Keressen minket

Vadászat

Nagyterítékű nyúlvadászat Komádiban – GALÉRIÁVAL

Print Friendly, PDF & Email

Komádiban, a Bihar-Népe Vadásztársaságnál jártunk, ahol francia vendégek vadásztak mezei nyúlra.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Bihari-síkon járunk. Éppen csak átlépjük Komádinál a Sebes-Köröst s magunk mögött hagyva a Kis-Sárrét innenső felét, egészen Berettyóújfaluig, a Berettyó-folyóig nyúlik hazánk kistája. Újfaluból, ami persze város, azután vissza Nagyvárad alá, egészen a Bihari-hegyközig nyúlik, miközben nyugaton, a két folyó találkozásánál ér véget. Így tartozik egybe e táj, – benne emberrel és vaddal – elválaszthatatlanul. S hogy mit hoz a holnap, azt csak a Jóisten és az idő tudja. A református Tiszántúlon még nem távolodott el se Istentől, se a tájtól az ember, s a régi törvény még elevenen él. Hajnalodik és gyülekeznek a vadászok Komádiban, a Bihar-Népe Vadásztársaság Teleki vadászházában. Ahogyan a régi elnök szokta mondani: A vadászházba, csak odafelé lehet sietni!

Indulás a Bihar-Népe Vadásztársaság Teleki vadászházából.

A Bihar népe vadásztársaság, Komádiban, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. Egyik ékköve a Sebes-Körös, ami mintegy 14 kilométer hosszan határolja, míg másik oldalt ősgyepek nyújtózkodnak. Köztük, ha meg is ritkultak az egykori szikes mocsarak, Furtának és Vekerdnek még ma akad egy-kettő. A kistájon persze morotvaroncsok, régi, lefűződött vagy ember miatt kialakult régi folyómedrek s még dűnesorok is megtalálhatók. A táj, hogy a vizet levitték róla, ma már egyre szárazabb s a hatalmas síkság hazája lett a túzoknak, a vadlibának és persze a mezei nyúlnak. A liba nem költ a pusztában, hacsak nem veszi be magát a Körmösd-pusztai-tározó 100 hektáros vadvizeibe, de inkább a Begécsi-halastavakról, meg a szomszédból, az Emlékről, Zöldhalmiról, meg a Gazdák-taváról húz át, de akkor már itt vannak az északiak is. Hamarosan a vadlibától lesz hangos a határ – annak van most itt az ideje.

A csillagok alatt jár a vadliba!

Ami jó a túzoknak, az jó az apróvadnak és fordítva is igaz. Az intenzív dúvadgyérítés, hogy nyomában voltak a rókának, a borznak, minden földön fészkelő madárnak, emlősnek jót tett. A társaságok munkái összeérnek és mindig van egy-egy jó szomszéd, akivel, ha úgy hozza a sor, jó leülni vagy együtt menni vadászni. Az itteni ember egyáltalán nem haragtartó, de nem is felejt. Inkább ez a jellemző rá s ha meg is békél valamelyest, sokáig visszajár az emlékezet. Az adott szónak, a becsületnek súlya van és nem attól valaki, valaki, hogy kenetteljes, hanem attól, amit a Jóistennel közösen végez. Ez formálja azzá ezt a tiszántúli népet, amelynek a gyökerét mai világunkban aligha leljük meg, hiszen azok valahol, mélyen a múltból fakadnak.

Csapdából azonban lehetne több is. Beszélik, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik területén egy vadásztársaság használatra, majdcsak 30 csapdát is kapott, hogy üzemeltesse, hogy legyen túzok. Azt mi is felállítanánk – veti közbe Varga Balázs vadászmester, a társaság Teleki vadászházában, csak vegye meg a Hortobágyi Nemzeti Park, majd mi is kitesszük! Mindenki bólogat, mert jó volna ennek azért utánanézni és az azért nagy szó, ha igaz. Mert sokba kerül annyi csapda és no, nem lenne ennek itt ellenzője senki.

Ami igaz, az igaz. A 400-as mezei nyúl kvótát ebben az évben megemelték 1000 darabra. Tavasszal 2000-es állománnyal fordultunk rá erre az esztendőre – folytatja. Március közepén már láttunk kisnyulat, ami iszkolt a dűlőben, ami azt jelenti, hogy február végén fialhattak legelőbb.

Varga Balázs jobb szélen: hajtás indul!

A vadászházban már mindenki megérkezett. Komádiban sok kutyát tartanak és szokás, hogy a kutyát errefelé nem kötik meg, annak a gazdája meg a többi vadász közt van a helye, s szabadon van mind. Ez a szokás, ez a törvény s ha „valamék” acsarkodna, azt nemcsak a gazdája fegyelmezheti. Persze hamar rend is van ilyen helyen s a kutya olyan, mint a gyerek: igen gyorsan megtanulja, mit lehet és mit nem. De nincs is ebből gond. Egyik kutya a vadászkürtre néz sandán, a másik a gazdája körül fitet, a harmadik meg jelöli már a vadásztárs csizmáját. Itt Biharban így gyülekeznek, így kezdődik a nap.

  • Menjél iratkozzál már be! Úgy csinálsz, mintha nem tudnád! Na! – mordul meg Varga Balázs vadászmester, de mindenki tudja, hogy csak ilyen a szavajárása és egyébként meg sokat nem igen beszél. A fiatalok köré gyűlnek. Látható, hogy szeretik.

Az elnökkel beszélgetnek most ők ketten, Puskás Sándorral. Nem, nem vonulnak félre, ott mindenki előtt megbeszélik. Nem titkolóznak. Ha meg kell majd valami komolyabb dolgot beszélni, akkor össze ül az IB. Itt meg nem illik, nem is szokás, hogy félre vonulunk, suttogunk.

Hajnal Komádiban, a Bihar-Népe Vadásztársaság Teleki vadászházában.

Aztán valaki szól:

  • Megérkeztek!

Mindenki felsorakozik és érkeznek a vendégek. Ők azok, mondja az elnöknek Balázs és a három éve visszajáró csapat körbemegy és mindenki köszön, még a legfiatalabb hajtónak is. Kürtszóval fogadják őket s a vadászok üdvözlése alatt a kutyák is illedelmesen ülnek, de már mindegyik a gazdája mellett. Köszöntő, eligazítás és a végén a vadászmester megjegyzi.

  • Nagyon nem akarok sokat beszélni, mert hazajöttetek.

A tolmács, a kísérőjük fordít. Mire a franciák elmosolyodnak…

  • Merci beaucoup! Merci! Köszönöm szépen! Köszönöm! – érkezik mindegyik vadásztól a felelet.

Na igen, a régi vendég akárhogy is van, hazajáró vendég, még akkor is, ha itt húzódik a trianoni határ. De mit ne mondjak? Deák Ferenc nevelt lánya, gróf Nedeczki Ferike, Szilas-pusztára báró Nagybölönyi Bölönyihez jött férjhez, s mikor tűzték ki a világégés után a határt, a Párizsban felnőtt bárónő megvendégelte a francia katonatiszteket (földmérőket), akik voltak olyan gálánsak és a birtokot mindezek után nem vágták ketté. Sovány vigasz, de úriemberek voltak, s ha fájt is, fáj is a környéknek, hogy toronyirányt nem mehetünk be ma se Nagyszalontára vagy Nagyváradra, mégis igaz, hogy az udvariasság is határokon és korokon átívelő. 100 év után talán megnyílhatnak a régi utak. Ennek az árát nem más, mint ma is az a nép fizeti meg, akik itt élnek s nemcsak ezen az oldalt, hanem a másik oldalon éppen ugyanúgy…

A híres Komádi TV torony: 185,5 méter magas.

S az, hogy 100 év után még beszédtéma, érthető, hiszen a határ ma is zárt s azon csak az égi vándorok, éjjel a szarvas s ki tudja, még ki ismeri a régi csapásokat, de arról hallgat a nád, hallgat a Sárrét, mert a titkok csendesek…

Ahogyan csendesek a Temető kert kerítés nélküli régi sírhantjai. Itt, ott virág díszlik, öreg fák között, régi csónakos fejfák mutatják, hogy ez itt, a Sárrét utolsó nyúlványaként, valamikor vízjárta település volt. A régi fejfák közül egy-egy megmaradt s hogy miért, azt csak az tudná megmondani, aki kivágta, aki faragta, aki a tűzben megégette a végét, hogy mit csinált véle, hogy annyi idő után egy-egy még ma is itt áll? Annak a titkát ő is magával vitte. A nagy utat jelképezték ezek a csónak alakú fejfák. Úgy gondolták, hogy itt az életben sem lehetett csónak nélkül élni s hitték, hogy odaát sem lehet anélkül megmaradni. Partosabb részeken temettek, hol másutt? Hiszen itt amerre a szem ellátott nád, nád és vízi világ volt. Komádiban temettek utoljára csónakból a Sárrétben, s volt idő, hogy Mária Teréziának teknősbékával fizették az adót.

Hubert Kiskundorozsmán

Mindenki a fejfákat nézi, kevés szó esik. Vannak közöttünk olyanok, akik tudják, melyik fejfa alatt ki nyugszik, s merre vannak a rokonok. Régi idők öregjei nyugszanak itt, ma már nem temetünk ide – szólal meg Varga Balázs.

  • Na, akkor most már álljunk fel! Persze vonalhajtás. Elálló nincs. Egy vadász, két hajtó. Menjetek! Ahogy szoktuk. Tudjátok tik!

Mikor mindenki felállt vonalban, jó vadászmesterhez illően beállt a középbe.

  • Indul!

Súlyos aszály az Alföldön. Értékre vigyázni! Csak a reggeli harmat mentette meg a mezei nyulat.

A rókát nem lehet fegyverrel, csapdával és kotorékozással teljesen visszaszorítani. Ebből, ha egyet is elhagyunk, azon a területen, különösen, ha egy alomnyi kölyköt felnevel, ott nem kell apróvadra vadászni, de a túzok sem marad meg a többi madárral s ha ott elhanyagolják a dúvadazást, akkor a borz is megtelepszik. Akkor a két vadfaj elnépteleníti a mezőt.

Az ősz színei a Bihari-síkon.

A tavalyi aszály és az idei rettentő nagy forróság visszaszorította a lucernásokat is, amiből egyre kevesebb van Komádiban is. A régi fajták, mint a derecskei is, ami akár 12 évig is bírta egy helyen, ma már a múlt. Egyrészt az új fajták hamar kiritkulnak, miközben az unió által előírt ciklusokat betartva, a vetésforgók miatt sem maradhat négy évnél tovább. Valamire tanítanak bennünket, mondják a gazdák, de amit itt megtanultak a szülőktől, a nagyszülőktől s azt, amit  itt megfejelt, szó szerint megrámázott, megpatkolt a debreceni agrároktatás közel 170 évével, eredményessé tette a gazdákat – itt is. Amikor a gyakorlat találkozik a tudományos alapossággal kidolgozott technológiával, integrált tudással. Ezt képviseli a Debrecen Egyetem, ami ma már a középfokú intézményével, a „Balázsházyval”, egyedülálló nemcsak itt a Tiszántúlon, de a hazánkban is és szélesítve a Kárpát-medencében. 170 éves hagyománya van a felsőoktatásnak Debrecennek, ahova az itteni ember szívesen megy. Odatartozunk, hová máshová? A nagy betűs Debrecenhez és ez nem mostani hullám, ezt mondták a régi öregek is…ezt tanulta, ezt hallotta minden gyerek a szüleitől, a nagyszüleitól.

Varga Balázs vadászmester: mit látsz Kóti Dani? Elfeküdt-e?

Két hónapja nincs eső! Csoda, hogy megmaradt a nyúl s az idei augusztus végi lucernavetések, a repcevetések elmaradtak, mert rendbe tenni egy-egy földet, ilyen mérhetetlen aszályban, lehetetlenség. Persze gabona után egy azonnali tarlóhántás után megomlott a föld, de 10 centiméternél nem lehetett mélyebben művelni.

  • Ki meri?! – vettette közbe valaki!
  • Most ne törődjél azzal, csak szedjed a nyulat! – neveti Balázs – Vadászunk most, azt meg majd megbeszéljük odabent!

Nyúl pattan előttünk!

Mindenki tudja, mindenki látja, hogy mit terem a föld, hogy mit tud teremni s hogy mit lehet megtermelni. Nincs új a nap alatt s a távolban vetnek. Intenek, intünk. Annak kell köszönni elébb, aki érkezik. Régi törvény és ha úr, ha paraszt, akkor is így van. Az más kérdés, hogy udvariasan megállítják a gépet, hogy nyugodtan menjen csak a hajtás. Persze tudják, azok is, hogy idegenek vannak közöttünk, ne vigyék rossz hírét a városnak. Annyira nem sietnek, hova sietnének, meg aztán meg kell nézni, hogy lövik a nyulat! Kényelmesen a traktorfülkéből: az igazi, az a valódi! A vetőgépről fogadják a köszönést. A faros, most aztán nyeli a port! A nagy köszöngetés vége az lesz, hogy még a franciák is integetnek. Nincs itt baj a népekkel s ahogy szokták mondani, a vadászat összeköt, de úgy látom a mezőgazdaság is…

Szól a puska s annak ellenére, hogy nincs elálló, rengeteg a vad – dicséri a vadgazda munkáját. Ez itt a Pap tag, nyomunkban a vadaskocsival az elnök, mert sok a nyúl, nehéz vinni. Ha valaki tudja, akkor ők tudják. Az erdő akkor még nem volt meg, amikor az egyház gazdálkodott itt. Persze, a református egyház, erre abból a nyakas, rebellis fajtából való ember lakik. Szókimondó. Barátnak jó, ellenségnek veszedelmes fajta. A nagybátyám, Máté Áron Körösnagyharsányban, aki presbiter ma is, vallja, hogy az egyháznak is vissza kellett volna kapni a régi földjeit. Ott vannak azok most is, Püspök Úr – mondta a minap. Adják vissza a községnek, hogy gazdálkodhassunk rajta, mert ahogyan régen tudtak, ma is meg tudnánk művelni s akkor az eklézsia is másképpen alakulna.

Jó kutya nélkül nem lehet vadászni!

A hite viszi előre a református embert, akkor is az vitte előre, amikor kiöntött a Körös és elvitte a falut. Az itteni ember, mondhatni az anyatejjel szívja magába ezt s ha még messze kerül is, megismérvszik róla. Persze csibész itt is van, de a betyárbecsület is létezik ám!

  • Róka jár benne, vagy valami megy odabent, mert felgallyazott a fácán – szólal meg Balázs.

A tolmács fordít és mindenki a kakatoló, méltatlankodó fácánra figyel, amit persze nem látunk, csak halljuk, hogy odabent kiabál.

Fordulunk a Pap tag másik oldalára s ahogy megindulunk, újra szólnak a puskák. Elálló nélkül is ügyesek, csak hát jobban figyelni kell, mert ha ugrik a nyúl és a fegyvert nem a kezünkbe tartják, olyan előnyre tesz szert, hogy rendre lemarad a lövés, de nem a sarki, a körszakállas vadásznál. Parádés lövésekkel kedveskedik a hajtóknak és barátainak s ha úgy jön ki a sor, akad, aki meglépi. Persze látja a vadászmester s mikor odaér, hogy felvegye a nyulat megkérdi.

Varga Balázs vadászmester: Lődi Pistának adjatok még nyulat, bírja!

  • Na, mennyi?
  • 52 lépés!
  • Az már valami!

Akinek nincs szerencséje, négy öt nyulat is cipel, de valaki nem igen hajol le. A hajtás végén a vadászmester mutatja, hogy mennyivel elé kapja a puskát és hogy tartsa. Sokat nem foglalkozik vele, de mikor a szőlőskertben felállunk és karikára esik az első nyúl, kalaplengetéssel üdvözli a vadászmestert!

  • Merci beaucoup! Merci!
  • Még a végén francia nyelvvizsgát teszünk!

Őszit porba, tavaszit sárba!

Itt vagyunk az Öregkertben, Heréskertnek is hívják. Tátott szájjal nézem, hogy csíkról, csíkra művelt szőlők, kukoricák, tök. Az ősz gazdagsága integet felénk minden parcellában. A fene ott eszi meg a kukoricát, mondja egy régi öreg, aki mellé teszi, hogy csak a mezsgyébe lehetett vetni, mert tiltották.

  • Miért tiltották? – kérdi meg valaki.
  • Azért fiam, mert nem odavaló! Ilyen helyt gyümölcsöt, szőlőt, zöldséget kell termelni!

Az Öregkert Komádiban. Igazán büszkék lehetnek rá!

Egy kis kunyhóból int valaki. Balázs arra felé veszi az irányt, mert az öreg Gulyás János az. Még őt is vitte meccsekre.

  • Mi voltál, szurkoló? – kérdi valaki.
  • Én bal hátvéd jobb lábbal! Igaz Jancsi bácsi? – mondja a vadászmester.
  • Micsoda csapat volt a Komádi Egyesület. Betyárok vótatok!
  • Jaj, Jancsi bácsi, azért maga is benne volt, mert járó motorral várt bennünket!
  • Kitörtetek az öltözőből, mint Zrínyi a várból!
  • Mit tudtunk tenni Jancsi bácsi? Védekeztünk! A pályán meg támadtunk!

Varga Balázs Gulyás Jancsi bácsit köszönti!

Valaki még kérdezősködött, hogy mi volt, miért járt a busz, de azok ketten csak legyintettek, mert nem kell azt tudni mindenkinek. Áll a hajtás. Persze, hogy áll s a franciák is köszönnek az öreg úrnak. Aki nem idevaló is láthatja, hogy valami régi dolgokról esik szó.

  • Mennünk kell Jancsi bácsi!
  • Menjetek Balázs! Menjetek…

Balról Gulyás Jancsi bácsi buszvezető és Varga Balázs vadászmester, a Komádi SE régi jobb lábas bal hátvédje.

Puskás Sándor, az elnök még tudja, hol voltak a földjeik. A régi körte, amit már gyerekkorában is ismert, most is terem. Csak bicskával lehet megenni, mert akkor jó, ha az idő meghűl, mert akkor érik meg. Az íze kedvéért meg lehet kóstolni, de bakóba, szatyorba nem szed és rajta kívül nem is mehet oda senki. Egy szemet, na, igen talán annyit, de itt minden földnek, szőlőnek gazdája van. Nem azért jár ki a gazda, hogy más leegye! Micsoda dolog lenne az! S a régi törvény kerítés nélkül is él!

A távolban már érkezik a vadaskocsi.

A mozaikos, színes csíkok, a megannyi termesztett növény, csak kedvez az apróvadnak és szépen szól a puska. Hajolgatnak is a hajtók és az útra, ha lehet egy-egy nagyobb kupacra rakják a vadat. A szedők majd kötözik s mikor megtelik az állvány, viszik be a vadászházhoz.

  • Ide még a tagi vadászaton bejövünk?
  • Egyszer!
  • Mert itt szépen van vad, csak azért kérdezem.
  • Az lehet, de ha egyszer leberetváljuk a területet, évek kellenek mire újra lesz nyúl.

Több szó nem esik. Sora van ennek is, mint a lepényevésnek és nem lehet belenyúlni, többet vadászni. Békesség kell a vadnak és hagyni kell. Vadászni is kell, de gazdálkodásnak tudománya van.

Eb a vadász kutya nélkül! Munkában egy német vizsla a Bihar-Népe Vadásztársaság területén.

A szőlőskert csodájából a Cigány-tó dűlőnek fordulunk. Rossz, nehezen művelhető földek ezek. Mesélik nekem, hogy amikor a termelőszövetkezetbe beverték a parasztokat s azok, akik erőnek erejével nem mentek, azoknak végül itt adtak földet. A legrongyabb földek voltak azok. A tagosítás, a szocializmus építése így ment. Ma már nem, de amikor gyerek voltam, akkor még azt is beszélték, hogy Körösnagyharsányba két hétig jártak, hogy megalakítsák a termelőszövetkezetet – de hozzátették, hogy mindig csak éjjel érkeztek. S ha nem is az utcán, de egymás között megbeszélték, hogy egyedül nem mertek azok közül bejönni a házakhoz egy se. Így ment s ha el is telt lassan 70 év, látható, hogy megemlékeznek róla a vadászok, az emberek. Gyanítom, hogy egyik-másiknak, akiknek itt adtak földet, volt közötte rokona is, de ki meri megkérdezni? Nyilvánvaló azért mondja, mert a nyomorúságot nem felejti könnyen az ember. Különösen az itteni, de akkor sem törik meg.

Irány a Cigány dűlő!

Na, alig lett vége a Cigány-dűlőben a hajtásnak, amikor a kisvédgát napsütötte oldalán heveredünk le. Tanakodunk, hogy merre menjen a hajtás. Én csak hallgatok, aztán úgy döntenek, hogy hajtsuk meg az erdőt. Az akácosban nem tudunk menni, de a tölgyes jó lesz. Az elnök hátrahagyja az autóját s mivel a lánya iskolában van, a kutyáját a vadászból jövet felveszi, hogy szokja a vadászat ízét, de el nem engedi.

  • Tudjátok, hogy csak a lányra hallgat! – mondja.

Puskás Sándor a lánya kutyáját szoktatta.

Persze tudja mindenki, de valamit mondani kell, na. Az elnököt jól ismerik és a lányát is, aki kicsi kora óta jár az apjával. Csak furcsa látvány az elnök, puska nélkül, meg egy fiatal vizslával pórázon. Balázs csak nem bírja, megszólal:

  • Minek az elnöknek puska, elég, ha neve Puskás!

Jóban vannak, szoktak egymással viccelődni, meg na, tényleg szokatlan látvány is, de nagyon szereti a lányt is, a kutyát is, a vadászatot is. A kutya, ha lányé is, csak neki dolgozik az is, de nevetik, persze, hogy nevetik…

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az erdőben azonban nehezebb a dolga a vadászoknak, mert fa is van, de látható, hogy otthonosan mozognak itt is. Jól forgatják a puskát és a kutyákra is vigyáznak, ahogyan a hajtókra is. Szólni nem kellett senkire és rágyújt egy cigarettára a hajtás végén. Óvatosan szívja, mert olyan száraz a határ, mint a pozdorja lemez – kár lenne felgyújtani. Tenyérnyi repedések mindenfelé s most mondja Lődi Pista, hogy egy helyen elejtette a nyáron a telefonját és haza kellett menni ásóért, mert nem érte el…

Célon. Nyúlvadászat Komádiban!

A Komádi határban nem lehet eltévedni csak ködben, mert Magyarország egyik legnagyobb tornya itt magasodik.185,5 méter, de állítólag van, akinek így is sikerül. Akiről beszélnek, nem ismerem, de ennyi elég volt, hogy mindenféle történettel színesítsék a napot.

Madarat tolláról! Ez bizony túzok, mutatja Attila!

Amúgy most innen is látszik a Cigány-tóból, de látszik a református templom tornya is, a tornya olyan, mint a hódmezővásárhelyié, ez is körbe korlátos. A község újkorát 1605-től eredeztetik. A templomot 1843-ban építtették s ami igaz, az igaz, Bocskai szabad hajdúi laknak itt is. Csak megjegyzem, hogy három harang lakik a toronyban, amelyek közül a legnagyobb 1012 kilogramm! Több, mint egy tonna! Horthy Miklós kormányzó adományozta. Aki arra jár, minden nap délben hallhatja is, miközben nyolckor a kicsi szól. Vasárnap meg istentisztelet előtt, aztán hallhatjuk mind a hármat egyszerre.

Íme ->

  • Na gyerünk Iráznak, neki a Lázár-laposnak! – adja ki Varga Balázs az utasítást.

A Lázár-laposon valamikor egy tanya állt, itt is és körbe mindenütt tanyák sorakoztak. Csak mikor jött az államosítás, mindet egytől, egyig széjjelverték, széjjelrángatták. Mentek az emberek a faluba, mentek innen gyárakba, Pestre és sokan meghaltak – nem bírták. Azt, mikor mindenét elvették az embereknek, azt nem lehetett elviselni. A lovat is sajnálja az ember, hogyne sajnálná, de még egy-egy jó kezebeli szerszámát is nehezen adja még kölcsönbe is, hát még akkor, amikor az a megélhetést jelentette…

Gyülekező a Lázár-laposon.

Felsorakozunk és akárhogy is kanyargunk, akárhogy is telik az idő, akárhogy is, nap, nap után folyik a Sebes-Körös, hogy minden évben öregebb és öregebb lesz mindenki. A Lázár-tanya is már 70 éve odavan, csak, csak megállnak a vadászok és amikor ilyen helyre érkeznek, megemlékeznek róla. Már az is a Lázár-tanyáról beszél, aki nem is ismeri és szájról, szájra megtartja a vidék az emlékeit. Én se tudom, kik voltak a Tarrék, de tudom, hogy az első libáimat, az első liba dublémat, a Tarr-tanyánál lőttem apám puskájával.

Ha vadászruházat, akkor -> EWIDENT 

A határban erre is, arra is megáll egy gépész. A hajtás a távolban lassan mozog. Jöttünk elébük, hogy szedjük a vadat. Ma nem, de holnap megkeresünk, abból jut majd belőle. Fog kezet az egyik emberrel a vadászmester. Feljebb egy tagtársuk bérmunkában vet, mi mást: gabonát. Ki az? A Tóth Tamás! Ilyen gépe nincs másnak!

Francia vadászok a Lázár-laposon. A visszajáró vendég talán a legjobb minősítése egy vadászterületnek!

Őszit porba, tavaszit sárba! – tartja a mondás, de most, hogy két hónapja nem esik az eső, a föld is a végét járja. Arról nem is beszélve, hogy annyi pocok van, hogy napvilágon is futkosnak.

Varga Balázs vadászmester bemutatja a vendégeknek és a fiatal vadászoknak, hogyan kell egy kutyának dolgozni! Gratulálunk!

Szépen szól a puska és hajlonganak a hajtók. A kutyák is nyugodtabbak már, majd belejönnek – neveti a vadászmester, aki már látott egy-két idénykezdetet. Legalább van harmat reggel, az meg elég a nyúlnak, aztán majd megjönnek az esők és csak, csak kizöldül majd a határ.

A hajtásból egy-egy őz is kitör, az agancs még rajtuk van. Az a bak még marad, talán jövőre is, majd látjuk. Messze van még a felrakás, előttünk van a tél, de nem annak van most a sora. Elébb a nyúl, a fácán s ha úgy hozza az idő, akkor liba is lesz, meg talán kacsa is…néz a távolba Varga Balázs. Esteledik már s a távolba nézve megszólal: Még kölyök voltam, az első kutyám egy német vizsla volt és egy tacskó. Azt hittem, minden kutya ilyen, persze aztán rá kellett jöjjek, hogy ahogy minden év más, úgy sose lett nekem két olyan kutyám. Jó kutyáim voltak az biztos, de az a kettő, olyan sose lett többet. Ma is hiányoznak. A tacskó különösen, mert úgy ment a kacsa után a Sebes-Körösbe, hogy azt filmezni kellett volna, de hol volt nekünk akkor ilyen technikánk. Telefon! Benne fényképező! A vizes kiskutya a zubbonyból leste az eget, aztán akkor ugrott ki, mikor esett le a kacsa, de a vizslám is ilyen volt! Utána engedtem a lágylövött fácánnak és szaladt alatta. Ma sem tudom, hogy látta vagy hallotta? De az biztos, hogy mikor leesett, el kezdett körökbe járni, addig, míg fel nem vette a szagot… De egyszer csak körbenéz és nem folytatja…

  • Mindenki kiért? Akkor rakjátok fel a vadat. Irány a vadászház!

Elnöki ügy. Komádiban a társaság korábbi és jelenleg elnöke is dolgozott.

Az irázi oldalból, ami valójában Újiráz lenne, át kell menni a Homroki oldalra, ami meg teljes nevén Magyarhomorog, de azt itt nem úgy szoktuk mondani, mert rögtön tudjuk, ha valaki nem idevalósi. Komádiban két tó is várja a horgászokat, az egyik Zsadánynak, a régi nagy vásártér után hullámzik, míg a másik a Komádi Horgász Egyesületé. Míg Zsadányban az SZM Bisztró, addig itt a város közepén, a Róna Étterem várja a vendégeket. Bizton mondhatom, aki erre jár üljön be és kérdezze meg a pincéreket, hogy mit ajánl a főszakács. Elhiheti nekem, ha valaki eljön ideáig, annak a legjobbat fogják szervírozni! Ha valaki nem is tudná, hogy mi, merre van Komádiban, az csak menjen át szemközt a Húsboltba, Ica néniékhez vagy ha horgászfelszerelését elvitték a Sebes-Körös óriás harcsái, ott, a buszmegálló mellett is mindenben fognak segíteni. Csak álljunk meg és kérjünk segítséget, mintha Londonban járnánk – mindenki segíteni fog, az biztos.

Odabent már készítik a terítéket!

S persze, aki vadászni szeretne Komádiban, a Bihar-Népe Vadásztársaságnál, az csak hívja fel Varga Balázs vadászmestert, a +36 30 495 20 79-es telefonszámon. A szállás miatt ne főjön senkinek se a feje, mert a vadászházat felújították és igen jó vendégházat lehet találni Magyarhomorogon is – igen Homrokon. A vadászházban három szoba, összesen nyolc vendéget fogad, de kicsit figyeljünk csak! Mert megszólalt a vadászkürt, ropognak a tüzek, kint a régi Kis-Sárrét utolsó maradványában, lent a Bihari-síkon, kint a Bihar-Népe Vadásztársaság Teleki vadászházának udvarán…

Teríték Komádiban, a Bihar-Népe Vadásztársaság Teleki vadászházában.

 

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Lapigazgató

Vadászat

Társasági rekordbak Ibrányban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az ibrányi székhelyű Nimród ’96 Vadásztársaságnál rendkívüli élményben volt része Czina Ferenc vendégnek és kísérőjének, Vigh Sándor vadászmesternek. Az idei vadászati idény kezdetén, néhány órányi sikertelen bakra történő cserkelés után, a vendég már javasolta, hogy térjenek vissza a vadászházhoz és a nap második felében kíséreljenek meg elejteni egy 500 gramm fölötti őzbakot. 

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

Végül megegyeztek, hogy tesznek még egy utolsó reggeli próbát, mindkettőjük által jól ismert területrészen. Sándor az idény előtti megfigyelései alapján tudta, hogy a kiszemelt területrészen két szép bak is található, amelyek jól tartják helyüket. A két bak közül az egyiket kiemelkedő agancsúnak tartotta, amely már látszott a téli etetéskori felrakásból is, de ekkor még nem tudta, mennyire igaza lesz.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A területre érve, a gépkocsiból kiszálltak majd egy domboldalon cserkeltek és óvatosan, éppen csak a fejüket kidugva várták, hogy a szokásos búzatáblában meglássák a kiszemelt bakot. Aznap reggel kivételesen egy őzet sem láttak a búzatáblában. A rutinos vadászmesterben elkezdődött keringeni a csalódottság érzése. Egyszer csak a búzatáblából felállt egy suta, egy gida, egy barkás bak, még egy barkás bak, mégy egy suta gida és még egy suta. Sándor már ekkor tudta, hogy nem lesz itt a bak.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

A kis rudli lassan elvonult, majd a vadászmester és vendége épp menni akartak, amikor Ferenc elnézett jobbra, egy 4-500 méterre lévő lucernatábla irányába, amiben  meglátott egy őzet. A vadászmester a spektívjével  megállapította, hogy egy suta. Ez bizalommal töltötte el, mert korábban a megfigyelt bak, mindig egy sutával mutatkozott, feltételezte, hogy ott lesz a bak is, de azt nem látták. Egyszer csak észrevették, ahogy a tavaszi napfény megcsillan a nagy bak agancsának a végén. Beültek a terepjáróba, hogy közelebb érjenek, de ekkor elindult a suta, majd felállt bak és követte a sutát. Szerencsére nem elfelé mentek, hanem a vadászokhoz közelítettek, a szokásos búzatáblájuk felé. Mindössze 40-50 méterre az őzek felé, volt egy fasor, ami mellett a vadászok már takarásból tudtak közelíteni. Megállt a suta és megállt a bak is. A vendég kiszállt és gyalog folytatta az útját, míg a vadászmester gépkocsival gurult lassan tovább mellette, amíg elértek egy nyiladékot, aminél a vendég jelezte, hogy megfelelő lesz a biztonságos lövéshez.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

A vendég a lőzsákot felhelyezte a géptetőre. Az útközben Sándor végig követte a bakot, hol szabad szemmel, hol távcsővel, így tudta, hogy megtalálták a vágyott bakot, amely végig követte a sutát. Azonban a fasori fák takarása miatt a vadászmester nem látta a bakot, csak a sutát, így annak jelzéseire figyelt. Évek óta visszatérő, jó lövő vendége eleresztette a lövést, a becsapódás jól hallható volt. A suta elugrott balra, majd kis idő múlva visszafordult és lefelé nézett. Ekkor már Sándor biztos volt benne, hogy sikerrel jártak. A vendég elindult a nyiladékon keresztül a rálövés helyére, a vadászmester pedig a fasort megkerülve indult el. A kísérő már a fasort elhagyva egyből meglátta, hogy a bak a tarlón fekszik, a nagy kő leesett a szívéről. Amikor odaértek, hogy birtokba vegyék az elejtett vadat, mindkettőjük szeméből kicsordult egy-egy könnycsepp és egy kis ideig megszólalni sem tudtak. Ott feküdt előttük egy csodálatos bak. Ferenc élete bakjának nevezte, de Sándor kijavította, hogy egy gyönyörű, csodálatos bak, nem tudhatja, mit hoz még az élet. Ez amiatt volt, mert a vadászmester egy korábbi, szintén évekig visszajáró vendége, egy ilyen kijelentetés után, sajnálatos módon rövid időn belül elhunyt. De most Ferenc és Sándor nem búslakodtak, közösen élték meg az örömüket.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az elejtés után közvetlenül 550-600 grammra becsülte Sándor a bakot, amit elsőfokon 692 gramm tömegűre, 6 éves érettre és 174,1 CIC pontra bíráltak. A végleges trófea bírálatot másodfokon, az Országos Trófeabíráló Testület fogja meghatározni. Ez a bak a társaság történetének legnagyobbika, amellyel a nyugdíjba vonuló Vigh Sándor megkoronázta az elmúlt 17 éves vadászmesteri karrierjét, amely során több, mint 500 bak sikeres elejtésében működött közre, az általa kísért vendégek nagy örömére. „Életem egyik legszebb vadászélménye volt.”, zárta beszámolóját a vadászmester.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

Vadászmesterünk a tagság felé tartott szakmai értékelésében kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint a bakok tömegét három fő dolog befolyásolja. Az első a genetika. A második a változatos növény kultúra, pillangós- és kalászos növények valamint kukorica és napraforgó is található az adott terület részen. A harmadik pedig a vadnak biztosított nyugalom, amelyet a lehető legkisebb mértékben történő vadásztatással lehet biztosítani egy-egy ilyen kiemelkedő területrészen. Biztos abban, hogy a suta aznap reggel megérezte, hogy bakja a kiszemelt és emiatt nem volt a kiskora óta tartott búzatáblában. Vadászmesterünk érvelését mi sem bizonyítja jobban, hogy  a tavalyi évben ugyanezen a területen, ugyanígy Czina Ferenc, egy 547 grammos bakot hozott terítékre.

Üdv a vadásznak és tisztelet a vadnak.

 

Az ibrányi Nimród ’96 Vadásztársaság rövid bemutatása:

Vadásztársaságunk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Nyíregyházától északra található, a Tisza partján. Társaságunk 11.835 hektár területen folytat vadgazdálkodást, amely a Tiszamenti Vadgazdálkodási Tájegységhez tartozik. A terület jellegzetes alföldi, erdő foltokkal tarkított mezőgazdasági terület, amely esetünkben kiegészül a Tisza parti ártéri erdősávval, kifejezetten apróvadas és őzes tájnak tekinthető. A  megfelelő élőhely kialakítására nagy gondot fordítunk, a területen több magaslest, őz és fácán etetőt és itatókat hoztunk létre, amelyeket folyamatosan karbantartunk, fejlesztünk és nagy hangsúlyt fektetünk a téli etetésre is. Ennek a munkának köszönhetően fejlődik az őz állományunk is, a legutóbbi vadászati idényben az elejtett bakok közül 3 arany, 6 ezüst és 13 bronz érmes lett. A bakok selejtezésére kiemelten figyelünk, ennek köszönhető, hogy az elejtett bakok 30%-a 300 gramm alatti selejtbak, ami mellé párosul 20%-nyi 400 gramm fölötti trófea tömegű és évi 3 darab 500 gramm fölötti, kiemelkedő bak is. Az elmúlt 5 évben (2019-2023) 432 őz bak került elejtésre tagjaink, valamint belföldi és külföldi vendégeink által.

Társaságunk egy nagyon szép állapotú, kényelmes, jól felszerelt, csendes helyen elhelyezkedő vadászházzal rendelkezik, amelynek vendégszobáiban 6 vendéget tudunk elszállásolni, a nagyterme pedig lehetőséget biztosít különböző (önkormányzati, társasági és családi) rendezvények megtartására.

Társaságunk minden évben nevel 1000-1200 darab fácánt is, a vadászházunk mellett kialakított volierben, amelyek 75%-a visszavadászásra kerül, 25%-ával pedig az apróvad állományt erősítjük.

 

Írta és fényképezte: Bárány Péter, a Nimród ’96 Vadásztársaság titkára

 

Az ibrányi székhelyű Nimród ’96 Vadásztársaságról további információ itt érhető el

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A hangtompítók vadászat során való engedélyezése, hirtelen számos kérdést vetett fel a vadászok körében. Mi legyen a régi, kedves fegyverekkel? Nem változik-e meg a jól bevált puska működése? Vegyünk-e újat? Egy olyan fegyverre, ami jól bevált, amin nem található menet, arra csakis szakemberrel vágassunk menetet, hiszen hangtompítót csak így tudjuk megfelelően rögzíteni és biztonságosan használni. Ma már az új fegyvereket menettel hozzák forgalomba, de mit lehet kezdeni a régebbi típusokkal és egyáltalán milyen lehetőségeink vannak? Megannyi kérdés! Ezzel kapcsolatosan a FROMMER Fegyverbolt budapesti, Szenes Iván téri üzletében működő, állandó fegyverműhelyét kerestük fel, ahol Tibori Ádám fegyverműves készségesen válaszolt is a kérdéseinkre.

Menetvágás egy Mauser márkájú golyós fegyverre.

Mitől függ, hogy vágathatunk-e menetet egy fegyver csövére?

Elsőként függ a cső állapotától, mennyire használt a cső, mert, amennyiben a végét járja, nem érdemes ezt a műveletet elvégezni. Látni kell, hogy a csőnek mekkora a falvastagsága és meg kell mérni, hogy melyik menetet bírja el biztonságosan. Meg kell vizsgálni, milyen hangtompítót szeretne a vadász, ezért azt javaslom, hogy olyan szakemberhez forduljon, aki teljesen tisztában van azzal, milyen menetekkel hozzák forgalomba a hangtompítókat és a vágyott típust milyen menettel gyártják.

Fontos, hogy a mentet szakember tervezze meg és vágja rá a csőre.

Mit vizsgáltok?

Legelső az, hogy milyen kaliberű a fegyver, azután jöhet csak szóba a hangtompító. Itt a FROMMER-ben széles választékot tudnak a kollégák bemutatni. Ebben nagyon szerencsések is vagyunk, mert az értékesítőkkel szemben található a műhely, tehát csak át kell lépjek az üzletben a polcokig és máris be tudom mutatni a termékeinket. A menetválaszték egyébként széles, de a csőfal vastagsága mellett az anyagminőség is fontos. A fegyvergyártók az új fegyverek esetében a közkedvelt meneteket vágják a csövekre, de a kérdés a régi fegyverek esetében a legkényesebb, hiszen egy hibás menetmetszést a legritkább esetben tudunk javítani. Gyakorlatilag nem is lehet, mert sok esetben már annyira elvékonyodik az anyag, hogy le kell vágni.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ilyen is előfordul?

Fontos kiemelni, hogy fegyverhez csak vadászpuskaműves vagy fegyvermester nyúlhat és megdöbbentő, de nagyon sok elkeseredett vadász érkezik hozzánk. A legnagyobb és leggyakoribb probléma a ferdén metszett menet, ezzel találkozunk a legtöbbet, majd jön az irányzék előkészítés. Egyszerűen arra vágják rá a menetet. Ezzel gyengül a menet is és mit ne mondjak, a műszaki hiányosságai mellett esztétikai kívánnivalókat is hagy maga után.

Mi történik, ha elvékonyodik a csőfal?

Nagyon egyszerű. Lövéskor expanzió lép fel, amely a elvékonyított cső esetében csőtágulást okoz. Az elvékonyított csőre tekert hangtompítót ilyenkor többet nem tudjuk letekerni, mert beledagad a menet. Magyarul kitágul a puskacső és le kell vágni. Mindezeken túl rendkívül balesetveszélyes is.

Az esztergálás alatt a cső.

Említetted, hogy megvizsgáljátok a fegyvert. Műszeresen is?

Korábbi, a FEGYVERMESTER rovatban foglalkoztunk már a csövek vizsgálatával. Ha jól emlékszem, a fegyvervásárlások kapcsán. Korábbi cikkünk itt érhető elFEGYVERMESTER: Majd a következő lövés kiviszi c. korábbi ckkünk idekattitnva érhető el! ) Megjegyeztük azt is, ha valaki fegyvert szeretne vásárolni, lehetőség van a fegyver átvizsgálására is. A metszés előtt ugyanilyen endoszkópos kamerát engedünk a csőbe és megvizsgáljuk a cső állapotát belülről is. Ha rossz a cső, nem javasoljuk, de amennyiben a fegyver jó állapotban van, akkor azért azt tanácsoljuk, hogy fődarab cserével szerelünk fel egy vadonatúj csövet. Vastag csővel érkeznek a csövek, 30-as átmérővel, amelyeket azután kontúrozunk és profilra esztergálunk. Akkor már úgy készül minden, hogy a hangtompítót is fel tudjuk szerelni.

 

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Alapesetben mennyi időt igényel egy esztergálás?

Beérkezik a fegyver, átnézzük, átvesszük, a megrendelő elmondja az igényeit és már keressük is a megoldást. A bontás, előkészítés nem szokott sok időt igényelni, alig egy óra alatt készen vagyunk. Mindent leszerelünk, csak a csupasz cső marad. Tehát, ha hétfőn leadják, akkor általában szerdán már a barnítást is elvégeztük. Visszaszereltünk mindent és nincs más dolga a vadászoknak, mint feltekerni a hangtompítót és elindulni a lőtérre.

Digitális programozású automata esztergagépekkel dolgoznak.

Tudsz adni néhány tippet a használatához?

Durván 5-6 lövésből be tudja lőni egy rutinos vadász. Régóta forgalmazzák már a ballisztikai tornyos céltávcsöveket. Mielőtt eltekernénk a távcsöveinket, jelöljük be milyen pozícióban állt, ilyen céltávcsövek például KONUS LZ30-as modelljei, amelyek közkedveltek a vadászok körében is. A Hikmicro termékei pedig már elektronikusan is mentik a beállított adatokat, ugyanis ballisztikai programozásúak, amik lehetővé teszik több beállítás elmentését. Ezek a korszerű céltávcsövek fejlett technológiával kerültek piacra. Már elérhető a hőkamerás céltávcsövünk is, szóval olyan kor előtt állunk, amely leginkább a dúvadvadászat reneszánszát vetíti előre. Hívjanak fel bennünket, álljanak meg itt a Szenes Iván téren. Nézzenek be hozzánk! Látogassanak el a honlapunkra. Címünk

Frommer Fegyverbolt

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Tibori Ádám fegyverműves – FROMMER Fegyverbolt

Agro Jager News

Tovább olvasom

Természetvédelem

Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben

Print Friendly, PDF & Email

Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Az Agro Jager News olvasója számos alkalommal szerepelt már lapunk hasábjain és most egy rendkívüli képsorozatot juttatott el szerkesztőségünkbe. Amikor ellenőriztem a képeket, a szóróra kihelyezett kamera képeit, még nem gondoltam, hogy ilyen meglepetés ér.

Semmi különöset nem lehetett észrevenni a szórón. Szárazság van és nem is akartam összejárni a területet. Nem szokásunk és akkor minek is helyeztünk ki vadkamerát, ha ugyanúgy viselkedünk, mintha nem lenne éjjel-nappali szeme az embernek.

Ezek a vadkamerák, amelyet a Hunter Vadkamerák forgalmaznak, sok érdekességet megmutattak már nekünk, de most különös élményben volt részünk. Erre igazán nem számítottunk – mesélte a vadász.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Azt pontosan jól tudtuk, hogy járja a medve a területet, de most, hogy májusban is feltűnik és látszólag nyugodtan járkál, pihen, mindenképpen fontos tudatni, nemcsak a vadgazdálkodókkal, hanem mindenkivel, aki az erdőn jár.

Kövesse a Hunter vadkamerák oldalát a Facebookon is. Kattintson a képre!

A medve kiszámíthatatlan. Fokozott figyelemmel túrázzunk, szedjünk gombát, vadgyümölcsöt. Az eddig megszokott módon ma már nem járhatjuk a hegyeink sűrűségeit s ha voltak is, akik szabadon sétáltatták házi kedvenceiket, arra kérik őket a szakemberek, hogy a medve és a farkas miatt ezt ne tegyék.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

A területre most még több kamerát helyeznek ki, amelyet Hunter Vadkamera támogat. A medve jelenlétére az Északi-középhegységben folyamatosan számíthatunk, ezért érdemes az erdőben kirándulóknak, túrázóknak arról is tájékozódni, hogy miként kell viselkedni, ha medvével találkoznak. Fontos hangsúlyozni, ha véletlenül bocsot, vagy bocsot vezető medvét látunk, semmiféleképpen ne próbáljuk megközelíteni az állatokat. Ez a szabály továbbra is igaz a malacokat vezető kocára és esetlegesen a farkasra is – tájékoztatott Dr. Fekésházy Szabolcs az Északi-középhegységből.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs

Tovább olvasom