Vadászat
TÁJÉKOZTATÓ – elejtésijel-elszámolás, lődíj
Az OMVK közleményt adott ki az elejtési jelekre vonatkozó szabályozásokról
Az ágazati jogszabályok idei változásai (összefoglaló itt) érintették az elejtési jelekre vonatkozó szabályozást illetve a lődíj kérdését is. Ez utóbbit október 24-e óta pénzben kell megfizetni a hivatásos vadásznak, és munkabérként, az alapbéren felül teljesítménybérként kell számfejteni. Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos és a sportvadászok érdekképviseleteként az alábbi összefoglaló tájékoztató anyagot adja közre, hogy segítse a hivatásos szakszemélyzetet és a vadászatra jogosultakat a kapcsolódó jogszabályi előírások helyes értelmezésében és alkalmazásában.
Elejtési jelek
- A vadászati hatóság a vadászatra jogosultaknak előírja a rókára, borzra, aranysakálra, dolmányos varjúra, szarkára, valamint a szajkóra vonatkozóan a fajonként gyérítendő mennyiséget a vadászterület jellege, a vadállomány adottságai és a tájegységi vadgazdálkodási terv figyelembevételével, valamint a tájegységi fővadász ajánlásának mérlegelésével.
- A hivatásos vadász a jogszabályokban engedélyezett módon és eszközökkel elvégzi a gyérítést és gyűjti az elejtési jeleket (emlősök esetén egyedenként egy pár fül, madarak esetén egyedenként egy pár láb).
- A tájegységi fővadász évente legalább egy alkalommal megszámlálja, igazolja a bemutatott elejtési jeleket, majd a jogosult képviselője a tájegységi fővadász jelenlétében megsemmisíti azokat.
- A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg, ezt köteles a vadgazdálkodási jelentéssel együtt a vadászati hatóság részére megküldeni.
- A tájegységi fővadász által kiállított igazolást a vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási jelentéssel együtt nyújtja be a vadászati hatósághoz.
- Az előírt éves terv nem teljesítése esetén a vadászati hatóság szankcióval sújthatja a jogosultat.
Lődíj
A Magyar Közlöny 2021. évi 237. számában jelent meg az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény, amely több ponton módosította a Vadgazdálkodási törvényt (Vtv.) is. Egyebek mellett a hivatásos vadászokhoz kapcsolódó előírásokat tartalmazó részben az 54. § kiegészült egy új bekezdéssel:
(4) A hivatásos vadász részére a szolgálati feladata teljesítése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok egyedeinek elejtése, elfogása után az abban meghatározott mértékű lődíj jár. A lődíj teljesítésével kapcsolatos részletes szabályokat a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni.
A 2021. évi CL. törvény indokolásának vonatkozó része alapján a jogalkotói szándék egyértelmű:
„A hivatásos vadászok szolgálati feladatainak teljesítésével összefüggésben indokolt a törvényben rögzíteni, hogy a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok elejtése, elfogása után az abban meghatározott összegű lődíj jár, amely kifizetésének módját a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni. A módosítással a lődíj tekintetében az eddig is meglévő, jogszabály által előírt természetbeni juttatás (lőszer) átkerül az ágazati törekvésekkel összhangban munkabér jellegű kategóriába, mely a törvény végrehajtására kiadott rendelet módosításával válik majd teljessé. A módosítás indoka, hogy a lőszerben való lődíj kifizetés már idejét múlt, a kifizetése kevéssé ellenőrizhető, továbbá a fegyver és lőszer tárolás tekintetében adott esetben akár szabálytalanságot eredményező mennyiséget is jelenthet. A lődíj munkabér jellegű kifizetése esetén a vadászatra jogosult költségei valamelyest emelkednek, ugyanakkor a hivatásos vadász munkabér jellegű bevételhez jut, amely a központi költségvetés terén adó és járulék bevételt generál.”
A Vtv. végrehajtási rendeletének (vhr.) módosítását is tartalmazó jogszabály, Az agrárminiszter egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 57/2023. (X. 16.) AM rendelete a Magyar Közlöny 2023. október 16-ai, 147. számában jelent meg. Ennek révén került be a vhr.b-e egy új, 26. számú melléklet, amely a hivatásos vadászt megillető lődíj mértékét tartalmazza, az alábbiak szerint:
A | B | ||
1 | Elejtett, elfogott vad | Lődíj mértéke (forint) | |
2 | aranysakál | 12 000 | |
3 | róka | december 1. és április 30. között | 10 000 |
4 | május 1. és november 30. között | 4 000 | |
5 | borz | 4 000 | |
6 | dolmányos varjú | 3 500 | |
7 | szarka | 3 000 | |
8 | nyest | 2 500 | |
9 | házi görény | 2 500 | |
10 | szajkó | 2 500 | |
11 | nyestkutya | 12 000 | |
12 | mosómedve | 12 000 | |
13 | a vadászatra jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad | 4 000 |
Az új lődíjszabályozás számos előnyt biztosít a korábbiakhoz képest:
- egyszerűsíti a dúvadjel elszámolását,
- ellenőrzése egyértelmű,
- megfelel a munkajog és adójog szabályainak,
- más jogszabályokkal (pl.: Fegyvertörvény és a ahhoz kapcsolódó rendelet, Büntető Törvénykönyv) összhangban van,
- a vadászatra jogosultnak meg kell fizetnie,
- a vadászatra jogosult által kalkulálható, tervezhető,
- a hivatásos vadász teljesítménybérként kapja az alapbérén felül,
- a hivatásos vadászt a kárt okozó egyéb apróvadfajok gyérítésére motiváló tényező,
- arányban áll az érintett fajok károkozó képességével és az elejtés nehézségével.
Lődíjelszámolás
A vadászatra jogosult tehát 2023. október 24-étől a lőszer helyett pénzben fizeti meg a hivatásos vadásznak az elejtési jelekért járó lődíjat. A térítendő bruttó bér és a fizetendő szociális hozzájárulási adó nem terheli meg jelentősen nagyobb arányban a jogosult költségvetését, mint a lőszer. A legfontosabb talán mindemellett az, hogy a vadőr ezután szabadon dönthet arról, hogy a lődíj révén kapott teljesítménybérét, jövedelmét hogyan használja, illetve a lőszer mennyiségi tárolására vonatkozó szabályokat is minden esetben be tudja tartani, továbbá nincs lőszerekkel kapcsolatos „cserekereskedelemre” illetve különböző számlamanőverekre kényszerítve.
A lődíjat munkabérként, az alapbéren felül teljesítménybérként kell számfejteni. A jövedelemként számfejtett, kifizetett összeg ezáltal megjelenik az adott hónap bérelszámolásában (bérjegyzékén, bérfizetésében), illetve a munkáltató 08-as (a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adók, járulékok bevallására szolgáló) bevallásában, természetes személyenkénti (hivatásos vadászonkénti) bontásban. A bevalláson kívül a nettó bér kifizetése terhelésként a jogosult bankszámláján jelenik meg, a jóváírás pedig a hivatásos vadász bankszámláján, tehát ellenőrizhető.
A 26. számú mellékletben szereplő összegek bruttó bérként értendőek. A bruttó összeg adó és járulékvonzatai a következők:
- a munkavállaló (hivatásos vadász) béréből levonásra kerül a 15%-os személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítás járulék, így kapjuk meg a nettó (kifizetendő) bért,
- a munkáltatót (vadászatra jogosult) terheli a bruttó béren felül a 13%-os szociális hozzájárulási adó.
A vadászatra jogosult a hivatásos vadász(ok) bruttó bérének és a tervekben jóváhagyott és terítékre hozott egyéb apróvadfajok mennyiségének ismeretében előre meg tudja határozni a személyi jellegű ráfordításait éves viszonylatban. A jogosult helyesen teszi, ha a lőszerszámla helyett havi nyilvántartást küld a könyvelésnek, amelyben rögzíti minden egyes hivatásos vadásznál az elejtett fajt, mennyiséget, a 26. mellékletben meghatározott, egyedenként értendő összeget, valamint az ezek szorzataként és összegeként számfejtendő bruttó teljesítménybért.
A munkabérként számfejtendő alapbér és teljesítménybér munkajogi és adóügyi szempontból egyértelmű helyzetet teremt: az adók és járulékok megfizetésén kívül egyéb kötelezettsége nem keletkezik se a munkáltatónak, se a munkavállalónak. A fizetendő adók és járulékok a különböző jogszabályi rendelkezésekben foglalt feltételek esetén adó-, adóalap- illetve járulékkedvezményekkel csökkenthetőek (pl.: a családi adó- és járulékkedvezmény erre a jövedelemre is érvényesíthető a személyi jövedelemadó törvényben rögzített keretösszeg mértékéig, illetve a 25 alattiak személyi jövedelemadó mentessége is érvényesíthető). Bizonyos esetekben adó- vagy járulékmentesség is érvényesül, pl. saját jogú nyugdíjas munkavállaló esetén nem keletkezik pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulékfizetési kötelezettség. A kedvezményekre való jogosultság egyénileg mérlegelendő.
A hivatásos vadász esetében a pénzben kifizetett lődíj jövedelem, tehát az alapbéren felül számfejtett és kifizetett teljesítménybér munkabér, így pl. hitel felvételekor a hitelt folyósító pénzintézet figyelembe veszi a munkáltató által igazolt nettó jövedelemként. Emellett ez az időbéren felül kifizetett teljesítménybér nyugdíjalapot képző jövedelem, tehát a nyugellátás összegének meghatározásánál beleszámítják a havi nettó átlagkeresetbe.
Összességében a lődíj jogi, adózási és térítési helyzete rendeződött, a korábbi lőszerekkel kapcsolatos ügyeskedést váltotta, amely meglehet, hogy nehézségekkel és pénzügyi hátrányokkal is együtt jár, de nem trükközésre és „okosban” történő megoldásokra épül. A lődíj emelésére és értékállóságára vonatkozóan a Vadászkamara megteszi a szükséges lépéseket, amelyben minden lődíjjal kapcsolatos szakértő munkájára számítunk.
Forrás: OMVK
Németh László kerületvezető vadász 47 éve szolgál Lábodon. Vadásztarisznyájában számtalan élmény és történet lapul, jöjjön most ezekből egy újabb:
“Ennek a szép hivatásnak – mint az életben oly sok mindennek – az alappillére az idő és a türelem. Idő kell a kapitális bikának, idő kell a nagy kannak, de sajnos a mai felgyorsult, rohanó világban éppen ideje nincs az embereknek.
Míg régen lovaskocsival, kismotorral jártuk az erdőt, addig most terepjáróval. 1984-től 7 éven át a Homokszentgyörgy melletti Mariettapusztán laktam. Bizony, időbe telt, míg elmentünk Nagysallérba takarmányért, szénáért, aztán széthordtuk az erdőn.
Lovaskocsival gyűjtöttük össze a lőtt vadat is a vadászatok után. Nem vittük egyesével a Nagysallérban lévő hűtőházba, hanem a kis vadtároló kamránkban gyűjtöttük, míg nem jött össze egy fuvarra való.
A szeptember viszont más volt. A bikákat természetesen egyesével szállítottuk be Én elmondtam a hajtónak, merre találja a bikát, ő lovaskocsival kiment érte az erdőre, felhúzatta a lovakkal a kocsira a vadat és elkocsikázott szépen Nagysallérba vele. Volt, hogy egy fél napba, olykor még egy napba is beletellett, de idővel meg volt. Ha délután kettő órára ért be a bika, akkor kettő óra után volt teríték. Nem volt ezzel senkinek – a vadásznak sem -, semmi problémája, mi pedig megadtuk a módját mindennek, ahogy kellett, még ha későn is volt teríték. De szép idők voltak, az a sok különleges szarvasbika, annyi vad volt, mint égen a csillag és a vadkár kérdéséhez is másként álltak!
Nem tetszik, amerre a világ tart, sok szempontból egyre nehezebb dolga van a vadgazdának a mindennapokban, rengeteg a kerítés, a villanypásztor, a vad állandó stresszben él, az utánunk jövő fiatal generáció, a mai ifjú hivatásos vadászok már nem is tudják milyen az, ha valóban nyugalomban van a vad!
Felgyorsult a világ és szerintem nem jó irányba halad. Mindenki mindent azonnal akar, nincs idő semmire és türelmetlenek az emberek. Amikor én kezdtem, még nagyon más világot éltünk és teljesen más mentalitást kívánt meg tőlünk a hivatás.
Hogy élem ezt meg? Jó egészségem ellenére elmegyek nyugdíjba, ebben, azt hiszem, benne van minden. Talán nem is olyan nagy baj, hogy ebben a formában ebből én már kifelé megyek…”
Forrás: SEFAG Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója
Kerekasztal beszélgetést tartottak a jövő vadgazdálkodásáról Fehérvárcsurgón
NapTár 20241108 Fejér Vadászakadémia A jövő vadgazdálkodása
Novemberben folytatódott a Fejér Vadászakadémia
Fehérvárcsurgón, a Károlyi kastélyban rendezte meg az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete a Fejér Vadászakadémia „A jövő vadgazdálkodása és annak víziója” című szakmai programját.
A 2024. november 8-i kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei: Prof. Dr. Heltai Miklós intézetigazgató (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő), dr. Godó Nándor, a „Godó Ferenc” Vadgazda Egyesület (Heves vármegye) képviseletében, valamint dr. Presser Zoltán ügyvéd (Komárom vármegye) voltak. A beszélgetést Pechtol Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete titkára vezette.
- A Fejér Vadászakadémia negyedik rendezvényén ezúttal is időszerű témát hoztunk a hallgatóság elé – kezdte köszöntőjét Méhes Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete elnöke. Fontos, hogy a vízió legyen inspiráló és iránymutató! Dietrich Stahl szerint a vadász feladata, hogy betartsa a törvényt, védje a vadat, ápolja ember és vad egymás mellett élését. Ez olyan feladat, amelyet csak mértékkel és tervezéssel lehet megfelelően ellátni. A vadászati szokások tisztelete egyenes út ahhoz, hogy akár a törvényi kötelezettségen túl is minden vadász betartsa a szabályokat akkor is, amikor egyedül van, és senki nem látja. A vadászati szokások ápolása a vadászat népszerűségének fontos része. A kívülállókra hathat pozitívan, de akár irritálóan is. Éppen ezért, nekünk, vadászoknak, mindig tudatosan és példamutatóan kell viselkednünk!
Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke megnyitójában beszélt a vadászkamara működésének tartalmi elemeiről, növekvő anyagi erőforrásairól, a területi szervezetek helyi kezdeményezéseiről, amelyek pozitív irányba mozdítják a vadgazdálkodást, az ifjúságnevelést, valamint a hivatásos vadászok munkáját. Mind több helyi gyakorlat országos érdeklődésre tart számot, vannak megyék, amelyek élen járnak az aktivitásban. Ezek sorába tartozik Fejér vármegye, ahol sokat tesznek a vadászattal kapcsolatos társadalmi megítélés javulásáért. Az ifjúságnevelés részét képezi nem csupán a korábbi legendák életpályájának, hanem azoknak a példaképeknek a bemutatása, akik a közelükben élnek. Mondandója befejezéseként megköszönte a Fejér vármegyei és az országos társszervezetekben dolgozó kollégák azon hozzáállását, mentalitását, amivel sok mindent sikerült az utóbbi időben a helyére rakni.
Missziónk egy új vízió alkotása
A kerekasztal beszélgetés moderátora, Pechtol Lajos bevezetőjében célként fogalmaztameg: – Remélem, hogy felvetéseink inspirálják az ágazatban munkálkodó politikai és szakmai vezetőket egy modern, szabad, szabályokra és tradíciókra épülő vadgazdálkodás és vadászat megvalósításában. A tanácskozás mottójául Jean-Jacques Rousseau egyik mondását választotta: “Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem, hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.”
A vízió megfogalmazása fontos és alapvető részét képezi a stratégiai tervezésnek, melynek keretében a törvényalkotó az ágazat minden érintettjével (természetvédelem, igazságügy, belügyminisztérium pénzügyminisztérium), valamint a vadászok érdekképviseleti szervezetével együtt megalkotja a víziót és a missziót egyaránt. Az első hallásra egyszerűnek tűnő feladat gyakran állítja kihívások elé a vadászatra jogosultak vezetőit, hiszen ami a fejekben megvan, – és szerencsére az esetek többségében határozott elképzelése van a vezetőknek a jövőt illetően, – azt nem mindig egyértelmű papíron megfogalmazni.
A vízió segítségével lefektetjük, hogy a jövőben mit akarunk elérni. Fontos különbség a vízió és a misszió között, hogy a misszió inkább ajelenre koncentrál. Feltehetünk magunknak olyan kérdéseket: “Mit csinálunk? Mi az alapja a vadgazdálkodásnak és vadászatnak? Kit és hogyan szolgálunk ki, mennyiért? Ha sikerül a kérdésekre választ adni, akkor sikeres a misszió megalkotása.
A világ sosem volt olyan összetett, mint manapság, arról nem is beszélve, hogy egyre csak bonyolódik, a rendezetlenség felé halad. Napjaink olyan problémáival szembesülünk, mint a klímaváltozás, környezetszennyezés, az élelmiszer- és energiahiány, továbbá a nehezen kiszámítható pénzügyi piacok, a kevéssé tervezhető jövő. Mindezek hatással vannak a vadgazdálkodásra és vadászatra.
Milyen faktorok a legfőbb meghatározóak?
- Környezeti változások: Klímaváltozás, időjárási anomáliák, aszály, árvíz, biodiverzitás, élőhely-csökkenés, ragadozók, betegségek. „Klíma menekültek”.
- Gazdasági változások: Tőkehiány, kereslet-kínálat változása, költségek növekedése, megtérülési idő. Vad által okozott kár, vadban okozott kár. Munkabér.
- Társadalmi változások: Vadászatellenesség. A konfliktushelyzetek száma növekszik. Szabályozatlan belterületi problémák, erdei turizmus, magatartási minimum, közösségeknél nincs egy közös erkölcsi alap, nagymértékű szembenállás, megosztottság. Emberi agresszió, ösztönök felülkerekedése(ember embernek farkasa, vadász vadásznak ellensége…).
Kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat
Heltai Miklós szerint a vadgazdálkodás és így a vadászat jövője is a társadalmi kapcsolatrendszerekben betöltött szereptől függ: – Ha ezen a szemüvegen keresztül nézünk szeretett szakmánkra, akkor bizony nagyon rossz a helyzetünk, megítélésünk. Nincs olyan társadalmi kapcsolatunk (általában a városi többségi társadalommal, a természetvédelemmel, az állatvédelemmel, a növénytermesztéssel, az erdőgazdálkodással), ahol ne ez a szakterület lenne a negatív jelzőkkel körülírt fél (aki megöli a szegény állatkákat csak úgy sportból, aki védett fajokat lő le, aki kínozza az állatokat, aki túlszaporítja az egyes fajokat, amik így aztán mérhetetlen károkat okoznak). A negatív jelzők miatt pedig menekülünk, kiszolgáltatottá válunk. A jövő kérdése tehát, hogy hogyan leszünk kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat?
A vadgazda „kiskorúként” kezelése
- A többségi társadalom számára minden ragadozó állat védendő, amíg nem az ő rovására létezik. Az állatvédelem minden egyes egyed elvesztését gyászolja. A természetvédők nem tudják eldönteni, hogy mit védjenek. A növénytermesztők érdekei szemben állnak a vadászok érdekeivel – kezdte érvelését dr. Godó Nándor. – Azokat a problémákat keressük meg, amik rajtunk múlnak, amiket mi rontottunk el, amiket ki tudunk küszöbölni. A profitorientáltság szkizofrén (kóros) állapotokat teremt, a vadásztársaságok többsége nem profitorientáltan gazdálkodik, a létfenntartás a cél, így a fejlesztésekre nem marad pénz. A vad az állam tulajdona, de az állam nem jó gazda. Az állam kiadja a vadgazdálkodást a kezéből, miközben a vadgazdát „kiskorúként” kezeli. Ezen sürgősen változtatni szükséges, miként azon is, hogy a vadásztársaságok ne gazdálkodó egységenként, hanem egyesületként működjenek!
A jogász szemével
- Jogászként tulajdonképpen hozzá lehet szólni minden felvetett kérdéskörhöz, de a jogász leginkább akkor jön képbe, amikor a vízió és a cél tiszta – hangsúlyozta dr. Presser Zoltán. – Ekkor a jogász feladata, hogy “szavakba”, jogszabályokba öntse azt, mit is akarunk elérni. Miután pedig ezt megtette, utána az ő feladata jelezni, hogy “kezdünk eltévedni a susnyásban”. Erre az utóbbira a legbiztosabb jel a diszfunkcionális működés, a szaporodó perek, a szaporodó hatósági eljárások és a töméntelen mennyiségű, egymásnak ellentmondó döntés ugyanazon jogi alapokról kiindulva. Ugyanígy csodás “lakmuszpapírok” a 4-6 havonta módosuló jogszabályi rendelkezések, mivel ezek már láthatóan csak “utórezgések”, tűzoltások. Nem előre mutatnak, hanem a lyukakat tömködik be és próbálják valahogy a lángok útját állni, ami az esetek kilencven százalékában úgy sem sikerül.
Feltétlenül szükség van a vadászati jog teljes revíziójára, amire a jelenlegi ciklusból hátralévő 10-12 év bőven elégséges lenne. Ehhez valamennyi érintett szakma (vadbiológia, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, agrárium, gépészet és technológia, pénzügy, vadászetika stb.) képviselőinek először meg kellene határozni a célokat és a legalább 50-100 éves víziót, majd az ebben részt vevő jogászok elkezdhetik kidolgozni a “papírra vetett” változatot.
Az élet önmagában maga a változás. Nincs “örökkévaló” sem a földön, sem az égen, minden, mindig változik, minden mozog. Panta rhei. Az, ami képes változni a világgal, túlél és megerősödik. Ami nem képes elfogadni a változás puszta létét sem, az bizonyosan elpusztul idő előtt. A vadászat, a vadászati etika, a vadászat célja is mind-mind változott az évszázadok, évezredek során, most is változik, még ha be is hunyjuk a szemünket, vagy üres lózungok mögé rejtőzünk. Nincs más lehetőség a jövőre nézve: vagy a nekünk kedvező mederbe tereljük a meg nem álló folyót, vagy elsodorja azt is, amink most van.
A paletta színesítése
A Fejér Vadászakadémia november 8-i fórumán a gondolatébresztő, problémafeltáró kerekasztal beszélgetés hozzászólói foglalkoztak a média megjelenések anomáliáival, a vadászok társadalmi megítélésében a saját felelősségünkkel, a generációk tagjai közötti feszültségek természetével.
Javaslat hangzott el az úgynevezett hibrid vadásztársasági működésről, tehát a hagyományost a menedzser szemlélettel keresztező vadásztársasági formáról, az „Erdőlátogatás szabályait” tartalmazó táblák kihelyezéséről, továbbá a „Jó gyakorlatok a magyar vadgazdálkodásban” kötet elkészítéséről, megjelentetéséről.
Forrás: Szente Tünde – OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
Rendhagyó barcogás Gúthon
Pósán Ferenc, a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészet igazgatójának beszámolója az idei barcogásról
A dámszarvasok barcogása, vagyis párzási időszaka a Gúthi-erdőben időben kezdődött, azonban változó intenzitás mellett a szokásosnál tovább tartott. A tapasztalatok szerint a trófeasúly kisebb volt, mint amit az agancs előzetesen mutatott, ennek oka elsősorban az időjárás hatásaiban keresendő.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31