A múlt hét közepi komoly fagyok sokfelé okoztak károkat a kajsziban és a mandulában. A hét végére ismét délnyugatira fordult fölöttünk az áramlás iránya, mely enyhébb és csapadékosabb időt hozott. Tovább csökkent a csapadékhiány, a talaj tovább töltődött, jelenleg sokkal jobbak a körülmények, mint a hónap elején. A folytatás kezdetben még újabb csapadékot ígér, majd a jövő hét keddtől egy szárazabb időszak kezdődhet. Fagyok a jövő hét közepéig nem várhatók, de a hosszabb távú előrejelzések szerint van esély áprilisban komolyabb lehűlésre.

A múlt hét közepén derült, száraz időnk volt, majd szombattól délnyugat felől több hullámban is nedves légtömegek érkeztek fölénk. Sokfelé hullott újabb jelentős,10-30 mm csapadék, zivatarok is kialakultak (1. ábra). A legtöbb eső a középső országrészben fordult elő, míg északnyugaton csak pár csepp esett. Tovább csökkent így a csapadékhiány, az elmúlt 30 nap csapadékösszege hazánk döntő részén 40-80 mm között alakul (2. ábra), mely már jelentős pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, sőt a 90 napos összeg is helyenként már meghaladja a szokásos értéket. Sokfelé telítődött a talaj felső 60-80 cm-es, délnyugaton és északkeleten az 1-1,5 méteres rétege is, helyenként belvízfoltok is megjelentek. Hiány északnyugaton inkább a felszínhez közeli, délkeleten nagyjából a 70-80 cm-nél mélyebb talajrétegben van. A telítettséghez képesti vízhiány az Alföldön és a Dunántúl északi részén 20-50 mm-re csökkent a felső egy méteres rétegben (6. ábra). Sokat javult tehát a helyzet március elejéhez képest.

A múlt hét közepén még száraz, hideg légtömeg töltötte ki térségünket, komoly éjszakai fagyokkal. A hőmérséklet kedden és szerdán sokfelé csökkent -3 és -8 fok közé. A szelesebb északnyugati tájak kivételével még csütörtökre virradóra is sokfelé volt -4 foknál hidegebb. Péntektől enyhébb léghullámok érkeztek, a hét végére megszűntek a fagyok és a nappali felmelegedés is erősödött. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a múlt hét közepére 4-6 fokra esett vissza, jelenleg azonban már újra 10 fok körül alakul.

Az őszi vetések tavaszi fejlődése a március első felére jellemző meleg idő, majd a hónap közepétől érkezett esők hatására már intenzíven megindult. A kedvező időjárás következtében a gyengébben áttelelt őszi búza táblák is látványosan fejlődnek.
A korai csonthéjasok közül a kajszi és a mandula csaknem országszerte virágzik. A múlt heti -4, -7 Celsius fokos fagyok a déli és középső területeken teljes virágzásban kapták a fákat, védekezés nélkül súlyos károkat okozhattak a termésben, északkeleten azonban még csak rügypattanásban voltak. A kajszi a rügypattanás fenológiai fázisában -4 Celsius foknál, a virágzás fenológiai fázisában -2, -3 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik. Az őszibarack is hasonló hőmérsékleti értékeknél károsodik, de az a kajszihoz képest később kezd virágozni.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a február legvégére, március első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke még meglehetősen alacsony ebben az időszakban, bár a változás mutató térképeken már egyértelműen látszik, hogy a legtöbb helyen már megindult a zöld tömeg növekedése. Az anomália térképen hazánk túlnyomó részén pozitív eltérés figyelhető meg, vagyis a sokéves átlagnál kissé előrébb jár a tavaszi kizöldülés.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon. Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok.

December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos eső érkezett, ideális körülményeket teremtve. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimális mennyiség körül vagy kissé a fölött alakul, a délkeleti országrészben van 10-40 mm elmaradás.
A halmozott hőösszeg viszont jócskán meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban a jövő hét elejéig még marad a csapadékos idő, több hullámban várható összességében újabb 5-25 mm eső. A nagyobb mennyiség a déli területeken valószínű, folytatódik tehát a talaj feltöltődése. Keddtől csökken a csapadékhajlam, és előre láthatólag egy szárazabb periódus kezdődik. A hőmérséklet a jövő hét elejére kissé visszaesik, a tartósabban borult, esős részeken csak 10 fok körüli maximumok várhatók, míg a részben napos északkeleti területeken 15 fok köré emelkedik a csúcsérték. Ahogy a hét közepére kevesebb lesz a felhő, erősödik az éjszakai lehűlés, de a jelenlegi számítások szerint csak a fagyzugos helyeken lehetnek talajmenti fagyok, napközben pedig 15-20 fok lesz a jellemző a jövő hét közepén. A hosszabb távú, nagyobb bizonytalanságú előrejelzések szerint még érkezhet komolyabb hideghullám áprilisban.

Forrás:
Hungaromet

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Újabb intézkedéseket vezet be és a már meglévőeken is módosít március 30-tól az országos főállatorvos a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) járvány megfékezése érdekében. Többek között az ország teljes területén tilos lesz a betegségre fogékony fajokat bemutató vásár és kiállítás szervezése, valamint több korlátozás is életbe lép a megfigyelési és védőkörzeteken kívüli, ún. további korlátozás alá eső területeken Győr-Moson-Sopron, valamint Komárom-Esztergom vármegyékben.

Egyes településeken legeltetési tilalom lép életbe. Az intézkedések célja az érintett területekről a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Minden korlátozás alá eső terület esetében érvényes, hogy azokba fogékony állatokat tilos beszállítani, valamint az állatokat kivinni onnan – céltól függetlenül – Magyarországon kívülre.
A szlovákiai és magyar kitörések körüli védő- és megfigyelési körzetekben az RSzKF-re fogékony állatokat legalább 2025. április 7-ig zártan kell tartani, azok sem legelőre, sem karámba, sem kifutóba nem engedhetők ki. E területeken – a házi vágáson kívül – kizárólag a hatóság által kijelölt vágóhidakon lehet a fogékony állatokat levágatni és az így kapott friss hús szállítására is több szabály vonatkozik, például más tagállamba vagy harmadik országba nem vihetők el ezek a termékek.

A védő- és megfigyelési körzeteken kívüli, ún. további korlátozás alá eső területek közé tartozik Győr-Moson-Sopron vármegye fennmaradó része, valamint Komárom-Esztergom vármegye Komáromi, Tatai és Esztergomi járása. E területen belül az RSzKF-re fogékony állatfajok technológiai mozgatása engedélyezett, azonban onnan kiszállítani kizárólag azonnali vágásra és csak kijelölt magyar vágóhídra lehet. E területeken is legeltetési tilalom lép életbe 2025. április 9-ig, valamint tilos a fogékony fajokhoz tartozó vadfajok újratelepítése.

Mindezen intézkedések célja az érintett területekről a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása, melynek egyik fontos eszköze az itt lévő fogékony állatok számának csökkentése. A vírus széllel is terjed, és az adott térségben jelenleg ez a legvalószínűbb továbbfertőzési mód. Bár létezik vakcina RSzKF ellen, azonban az csak a vírusürítés csökkentésében játszik szerepet, a vakcinázott állatokat később le kell ölni, ezért széles körben történő alkalmazásuk nem lehetséges. Mentességünk visszaszerzése és ezáltal a kereskedelmi korlátozások eltörlése is csak abban az esetben lehetséges, ha az összes vakcinázott állatot felszámoljuk – közölte a NÉBIH.

Nébih

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Fejlődés, siker, előrelépés; ez jellemzi leginkább a Debreceni Egyetemet, amely mindig kiemelt feladatának tekintette a folyamatos fejlődés előre mozdítását, az oktatás és kutatás színvonalának emelését, valamint és a régió gazdaságának megerősítését – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar által szervezett Stratégiai Partnertalálkozón. A rendezvény keretében az Agrárminisztérium és a Debreceni Egyetem stratégiai megállapodást írt alá, az agrárkar pedig 37 partnervállalattal újította meg együttműködését, egyebek mellett a kihelyezett tanszékek működtetéséről.

Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntője a Debreceni Egyetemen. Fotó: Debreceni Egyetem

A minisztérium és az egyetem stratégiai partnerségének célja a magyar agrárium versenyképességének erősítése és a hazai élelmiszeripar eredményességének fejlesztése. Az együttműködés segíti a szakmai közösségépítést, valamint előmozdítja a meglévő és folytonosan fejlődő információ-, illetve tudásbázis minél hatékonyabb kihasználását a hazai agrárium, az agrárfelsőoktatás és -szakképzés, az agrár K+F+I, továbbá a vidéki gazdaság és társadalom fejlesztéséért.

Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi- és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. Fotó: Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara magasszínvonalú szakemberképzésével és a tudományos eredmények gyakorlatba helyezésével segíti a versenyképes magyar agrárium kialakítását és fenntartását. Fejlődés, siker, előrelépés, olyan szemlélet ez, amely a kezdetektől jellemzi a közel 160 éves debreceni agrárképzést, amely a hazai agrár-felsőoktatás egyik motorjává vált, nem csak a hazai és nemzetközi oktatás, hanem a kutatás, innováció, fejlesztés, valamint a vállalati szférával való kapcsolatteremtés terén is az élen jár – hangsúlyozta köszöntőjében Nagy István agrárminiszter.

Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke is elfogadta a meghívást. Fotó: Debreceni Egyetem

A tárcavezető szerint a mostani megállapodás a debreceni agrár-felsőoktatás egy újabb mérföldkőhöz érkezett.

Az Agrárminisztérium és a Debreceni Egyetem közös érdeke a hosszú távú biztonságos élelmiszer-előállítás, amely jól képzett szakemberek, modern vívmányok és fejlesztések nélkül nem megvalósítható. A tudomány segítségével keressük a válaszokat arra, hogy innovációval, fejlesztésekkel, intenzív és erőforrás-hatékony technológiákkal hogyan tudjuk ellenállóbbá tenni a mezőgazdaságot. Ezért olyan, a jövőnk szempontjából meghatározó területeken működnek együtt a partnerek egymással, mint például a vízgazdálkodás, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás vagy éppen az agrár- és élelmiszeripari termelés ökológiai lábnyomainak csökkentése – fejtette ki Nagy István.

Papp Zsolt György, a Magyar Agrárgazdasági Kamara elnöke is részt vett a debreceni ünnepségen. Fotó: Debreceni Egyetem

A miniszter kitért arra is, hogy a jövő szempontjából a partnerség másik hangsúlyos területe az agrár-felsőoktatás és középfokú agrárszakképzés. Éppen ezért újraindítják az állategészségügyi és élelmiszer higiéniai szakképzést.

A generációváltás sikere a magyar mezőgazdaság jövőjének záloga. A szakképzés és a felsőoktatás megújításának köszönhetően egyre több fiatal választja az agrárszakmát, ami a vidéknek is nagy erőt jelent – fogalmazott.

Az OTP Agrárigazgatósága részéről Benedek Fülöp, az OTP Bank elnöki főtanácsadója vette át a stratégiai megállapodást. Fotó: Debreceni Egyetem

A stratégiai megállapodás olyan területeket is érint, mint a szaktanácsadás és tudásmenedzsment az élelmiszerláncban és a vidékfejlesztésben, az agrár K+F+I és a tudományos eredmények gyakorlati hasznosíthatósága, élelmiszeripar és élelmiszer-kereskedelem, hal- és vadgazdálkodás, az agro-kulturális örökségünk ápolása, az agrárium és a magyar vidék társadalmi elfogadottságának erősítése.

– A magyar mezőgazdaság élet-halál harcot vív, most a száj- és körömfájás ellen. A történelemben a halálos betegségektől és a járványoktól a védőoltások mentettek meg bennünket. El kell gondolkodnunk, hogy mit tehetünk állataink védelme érdekében, legyen az a madárinfluenza, vagy az afrikai sertéspestis. Itt meg van minden, fel lehet venni a harcot a kórokozókkal szemben és meg lehet nyerni ezt a küzdelmet – hangsúlyozta a rendezvényen mondott köszöntőjében Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora.

Méltó helyszínnek bizonyult a stratégiai megállapodások átadására a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi- és Környezetgazdálkodási Kar Böszörményi úti Campusa. Fotó: Debreceni Egyetem

Papp Zsolt György, a Magyar Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a hazai mezőgazdaság következő időszakának legnagyobb kérdése az, hogy hogyan tud megfelelő mennyiségű, minőségű talajnedvességet biztosítani a mezőgazdasági tevékenységhez. Emellett az állategészségügyi és klimatikus viszonyok alakulása is hatalmas kihívás elé állítja a magyar agráriumot.

Ennek az évtizednek a legfontosabb eleme a digitalizáció és a precízió. Ezen eszközök nem csak a szántóföldi növénytermesztésnek a privilégiuma, a teljes mezőgazdaságban rendelkezésre állnak. A lehetőségek ma itt vannak velünk ezen a rendezvényen. A Debreceni Egyetem olyan partnerséget kínál ezen találkozó keretében, amiből, mint látjuk sok van. Akik itt ülnek, a duális képzés keretein belül képesek partnerként együttműködni, egymást partnernek tekinteni a kutatás, oktatás és a tudomány égisze alatt egy egészséges versenyben. Hiszem, hogy ez a jövő – szögezte le Papp György Zsolt.

A stratégiai megállapodáson Prof. Dr. Veress Szilvia egyetemi tanár, tudományos-dékánhelyettes, a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Alkalmazott Növénybiológiai Intézet vezetője is feltűnt. Fotó: Debreceni Egyetem

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetség, az Országgyűlés alelnöke szerint a Debreceni Egyetemmel való együttműködés a jövő gazda generációjának nevelését és felkészítését jelenti. Mint mondta: az intézmény nyitott az új gondolatok és javaslatok irányába, és befogadja az üzeneteket. A Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökének munkáját támogató Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testület tagjaként örömmel segíti a debreceni agrár-felsőoktatás sikerét.

A startégiai partnerek sorát erősíti a Gáspár Gyula vezette Agropoint Kft. Fotó: Debreceni Egyetem

Öröm, hogy egykori tanáraink, hallgatótársaink, tanítványaink, kollégáink és partnereink, az agrárszakmát köszönthetjük ma itt. Nagyon-nagy utat jártunk be együtt. A szakmai felelősség a mindennapokban – a vállalkozás irányításban, oktatásban, a tudományban – tovább segíti pályánkat. Az ilyen szakmai kapcsolatoknak és együttműködéseknek köszönhető, hogy a legtehetségesebb agrármérnök-hallgatóink a képzésük ideje alatt egyszerre két egyetem diplomáját tudják megszerezni, a Dél-Dakotai egyetemmel kötött megállapodásunk révén ugyanis kettős diploma megszerzésére van lehetősége a hallgatóinknak. Hamarosan újabb diákok utazhatnak az Egyesült Államokba féléves szakmai gyakorlatra – tette hozzá pohárköszöntőjében Bács Zoltán kancellár.

A partnertalálkozó keretében a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 37 vállalkozással újította meg, illetve létesített partneri kapcsolatot, valamint kihelyezett tanszéki megállapodást kötött, illetve újított meg 20 vállalkozással.

A képen jobbról, Dr. Forgács Barna, a Hajdú-Bihar Megyei Vadászszövetség elnöke, középen, Prof. Dr. Szűcs István, a Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Ökonómia Intézet, Agrárpolitika és Környezetgazdaságtan nem önálló Tanszék vezetője és Prof. Dr. Nagy János prorektor. Fotó: Debreceni Egyetem

A kar és stratégiai partnerei továbbfejlesztik az együttműködéseket, szélesítik az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a tudásmegosztás, a szaktanácsadás területén és közösen dolgoznak ki egyebek mellett humánerőforrás-fejlesztési, képzési, kutatási, innovációs és szakértői projekteket.

Lakatos Zoltánnak, a Tiszántúl és egyben az ország meghatározó részvénytársaságának, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatójának szívügye az egyetemi oktatás. Stratégiai partnersége meghatározó az egyetem számára. Fotó: Debreceni Egyetem

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karral együttműködő vállalatok a partnerség révén a teljes egyetemi portfólióval kapcsolatban kerülnek. Az intézmény multidiszciplinaritása lehetőséget teremt, hogy akár az élet- és természettudományi, az egészségügyi, a műszaki és informatikai területekre is becsatornázza partnereit – fejtette ki előadásában Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

Dr. Nagy István agrárminiszter, mellette jobbról: Prof. Dr. Szilvássy Zoltán, az egyetem rektrora, Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke és Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója. Az agrárminiszter mellett balról, pedig Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellára, Papp Zsolt György, a NAK elnöke, Prof. Dr. Harsányi Endre,
agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes és az egyetem díszvendégei. Fotó: Debreceni Egyetem

A kari vezető bemutatta az agrárképzés oktatási struktúráját, intézeti és tudományos rendszerét. Beszélt a kar doktori iskoláiról, valamint a szaktanácsadással, kutatással és innovációs tevékenységgel foglalkozó központjainak működéséről, a nemzetközi rangsorokon elért eredményekről. A DE MÉK sokrétű tevékenységét bemutatva kitért az intézmény egyedülálló infrastrukturális hátterére is.

A stratégiai megállapodást követő fogadáson, balról, Prof Dr. Nagy János prorektor, Prof. Dr. Kakuszi-Széles Adrienn, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet, Földhasznosítási Tanszék vezetője és Prof. Dr. Harsányi Endre, az agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese. Fotó: Debreceni Egyetem

Szűcs István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékáni tanácsadója a szakmai rendezvényen bejelentette, hogy Agrár Üzleti Klub megalakítását tervezik, melynek tagjai a stratégiai partnerek, valamint a kihelyezett tanszékek lehetnek. A fórum az információ- és tudásátadás mellett a szakmai egyeztetések, viták színtere, a szakemberek találkozója lesz.

Debreceni Egyetem

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131