Mezőgazdaság
Évek óta nem látott szinten a súlyos éhezés
Az élelmezési válságokról globális jelentés a konfliktusokat, a gazdasági sokkokat – és mögötte a COVID-19 járványt és az extrém időjárást – nevezi meg a legfőbb okoknak, ami több mint 155 millió embert taszított éhezésbe tavaly.
Az élelmezési válságokról globális jelentés a konfliktusokat, a gazdasági sokkokat – és mögötte a COVID-19 járványt és az extrém időjárást – nevezi meg a legfőbb okoknak, ami több mint 155 millió embert taszított éhezésbe tavaly.
A konfliktusok és a gazdasági nehézségek milliók túlélését és megélhetését nehezítik. ©FAO/Petterik Wiggers
Brüsszel/Róma, 2021. május 5. – Ötéves rekordot döntött 2020-ban azok száma, akik a súlyos éhezés miatt azonnal életmentő segítségre szorulnak – olvasható egy nemzetközi összefogásban készült jelentésben.
Az élelmezési válságokról szóló legfrissebb globális jelentés rámutat, hogy a konfliktusok és gazdasági sokkok, melyek gyakran összefüggenek a koronavírus járvánnyal vagy az extrém időjárással, továbbra is emberek milliói elől veszik el a táplálékot.
Főbb megállapítások
A jelentés szerint 55 országban és területen 155 millió fölöttire tehető a súlyosan éhezők száma, vagyis akik a nemzetközi besorolás alapján válságos vagy rosszabb állapotban vannak – ami 2019-hez képest 20 milliós növekedést jelent, figyelmeztetve minket az aggasztó tendenciákra.
Közülük mintegy 133 000 ember helyzete katasztrofális (az IPC nemzetközi skála legmagasabb, 5-ös szintjén). Ezen Burkina Fasoban, Dél-Szudánban és Jemenben élő emberek sürgős segítségre szorulnak életük és megélhetésük megóvásához.
38 országban és területen további 28 millió ember élt szükségállapotban (az IPC skála 4-es fázisa) 2020-ban, vagyis csupán egy lépésre az éhínségtől, ám azonnali támogatással a túlélésük és megélhetésük biztosítható és az éhezés terjedése megállítható lenne.
Emellett a jelentés által nyomon követett 55 országban és területen 2020-ban 75 millió öt év alatti gyermek növekedése alatta volt az egészségesnek és több mint 15 millió súlya elégtelen.
A súlyos éhezés továbbra is javarészt Afrikában koncentrálódik: tavaly 98 millió éhező – vagyis a teljes szám kétharmada – élt a kontinensen. Azonban a probléma máshol sem ismeretlen, Jemen, Afganisztán, Szíria, Haiti szintén gócpontnak számítottak.
Az éhezés terjedése mögötti legfőbb okok
§ Konfliktusok: több mint 100 millióan érintettek, szemben a 2019-es 77 millió fővel;
§ A gazdasági sokkok – beleértve a COVID-19 járványt is – feltornászták magukat a második helyre, miután 17 országban és területen 40 millió ember taszítottak éhezésbe, a korábbi 8 ország és 24 millió emberhez képest;
§ Extrém időjárás: 15 millió ember a 2019-ben regisztrált 34 millió helyett.
Bár várható, hogy továbbra is a konfliktusok jelentik majd a legnagyobb hajtóerőt az élelmezési krízisekben, a koronavírus járvány és az azzal összefüggő korlátozó intézkedések tovább súlyosbíthatják a helyzetet az amúgy is instabil országokban.
Az élelmezési válságok elleni globális hálózat közleménye
„A COVID-19 világjárvány kihirdetése után egy évvel a jelenlegi és jövőbeli kilátásaink nyomasztók. A konfliktusok, járványügyi korlátozások növelte gazdasági nehézségek és a kiszámíthatatlan időjárás jelentette veszélyek továbbra is az élelmezésbiztonságot fenyegetik,” – áll az Európai Unió, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az Élelmezési Világprogram (WFP) – a globális hálózat alapítói – illetve az USAID közös közleményében.
„A koronavírus járvány a felszínre hozta a globális élelmiszer-ellátási láncok sérülékenységét és az egyenlőbb, fentarthatóbb és ellenállóbb rendszerek szükségét, hogy 2030-ra képesek legyünk elegendő tápláló ételt biztosítani akár 8,5 milliárd embernek is. A Fenntartható Fejlődési Célok eléréséhez radikálisan át kell alakítani az agrár-élelmezési rendszereket.”
„Az élelmezési válságok elhúzódása mutatja, hogy a tartós környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatok, a terjedő konfliktusokkal és instabilitással együtt aláássák az agrár-élelmezési rendszerek ellenálló képességét. Ha a jelenlegi trendeken nem változtatunk, az élelmezési válságok a gyakoribbá és súlyosabbá válnak.”
A globális hálózatról
Az élelmszerválságok elleni globális hálózatot az EU, a FAO és az Élelmezési Világprogram indította el 2016-ban, hogy a humanitárius és fejlesztési partnereket összefogva közösen lépjenek fel az élelmezési válságok ellen és támogassák az éhezés felszámolását célzó Fenntartható Fejlődési Célt.
A jelentés egy konszenzuson és partnerek bevonásán alapú elemzés eredménye, ami 16 nemzetközi humanitárius és fejlesztési szervezet összefogásában jött létre (a teljes lista itt érhető el).
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Fotó: NAK
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Akció a fatolvajok ellen
Téli madármentés
Menyhal horgászata a Bodrogon
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
Elindult a #vadateszem kampány
A hátráltató tényezők ellenére is eredményesen zárult a barcogás Kelebián
Nagy bagoly a Mecsekben
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
Harcsázás a Pó-folyón
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
Komádi aranysakál
Béldi Balázs: Utánkeresés Dorkával
Vadkamera buktatta le az orvvadászokat
