Mezőgazdaság
Növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek
A monília megelőzése, puszpángmoly elleni védekezés, vadkárok csökkentéséről közölt cikket az ÖMKi. A tavaszi lemosás még mindig aktuális. Az idén, néhány gyümölcsfajtánál még most is elvégezhető. A hűvös és száraz tavasz lelassította a növények fejlődését.
A monília megelőzése, puszpángmoly elleni védekezés, vadkárok csökkentéséről közölt cikket az ÖMKi. A tavaszi lemosás még mindig aktuális. Az idén, néhány gyümölcsfajtánál még most is elvégezhető. A hűvös és száraz tavasz lelassította a növények fejlődését.
A selyemfényű-puszpángmoly kis hernyója (Kép: ÖMKi)
Fontos aktualitás, hogy a Blossom Protect (Aureobasidium pullulans tartalmú) baktérium- és gombaölő készítmény szükséghelyzeti engedéllyel rendelkezik Magyarország teljes területén az ökológiai gazdálkodás rendszerében termesztett kajszibarack- és meggykultúrákban monília ellen. Az engedély 2021. március 17-től 2021. július 14-ig érvényes. A készítmény a vegetációban legfeljebb három alkalommal, a virágzás kezdetén, teljes virágzásban, valamint virágzás végén juttatható ki. A kezelés során minden esetben törekedni kell a virágok teljes fedésére. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a Blossom Protect csak önmagában juttatható ki, tehát semmivel nem keverhető. Bár a termék besorolása szerint baktérium és gombaölő, valójában nem így hat.
Az Aureobasidium pullulans egy antagonista élesztőgomba, amely jól tűri a napfényt, szárazságot, jól szaporodik és elfoglalja a helyet a kórokozó gombák elől. Megelőző módon kell alkalmazni, azaz a fertőzési veszély előtt 1-2 nappal kell használni, ha azt szeretnénk, hogy a monília fertőzés ne terjedjen. Nem tudja a monília spórák számát csökkenteni, de ha időben kijuttattuk és felszaporodott a virágok felületén, nem lesz tere, fertőzési kapuja a virág és hajtásfertőző moníliának. Mivel a készítmény élő anyag, körültekintően kell használni. Semmiképp nem szabad réz hatóanyagú termékkel kombinálni, sőt az sem ajánlott, hogy a terméket és bármelyik réz hatóanyagú (vagy bármely más gombaölő) növényvédőszert két nap eltéréssel használják. Be kell állítani a növényvédőszer kijuttatásához felhasznált víz kémhatását 3,5-4 pH-ra.
Az ágak csúcsán található a selyemfényű-puszpángmoly kis hernyója, összeszőtt levélkékben. Már ébren vannak, mozognak. Az elkövetkező napokra meleget ígérnek, a lárvák végleg elhagyják a fészküket és rágni kezdenek. Éhesek! Most még metszőollóval lecsipegethetőek a hernyófészkek, a szétmászásuk után már csak permetezéssel védekezhetünk ellenük. A kis lárvák ellen Bacillus thuringiensis (BT) hatóanyagú biológiai növényvédőszer használható. Nagy nyomással a bokrok belsejébe irányítsák a növényvédőszert, ott tartózkodnak a hernyók. A kertbe kívülről beköltöző puszpángmolyok és a nyári és az őszi nemzedékei miatt egész évben figyelni kell a puszpángot, azaz buxust.
A felhívás kiadásakor olyan BT terméket javasoltak, amely csak nagy kiszerelésben kapható, hosszú előrendeléssel professzionális felhasználóknak, például közterületeken, parkfenntartóknak, és erdészeti fafajok molykártevői ellen. Kiskertben más, kis kiszerelésben kapható BT terméket lehet használni, amelyet egyébként is használnak a gyümölcstermő növények molykártevői ellen.
Aki most telepít nyírni való sövényt vagy szolitert, az a kertész inkább egy buxuspótlásra javasolt fajt válasszon. Ilyen kiváló növény a nálunk is honos tiszafa (Taxus baccata). Az alapfajon kívül számos szín és alakváltozata ismert, kertépítők előszeretettel alkalmazzák a buxus helyett, mert jól alakítható és nincs ismert kártevője. Ennek oka, hogy a növény levele és kérge, valamint magja mérgező. A taxin B nevű alkaloida valóban mérgező, de gyakorlatilag nulla az esélye, hogy kisgyermek vagy kisállat a levelet vagy a kérget rágni kezdi. Más a helyzet a maggal, de a természet itt is bölcs: a magot körülveszi a gyönyörű, kehely alakú, piros húsú magburok, amely viszont ehető és az énekesmadarak egyik kedvenc elesége. A mag nem mérgezi meg a madarakat, mert az sértetlenül áthalad a tápcsatornán és jó eséllyel kertünk egy ritkán bolygatott foltjára pottyan. Akinek termőkorú tiszafája van a kertben, számíthat arra, hogy néhány év után értékes, szép formájú magoncokat tud majd ajándékozni kertbarátainak. A meglepetés: kiváló pálinkát lehet főzni a húsos magburokból!
Úgy tűnik, hogy az enyhe, hómentes télen sem szoktak le a gyümölcsfák megrágásáról a vadak. Ebben az almásban, a tavalyi, már barnuló rágásnyomok mellett az idén, kora tavasszal is otthagyta a fognyomát talán éppen az őzek lehettek.
A nagyvad-állomány nagy kárt tud tenni a gyümölcsösben (Kép: ÖMKi)
Egyre több nagyvad kerülgeti a kertjeinket, a kerítés a legbiztosabb, de nem az egyetlen megoldás. Érdemes a kerítés alsó índrótját megerősíteni és sűrűn, több helyen lehorgonyozni, ez megakadályozhatja, hogy a vaddisznó kerítésünket megemelje és malacait beküldje a kertünkbe egy kiadós uzsonnázásra. A gímszarvas simán megugorja a most érvényes világcsúcsot (2,45 méter), ha neki tud futni. Nem érdemes két méternél tovább magasítani a kerítéseket, a szarvas, ha akar, bejön.
Forrás: ÖMKi
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Fotó: NAK
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Dámbikák trófeamustrája Nagybérpusztán
Akció a fatolvajok ellen
Téli madármentés
Menyhal horgászata a Bodrogon
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
Elindult a #vadateszem kampány
A hátráltató tényezők ellenére is eredményesen zárult a barcogás Kelebián
Nagy bagoly a Mecsekben
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
Komádi aranysakál
Béldi Balázs: Utánkeresés Dorkával
Vadkamera buktatta le az orvvadászokat
