Tudomány
Az élelmiszerpazarlás anyagi vonzatai
Az élelmiszerpazarlás napjainkban jelentős környezeti problémának tekinthető a világban és hazánkban is. Sajnos ez húsvétkor sincs másképp – közölte a Klímapolitikai Intézet.
Az élelmiszerpazarlás napjainkban jelentős környezeti problémának tekinthető a világban és hazánkban is. Sajnos ez húsvétkor sincs másképp – közölte a Klímapolitikai Intézet.
A kereszténység legnagyobb eseményén a hagyományok és az ünneplés mellett a nagybevásárlások és az ünnepi étkezések időszaka is. Ugyanakkor a nagyobb ünnepek alkalmával hazánkban gyakran több élelmiszert készítünk el, mint amennyit el is tudunk fogyasztani, így fennáll a kockázata, hogy az ünnepi fogások közül sok végül nem a gyomrunkban, hanem a kukában végzi.
A pazarlás visszaszorítása az élelmiszertermelés karbonlábnyom csökkentésének egyik fontos területévé válhat a jövőben. Ezzel összefüggésben egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy miként lehetne megoldani a már lejárt élelmiszerek és élelmiszermaradékok újrahasznosítását, kidobásának elkerülését.
Világszerte az előállított összes élelmiszer közel egyharmada megy veszendőbe az ENSZ statisztikák szerint. A kidobott élelmiszerek termeléséhez 1,4 milliárd hektár terület szükséges, ami a Föld mezőgazdasági területének közel 30 százaléka. Ráadásul ezt a képet még árnyalja, hogy az évente megtermelt élelmiszerhulladék 2030-ra előreláthatólag akár harmadával is növekedhet.
Felmerül tehát az a kérdés, hogy ki vagy mi a felelős az élelmiszerek ilyen mértékű pazarlásáért, és mit lehetne tenni a hulladékok mennyiségének jelentős csökkentése érdekében?
A válasz úgy hangozhat, hogy az élelmiszerellátási lánc bármely fázisában keletkezhetnek hulladékok, de a lakossági pazarlás mennyiségében felülmúlja az élelmiszeripar hulladéktermelését. Magyarán a fejlett országokban az összes élelmiszerpazarlás jelentős részéért – mintegy 40 százalékáért – a háztartások a felelősek.
Mit nevezünk élelmiszerpazarlásnak?
Élelmiszerpazarlás akkor következik be, amikor olyan étel kerül a szemétbe, melynek a hulladékká válása elkerülhető lehetett volna. Ilyenek lehetnek a lejárt szavatosságú ételek vagy a kidobott ételmaradékok. Emellett vannak az emberi fogyasztásra nem alkalmas hulladékok is (csontok, héjak, magvak), melyek egy része újrahasznosítható is lehetne.
Élelmiszerpazarlás számokban: A fejlett országokban egy főre vetítve 105 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik évente, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában ez az érték csak 8 kilogramm.
A fejlett országok élelmiszerpazarlása megközelíti Afrika szubszaharai térségének élelmiszer-termelését. Ezzel elméletben megoldható lenne, hogy az afrikai szegények jelentős része jóllakhasson a fejlett országok által kidobott élelmiszerekből. Az élelmiszerpazarlás akár 1 százalékos visszaszorításával lehetőség nyílna a szegénység mértékének csökkentésére a világon. Ugyanakkor az élelmiszerhulladékok összegyűjtésének logisztikai nehézségei miatt a helyzet mégsem olyan egyszerű.
A nemzetközi tendenciák után a hazai helyzet elemzéséhez érve, a becslések szerint Magyarországon összességében 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, aminek a harmada keletkezik a háztartásokban. A NÉBIH 2016-os élelmiszerhulladék felmérése szerint Magyarországon egy átlagos lakos évente közel 68 kilogramm élelmiszerhulladékot termelt. A 2019-ben megismételt felmérés eredményei azt mutatták, hogy az egy főre jutó élelmiszerhulladék 65 kilogrammra mérséklődött. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a kidobott élelmiszerek közel felénél (48,8%) elkerülhető lett volna a pazarlás.
Ha már az elkerülhető pazarlásnál tartunk, természetesen itt is megvizsgálták a hulladékok összetételét. Az otthon készült ételek, a pékáruk, a zöldségek és gyümölcsök, valamint a tejtermékek tették ki az össztömeg 88 százalékát.
Évente tehát egy főre vetítve mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik hazánkban (az összesen kidobott 65,5 kilogrammból), ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lett volna. Ráadásul ezzel egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot tudna megspórolni.
Mik az élelmiszerpazarlás okai?
Összesítve a NÉBIH adatait, az a szomorú valóság tárul a szemünk elé, hogy hazánkban a háztartások által kidobott élelmiszerekből több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését lehetne megoldani.
Emellett az élelmiszerek kidobásának jelentős negatív környezeti hatásai is vannak. Az élelmiszerpazarlásnak jelentős az ökológiai és vízlábnyoma, ezért a pazarlás csökkentésével nagy mennyiségű ívóvizet is meg lehetne takarítani.
Ami a hazai háztartások élelmiszerpazarlás mögött rejlő viselkedési mintáit illeti, a NÉBIH kutatói a jövedelmet, az életkort, az iskolai végzettséget és a lakóhelyet azonosították a legfontosabb szociodemográfiai tényezőkként.
A szociodemográfiai tényezők mélyebb feltárása alapján a jövedelem tekintetében általánosságban elmondható, hogy a kedvezőbb jövedelmi helyzetben élők gyakran jelentősebb mennyiségű élelmiszert halmoznak fel és pazarolnak el. Az életkor előrehaladásával gyakran magasabb anyagi és vásárlói tudatosság figyelhető meg a háztartásokban.
A vidéki és városi lakóhely is hatással lehet a pazarlás mértékére, bár ez a különbség napjaiban már elenyésző. A városokban sokkal több a bevásárlóhely, így kevésbé van szükség a bevásárlás előre tervezésére, ez akár növelheti a felesleges vagy túlzott mennyiségű élelmiszerek vásárlásának a kockázatát.
A gyermekkori nevelés is különösen fontos a pazarlás mérséklését ösztönző viselkedési minták és üzenetek korai kialakítása és átadása szempontjából. Az ünnepek, a húsvét és a karácsony is, egyértelműen kiemelt időszakok az élelmiszerpazarlás szempontjából. Különösen, ha vendégeket várunk, nem megengedhető, hogy valami idő előtt elfogyjon, ezért inkább több élelmiszer készül a kelleténél.
Az ünnepek alatt gyakran akár háromszor annyi adag étel is készülhet, mint amennyi szükséges. Éppen ezért érdemes ünnepek előtt kiüríteni a hűtőt és tudatosítani, hogy az üzletek 1-2 napig lesznek csak zárva, ezért nem kell készleteket felhalmozni. Ha túl sok étel készült, csomagolhatunk is a családtagoknak a maradékból.
Mit tehetünk az élelmiszerpazarlás ellen?
Összességében az élelmiszerpazarlás a fogyasztói tudatosság növelésével, a vásárlás és tárolás megszervezésével, illetve a gyermekkori nevelés során a megfelelő viselkedésminták kialakításával ösztönözhető a legnagyobb mértékben. De emellett fontos hangsúlyozni, hogy az élelmiszerlánc többi szereplőjének az együttműködésére is szükség van a probléma teljes orvosolása érdekében.
Forrás: klimapolitikaiintezet.hu
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Tudomány
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kövér László PhD, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársa.
A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában ismertetnek sokakat érintő és érdeklő témákat. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára, külön szeretettel várjuk a helyi lakosságot. A konferencia szervezőinek nem titkolt célja a hiteles ismeretterjesztés és szemléletformálás. Az előadásokat követően, kerekasztal-beszélgetés kereti között a közönségnek lehetősége lesz a kérdéseiket feltenni, tapasztalataikat megosztani.
PROGRAM:
Délelőtti szekció:
Stündl László és Kövér László, Debreceni Egyetem
09:10-09:35 Nemszeretem gerinctelenek
Váradi Zoltán, Természettár
09:35-10:00 Csípőszúnyogok és a bennük rejlő veszélyek
Klein Ágnes, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
10:00-10:25 A szőnyeg széléről – varjúszemmel a 3. háború küszöbén
Solt Szabolcs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
10:25-10:50 Denevérekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek és kezelésük
Boldogh Sándor András, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
10:50-11:05 Kávészünet
11:05-12:00 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti szekció előadóival
12:00-13:30 Ebédszünet
Délutáni szekció:
városban?
Heltai Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:55-14:20 A láthatatlan probléma – Egy különös rágcsáló
felbukkanása lakott területeken
Németh Attila, Debreceni Egyetem
14:20-14:45 Egy ökoszisztéma-mérnökkel való egymás mellett
élés lehetőségei és kihívásai
Juhász Erika, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
14:45-15:10 Nagyragadozókhoz kapcsolódó ember-vadvilág
konfliktusok Magyarországon
Sütő Dávid, WWF
15:10-15:25 Kávészünet
15:25-16:30 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni szekció
előadóival
Kapcsolat: Dr. Kövér László (koverl@agr.unideb.hu)
További információért kattintson az alábbi képre és tekintse meg a konferencia weboldalát!
Támogatók
A rendezvény média megjelenését a 25 éves Agro Jager News,
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja támogatja!
Mezőgazdaság
Élményeim a második Tokaji Bor Kongresszusról
A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről Sárospatakra tett utazásom, a 2. Tokaji Bor Kongresszusra, hosszabbra nyúlt a tervezettnél az útépítések miatt. Azonban a nagyjából négy órás út élvezetes volt feleségemmel, Daliával és tanítványommal, Spurthivel.
Ebédszünetet tartottunk az M3GÁLLÓ étteremben, amely az E71-es út mellett, körülbelül 150 kilométerre található a budapesti repülőtértől. Itt volt lehetőségünk megkóstolni néhány kiemelkedő fogást a magyar konyha remekeiből.
A kongresszus különösen érdekes volt számomra, mivel ez volt számomra az első olyan konferencia, amely kizárólag a bor különböző aspektusaira – szőlőtermesztés, borkészítés, a bor egészségügyi hatásai, borörökség és -turizmus, valamint a bor gazdasági és politikai vonatkozásai, továbbá borászat tudományos oktatása – összpontosított. A második napon öt szekció zajlott párhuzamosan, míg a harmadik napon három szekció került megrendezésre. Minden szekció külön helyszínen zajlott, ami lehetetlenné tette, hogy minden általam különösen érdekesnek tartott előadáson részt vehessek.
Rájöttem, hogy a bor minőségét nagymértékben befolyásolja a terroir, vagyis a helyi adottságok összessége. A terroir fogalma magában foglalja azokat a környezeti tényezőket – mint a klíma, a talaj összetétele, a domborzati adottságok és a szőlőtermesztési hagyományok –, amelyek együtt meghatározzák a bor karakterét és minőségét.
Ez volt az első alkalom, hogy megismerkedtem a Tokaji borral és megértettem, hogy ez a régió különösen híres édes borairól, amelyeket nemes rothadás által érintett, Botrytis cinerea gomba által fertőzött szőlőből készítenek. Ez a borstílus jelentős történelmi múltra tekint vissza a régióban, és „a borok királya, a királyok bora” néven is emlegetik.
Fontos megemlíteni a kiemelkedő magyar Nobel-díjas tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki 1937-ben kapta meg az élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat a C-vitamin izolálásával és a citromsavciklus alkotóelemeinek és reakcióinak feltárásával kapcsolatos úttörő munkájáért. Felfedezései hatással vannak a borkészítési gyakorlatokra és a bor minőségére is. Neki tulajdonítanak egy mondást, amely összefoglalja az élet alapvető lényegét a Földön: „Az életet egy apró elektronugrás hajtja, amit a napfény indít el.”
Ezt a gondolatot szem előtt tartva szeretném összefoglalni élményeimet a 2. Tokaji Bor Kongresszusról, mondván, hogy az esemény értékes bepillantást nyújtott a bor világába, különösen a Tokaji borra összpontosítva. Számomra ez egy kellemes életpillanat volt, amit egy aranyló csepp Tokaji bor varázsolt teljessé.
A Sárospatakról Budapestre, a Liszt Ferenc repülőtérre vezető visszaúton elmerengtem Liszt Ferenc virtuóz zongoraművein és a Tokaji borvidék kiváló borain. Ez a kettő tökéletes elegyet alkot, amely egy kis örömöt csempész az ember napjába.
Írta: Prof. Dr. Gideon Grafi
Francia Társult Agrártudományi és Szárazföldi Biotechnológiai Intézet,
Jacob Blaustein Szárazföldi Kutatóintézetek,
Ben-Gurion Egyetem