának elérése az augusztus végi időszakig már esélytelen.
Ha a madárbarát lakosság mindenképpen ragaszkodik a fészeképítéssel sikertelenül „próbálkozó” fiatalok megsegítéséhez, a helyi önkormányzat közreműködésével és esetleg saját költségvállalással fölállíthat számukra egy, a villamos hálózattól független, különálló oszlopot. Fontos szempont, hogy hogy az oszlop anyaga fa legyen, s azt csak betongyámra rögzítve szabad a földbe állítani, ellenkező esetben a földbe került faanyag idő előtt elkorhad, „váratlan kidőlése” pedig a lakosságot és a gólyákat is veszélyhelyzetbe sodorja. Az oszlopra szerelendő fészektartó kosárnak van ismert, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által is ajánlható gyártója, aki megrendelésére elkészíti a tartós, teherbíró, praktikusan szerelhető szerkezetet. Fontos azt hangsúlyozni, hogy a gólyák által elfogadott költőhely akár évtizedekig is használatban lehet, az ennyi idő alatt összehordott fészekanyag pedig 150-200 kg súlyúvá válhat, vagyis erre számítva kell a megfelelő minőségű, tartósan teherbíró oszlopot és fészektartó kosarat beszerezni, szakszerűen felállíttatni. A felkínált költőhely gólyák általi elfogadását, vonzóvá tételét gallyakból font és a tartóra elhelyezett, azon rögzített fészekalappal ajánlott növelni (a földre lerakott ágakat nem fogják használni a gólyák). Emellett javasolt a területileg illetékes természetvédelmi őr előzetes értesítése is, mert a nem megfelelően kialakított költőhely, elkészített fészekalap hamar újabb probléma forrása lehet. A leendő gólyafészket tartó oszlop helyének meghatározásánál fontos szempont, hogy az a lehető legközelebb (50 méternél nem távolabb) legyen a gólyapár által választott, de fészeképítésre alkalmatlan villanyoszlophoz, annál semmiképpen ne legyen alacsonyabb. A közelében ne legyen a gólyák szabad repülését jelentősen akadályozó, veszélyeztető más szerkezet, illetve közcélú létesítmény, intézmény bejárata, járdája stb. Ugyanakkor Igazgatóságunk álláspontja szerint előbbi megoldás a problémásnak vélt fészeképítési kísérlet megsegítésének csak egy lehetséges, és nem szükséges vagy kizárólagos opciója, mert a legjobb kialakítás ellenére sincs arra garancia, hogy a gólyapár elfogadja a felkínált költőhelyet.
2. Sérült gólyák: Először javasolnánk a honlapunk „Madarat találtam, mit tegyek?” felület átolvasását, ami itt elérhető (az ügyeletes telefonszámmal egyetemben): www.bnpi.hu/hu/hir/madarat-talaltam-mit-tegyek
3. Elpusztult példányok, hátrahagyott röpképtelen fiókák: Kérjük, értesítsék munkatársainkat! Ügyeleti telefonszámunk a természetvédelemmel kapcsolatos havária helyzetek közérdekű bejelentését illetően (akut természetkárosításokkal kapcsolatos ügyek bejelentése, valamint a fokozottan védett fajokkal kapcsolatos események): +36 30 861-3808. Kollégáink meg fogják vizsgálni az esetet és szükség szerint megteszik a szükséges lépéseket.
4. Bejelentések túl nagyméretű fészkekről, fészektartók kihelyezésének szükségességéről: A területen illetékes természetvédelmi őr helyszíni ellenőrzését követően, amennyiben ténylegesen indokolt a beavatkozás, a szükséges áramszolgáltatói közreműködést kezdeményezzük, de a tényleges teljesítést – havária helyzetek kivételével – költési időn kívül tudjuk megvalósítani. Ezen bejelentéseiket a titkarsag@bnpi.hu e-mail címen egész évben szívesen fogadjuk!
5. „Rossz helyen fészkel a gólya, zavar az ürüléke, ide aztán ne építsen fészket!”: Az „1996. évi LIII. törvény – a természet védelméről” jogszabály értelmében: „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.” Azt kérjük a lakosságtól, hogy csodás madarunk védelme érdekében legyenek több türelemmel, megértéssel és az apróbb, de vállalható kellemetlenségeket nézzék el nekik.
6. Áttelelő gólyák: Magyarországon 2004/2005 tele óta állandósulni látszik néhány fehér gólya áttelelése, azaz ezek a madarak nem vonulnak délre. Ezen állatok általában nem szorulnak a segítségünkre, az áttelelési próbálkozás egy természetes alkalmazkodási folyamat része. Megfigyeléseiket (dátum, helyszín, gólya viselkedése, állapota) a BNPI titkárságának e-mail címén (titkarsag@bnpi.hu) szintén szívesen fogadjuk.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület külön honlapon is foglalkozik a fehér gólyák megfigyelésével és fészkeik nyomon követésével. A felületen lehetőség nyílik a lakossági adatközlésre is, ezzel segítve gólyáink védelmét és az online adatbázis bővítését. Az oldal az alábbi felületen elérhető: https://termeszetlesen.mme.hu/#/golyales
A fehér gólyák élettevékenységének megfigyelése során tapasztalt eseményekkel kapcsolatos bejelentéseiket, segítő közreműködésüket köszönjük!
Forrás: Hák Flóra & Jakab Sándor – Bükki Nemzeti Park
Természetvédelem
Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói
Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:
Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!
A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.
Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.
Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.
Forrás: MATE
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Szemétszedés a Jánossomorjai Erdészet területén
182 köbméter illegálisan elhelyezett hulladékot számoltak fel
A “Tisztítsuk meg az országot II.” hulladékfelszámolási pályázat keretében november hónapban összesen 182 köbméter illegálisan elhelyezett hulladék felszámolása történt meg a Jánossomorjai Erdészet által kezelt állami erdőkben.
A pályázati forrásból 7 helyszínen 5 községhatárban (Jánossomorja, Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom, Dunakiliti, valamint Feketeerdő) sikerült eltakarítani a többnyire erdőszéleken, közúthoz csatlakozó erdőterületeken felhalmozódott lakossági hulladékot.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani az erdészet azon dolgozóinak, akik aktív résztvevői voltak a programnak, valamint azoknak a gépes vállalkozóknak, akiknek a munkája elengedhetetlen volt a sikeres megvalósuláshoz.
Forrás: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
Természetvédelem
Bábaszarka – Ismét több nagy őrgébics telel a Kis-Sárréten 6.
Ilyenkor télvíz idején is találkozhatunk áttelelő példányokkal:
A hazánkban előforduló gébicsfajok közül a nagy őrgébics a legtermetesebb, körülbelül akkora, mint egy rigó. Ilyenkor télvíz idején a Körös-Maros Nemzeti Park minden részterületén, így a Kis-Sárréten is találkozhatunk vele.
Alapszíne szürkésfehér, szárnya és farka fekete. Méretéhez képest nagy a feje, melyen egy fekete szemsáv kölcsönöz szigorú tekintetet számára. Külsejét a ragadozó madarakéhoz hasonló kampós, erős csőr teszi teljessé.
Hazánkban elsősorban téli vendég, de az északkeleti országrészben kis számban fészkel is. Európa és Ázsia nagy részén, valamint Észak-Afrikában költ. A Körös-Maros Nemzeti Park tájain az első példányok idén is október közepén jelentek meg. Azóta a számuk növekedett, igaz sehol sem találkozhatunk velük túl gyakran.
Kedveli a fasorokkal, facsoportokkal, bokrosokkal tarkított, nyílt mezőgazdasági területeket, pusztafoltokat. Jellemzően magányosan figyelhetjük meg, igen nagy revírt, azaz táplálkozó-területet tart fenn telelőterületén.
Rendszertanilag énekesmadár, azonban életmódja a ragadozó madarakéhoz hasonló. Tipikus vártamadár, azaz zsákmányát különböző magaslatokról kémleli, például telefon- és villanyoszlopokról, vezetékekről, bokrok, fák és egyéb száraz növények csúcsáról, de gyakran vércse módjára szitál. Költési időben sok nagytestű rovart is fogyaszt, de télen ezek hiányában főként apró rágcsálók, alkalmanként kisebb énekesmadarak szerepelnek az étlapján. Ezeket gyakran a többi gébicsfajhoz hasonlóan tövisekre, tüskés ágakra szúrja fel.
A Kis-Sárréten Mezőgyán – Geszt – Biharugra határában, egy előre meghatározott útvonalon évről-évre megszámoljuk az itt telelő példányokat. A mostani eredmény 12 példány, de a teljes területen minimum 30 példány is előfordulhat. A nagy őrgébicset ezen a vidéken népies nevén, bábaszarkának is nevezik.
Forrás: KMNP