Kezdőlap Természetvédelem Szúnyogmonitort hoztak létre magyar kutatók a következő járványok megelőzéséért

Szúnyogmonitort hoztak létre magyar kutatók a következő járványok megelőzéséért

A koronavírus-járvány alatt kétségtelenül nagyon hasznosnak bizonyultak a pandémia alakulásáról, a fenyegetettség fokáról, illetve az előrejelzésekről folyamatos információt szolgáltató online felületek. Számos weboldalon találhatók hazai és nemzetközi adatok, statisztikák a járvánnyal kapcsolatban, vizuálisan megjelenítve, grafikonokkal, diagramokkal, térképekkel.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak közreműködésével április 1-jén útjára indul a www.szunyogmonitor.hu weboldal (Ábra: ELKH)

Ezek egyrészt a lakosságot segítik a veszélyhelyzetek felmérésében, másrészt támogatást nyújthatnak a döntéshozóknak a megfelelő védelmi stratégiák kidolgozásához. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak közreműködésével április 1-jén útjára indul a www.szunyogmonitor.hu weboldal. Ezt az oldalt a Szúnyogmonitor projekt keretében fejlesztették tovább a kutatók azzal a céllal, hogy a lakosság bevonásával – az úgynevezett citizen science módszer alkalmazásával – feltérképezzék az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjesztő, invazív csípőszúnyogfajok hazai terjedését.

A klímaváltozás és a globális kereskedelem fokozódása következtében az elmúlt évtizedekben számos inváziós faj került Európába, így hazánkba is. Ezek egyik káros hatása, hogy különböző betegségek kórokozóit terjeszthetik, ezáltal egészségügyi fenyegetettséget jelentenek. E veszélyek felbecsléséhez fontos, hogy tudományosan megalapozott, pontos képet kapjunk a társadalmakat sújtó járványokat megelőző ökológiai folyamatokról.

Magyarországon összesen 50 őshonos csípőszúnyogfaj él, de az elmúlt tíz év során három új inváziós faj is érkezett, amelyek potenciálisan számos, emberre és háziállatra veszélyes betegség kórokozóit – különböző vírusokat, fonalférgeket – terjeszthetik. Az esetleges járványok megelőzésének első lépése, hogy megismerjük, hogy az inváziós csípőszúnyogfajok az ország mely területein találhatók meg, milyen módon terjednek, mikor jelennek meg, továbbá hogy hordozzák-e a különböző betegségek kórokozóit. Ez a monitorozó tevékenység óriási szakmai kihívást jelent, hiszen a kutatóknak minden évben fel kell térképezniük az inváziós fajok elterjedését. E munka hatékonyságának növelése érdekében kérték a kutatók a lakosság segítségét.

A citizen science egy olyan, az elmúlt évtizedekben felfutóban lévő megközelítés, amelyet a nemzetközi tudományos kutatásban egyre többen alkalmaznak. A tudomány fejlődése egyre szofisztikáltabb és fejlettebb precíziós mérőműszerek használatát teszi lehetővé, azonban a nagy mennyiségű adatok gyűjtésére legalább akkora szükség van, ebben pedig a lakosság nagy segítséget tud nyújtani.

A Szúnyogmonitor projekt kutatói már tavaly is a citizen science módszerhez fordultak egy veszélyes szúnyogfaj megfigyelése érdekében. Ennek keretében a lakosság, amikor invazív csípőszúnyogfajt vélt felfedezni, fotót vagy befogott példányokat küldött a kutatóknak, akik tudományos módszerekkel beazonosították, validálták a mintákat, végül egy honlapon bemutatták az elterjedésről készített statikus térképet. A projekt most a Koronamonitor weboldal adatvizualizációs fejlesztőcsapatának segítségével egy sokkal korszerűbb felületet kapott, ahol a látványos infografikai ábrázolásoknak köszönhetően immár térben – akár megyei bontásban is vizsgálható módon – és időben is nyomon követhetők az inváziós szúnyogfajok elterjedésére és aktivitására vonatkozó adatok. Fontos, hogy a felületet minél több ember megismerje, hiszen ezzel növelni lehet a lakosság részvételi kedvét ebben a modern és társadalmilag hasznos kutatási projektben, ezzel együtt pedig a beküldött adatok mennyisége is növekedhet.

A kutatók szerint az is lényeges, hogy a szúnyogirtás gyakorlatában figyelembe vegyék a Szúnyogmonitor projekt eredményeit. Ugyanis, ha a hatóságok a járványügyi fenyegetettség, illetve az invazív csípőszúnyogok okán terveznek irtást, akkor célszerű ott irtani ezeket a fajokat, ahol azok ténylegesen előfordulnak. Ha azonban a környezetet megterhelő szúnyogirtási programot a célfajok tényleges elterjedésének figyelmen kívül hagyásával szervezik, akkor az ország nagy területét feleslegesen fújják be káros irtószerekkel.

A Szúnyogmonitor ökológiai koncepciója az, hogy a probléma kezelése ne a járvány után történjen, hanem a megfelelő ökológiai diagnózis alapján, a járványt megelőzően kerüljön sor a szükséges preventív lépésekre. – „A modern járványügyi védekezési stratégia az ökológiai monitorozáson alapul, amely minél hatékonyabb, annál kisebb a járványveszély lehetősége, illetve annál kisebb az esély arra, hogy a térképre emberi megbetegedéseket is fel kelljen rajzolni a jövőben. Ehhez mi, kutatók kevesen vagyunk, de mint tavaly kiderült, a jóakaratú állampolgárok viszont annál többen vannak” – összegezte a projekt jelentőségét Garamszegi László Zsolt, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója, a Szúnyogmonitor vezető kutatója.

A projekt ügyét nagymértékben segíti az a fejlesztés is, hogy mostantól már egy mobilapplikációs (MosquitoAlert) felületen keresztül is tudnak az emberek fényképeket és egyéb információkat küldeni a kutatáshoz.

Forrás: ELKH