Horgászat
Hemzseg az invazív fajoktól a Hévízi-csatorna
Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogyha megunjuk az akvarisztikát, akkor se öntsük a halakat a közeli tóba vagy patakba, mert ezzel árthatunk az ottani, őshonos halfajoknak – hangzott el a Kék bolygó adásában.
Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogyha megunjuk az akvarisztikát, akkor se öntsük a halakat a közeli tóba vagy patakba, mert ezzel árthatunk az ottani, őshonos halfajoknak – hangzott el a Kék bolygó adásában.
Fiatal jaguársügér (Parachromis managuensis) a Hévízi-tóból (Kép: haltanitarsasag.hu)
Egy akvárium szobánk dísze lehet, látványa nyugtatólag hat az emberre, ráadásul nem hangos, és kellemetlen szaga sincs. Nem csoda, hogy a pandémia idején még többen kezdtek a halak és rákok tartásába. Nagyon sok ember szorult az otthonába tavasszal, és ezért sokan kerestek olyan hobbit, vagy néztek olyan hobbi után, amit otthon is lehet művelni. Sokan az akvarisztikát választják – Néder Attila, a Green Aqua társtulajdonosa.
Az utóbbi évtizedekben rohamosan fejlődött mind a technikai háttér, mind a tartható élőlények szempontjából ez a hobbi. Az akvarisztikában ma már külön irányzatok is léteznek.
A Kék bolygó adásában bemutatott akváriumban Dél-Amerikából, Ázsiából és Afrikából származó hal- és növényfajok élnek.
„Ez az az akvárium, ami ékes példája annak, hogy teljesen különböző égtájakról, kontinensekről származó halak, növények ugyanolyan vízparaméterek mellett, hőmérsékleti értékek mellett teljesen tökéletesen jól érzik magukat” – mondta a növényes akvarisztika bolt társtulajdonosa.
Sajnos a világon sokfelé okoznak problémát a hobbi állat- és növénytartásból kiszabadult és megtelepedett fajok.
„A trópusi akváriumok halainak nagy része a mi égövünkben képtelen lenne életben maradni, tehát ezért itt nincs akkora probléma, mint például a déli országokban, Spanyolországban, Olaszországban, Dél-Franciaországban, ahol még jobban oda kell figyelni az ilyen trópusi halaknak az elhelyezésére. Itt Magyarországon is vannak azonban olyan halak, amik életben tudnának maradni a helyi éghajlati viszonyok között is” – fogalmazott.
Ilyen például az aranyhal, amely a vizeinkben már jelentősen elszaporodó ezüstkárász színes tenyészváltozata. Ugyancsak az akvaristák hozták be a naphalat, és mára sajnos nagyon elterjedt inváziós faj.
„A vizekhez köthető inváziós fajainknak az egyharmada az akvarisztika révén került be Magyarországra. Az elmúlt körülbelül százötven év során hatvan idegenhonos, inváziós fajt azonosítottak csak a halak közül. Ezeknek a száma évről évre nő. Itt különösen veszélyes az amúrgéb, a razbóra, azok a fajok, amelyek olyan körülmények között érzik jól magukat, ahol a hasonló képességekkel és kvalitásokkal rendelkező természetes fajokat kiszorítják” – emelte ki Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára.
Ilyen a jelzőrák és cifrarák is és nagy ütemben terjed a kaliforniai mocsárrák, más néven vörös mocsárrák. Utóbbi amellett, hogy kiszorítja az őshonos rákokat, a rákpestist is hordozhatja, valamint az élőhelyet is kedvére alakítja. A partfalakat, a gátakat is megfúrja.
A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy ha megunnánk az akváriumot, akkor a halakat semmiképp se öntsük bele a közeli patakba vagy a közeli tóba, mert ezzel árthatunk az ottani, őshonos halfajoknak.
Ezért inkább ajándékozzuk el, vagy vigyük vissza a kereskedésbe.
Magyarországon a különleges, hévizes élőhelyeken akár a trópusi fajok is megtelepedhetnek. Ilyen például Pesten a Városligeti-tó vagy a Hévízi-csatorna, amelyben hemzsegnek az idegenhonos élőlények.
„Már az európai uniós operatív programok keretében is szinte mindegyik projektnek részét képezi az inváziós fajok irtása” – fogalmazott Rácz András.
Egy élőhely-rekonstrukciónál, legyen az az ország bármelyik részén vagy nemzeti park területén, a projekt részét képezi az inváziós fajok elleni védekezés – mondta az államtitkár. Több projekt kifejezetten az inváziós fajok gyérítésére összpontosít. Az egyik a Hévízi-tó és -csatorna őshonos élőlényeinek védelmét segíti az inváziós fajokkal szemben.
Forrás: Híradó.hu
Fodor János Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában, Bodrogolasz határában menyhalra horgászott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Fodor János – Agro Jager News
Közel másfél éve választottam hobbiként a horgászatot, melynek eredménye minden évszakban élményekkel volt tele. Legutóbbi horgászataim során, ismét a Bodrog folyó menti egyik faluban, Bodrogolasziban található kis tanyát választottam, amely alacsony vízállású és nagy részben kövezéses. Késő délutáni/esti órákban érkeztem a horgászhelyemre, ködös, hűvös időben.
Fotó: Fodor János – Agro Jager News
A menyhalfogás volt a célom, öröm volt látni a kapások sorozatát. Általában a jól bevált feeder botjaimat választom társamnak, ez most is így történt: 26-os monofil főzsinórral, 22-es trabucco előkével, süllőző horoggal. Csalinak halszeleteket használtam , amelyekkel közel 8 óra horgászat alatt, 10-15 menyhal akadt a horgomra. Átlagosan olyan 30-35 cm méretűeket sikerült kifognom, de aznap a legnagyobb köztük 43 cm volt. Mindegyik nagyon szép kapást csinált, gyönyörűen mentek a vízben, a sorozatos kapások nagy élménnyel szolgáltak.
Fotó: Fodor János – Agro Jager News
Azt tapasztaltam, hogy abban az időpontban a halszeletek másfajta halakat is bevonzottak, ugyanis halkockát alkalmazva, egy jó pár darab süllőt is sikerült fogni. Kíváncsian várom a következő alkalmat kint a parton, hiszen sose tudni mekkora hal akad a horgomra!
Írta és fényképezte: Fodor János
Polinszky Attila élménybeszámolója:
A horgásztársammal sikerült újra egy hétre eljutnunk a Pó-folyóhoz, (Olaszország) harcsára horgászni. Amikor megérkeztünk, a folyó vízszintje másfél-két méterrel alacsonyabb volt, mint a szokásos. Csak a hét közepén kezdett el emelkedni. Majdnem egész héten esett és elég hűvös idő volt.A napok során több harcsát is fogtunk, kb. másfél métereseket, de kapitális példány nem akadt horogra. Gondoltuk, keresünk egy új helyet, ahol még nem voltunk.
Fotó: Polinszky Attila – Agro Jager News
Ezért úgy döntöttünk, hogy a camping (aminek a területe több kilométer hosszú, ahol csalihalat lehet beszerezni, csónakot vízre bocsájtani, tisztálkodási lehetőség van) területének legtávolabbi végére hajózunk el. Október 18.- àn, délután, lehorgonyoztuk a két csónakot. Bevittük a csalikat, lerögzítettük a helyükre és fákhoz kötöttük. Sajnos rövid időn belül, úgy 18.00 óra felé, annyit emelkedett a víz szintje, hogy újra kellett a botokat a csalikkal együtt beállítanunk a víz szintjéhez mérve.
Fotó: Polinszky Attila – Agro Jager News
Egy nyugodt naplemente után, hajnal 3 óra felé, telihold fényében, arra ébredtünk, hogy a bot hozzácsapódik a bottartóhoz. A kapásjelző csörög, az elektromos jelző visít és az orsóról nagy sebességgel fut le a zsinór. Miután bevágtunk, elengedtük a csónakot a főcsónaktól és beindítottuk a motort. Fogtam a botot, próbáltam a hal ellen dolgozni, a társam pedig elindította lassan, a hal irányába, a csónakot. Mikor a közelébe értünk, éreztem, hogy ez nem lesz egy átlagos hal. A fárasztás során többször megpróbált minket a fák közé húzni, ezért erősen kellett ellene tartani, vigyázva arra, nehogy leszakadjon..Kicsit később kifordult a nyílt víz felé és sodrással szemben húzta kettőnkkel a csónakot.
Fotó: Polinszky Attila – Agro Jager News
Megpróbált minden irányba kitörni. Csak úgy forrt körülötte a víz. Jó 45 perces fárasztás után sikerült nagy nehezen beemelnünk a csónakba. Ott láttuk csak meg igazán a hal óriási méreteit. Jó 5-7 percbe került, mire visszajutottunk a főcsónakunkhoz, hogy le tudjuk rendesen mérni. A mérete 2m 57cm volt, alig fért bele a csónakba.
Többféle csalit használunk pl. pisztrángot,kárászt. Ez a kapitális példány kárászra kapott. Mivel nem szeretjük kínozni a halakat, (kötéllel partra húzni, kikötni,várni a világost a jobb fényképért) ezért csináltunk pár fényképet, videót és utána óvatosan visszatettük a vízbe. Megvártuk, amíg elkezd rendesen mozogni, újra erőre kap és magától szeretne elúszni.Miután elköszöntünk ettől a csodálatos élőlénytől, megünnepeltük ezt az élményekben gazdag, izgalmas találkozást a Pó-folyó urával.
Írta és fényxképezte: Polinszky Attila
Van egy jó története, egy szép fogása?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Horgászat
Domolykó a Rábcából
Meleg Ábel szeptember végén Rábca Hanságligeti szakaszán kapitális domolykót akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Igazából úgy kezdődött az egész, hogy az egyik barátommal megbeszéltük, hogy pergetünk egyet. Csónakból pergettünk csukára a Rábca hanságligeti szakaszán.Több kilométert csorogtunk különösebb eredmény nélkül. Úgy gondoltuk, hogy nincs értelme tovább maradni. Koromsötétben elindultunk visszafelé, de volt egy érzésem, hogy még dobnom kell párat. És nagyon jól éreztem.
Fotó: Meleg Ábel – AJN
A semmiből érkezett egy hatalmas ütés és azonnal megindult a hal.Először nem tudtuk eldönteni hogy mi lehet a horgon, mert nagyon jól küzdött.De a végén mindketten meglepődtünk a gyönyörű domolykó láttán.
A hal 46 cm és 2+ kiló volt.
Egy Fox Rage 20 -80 grammos botot használtam, egy 3000-es daiwa orsóval, 22-es Berkley fonott főzsinórral és 70-es monofil előkével.
A csali meg egy 70mm-es Salmo Slider volt
A MOHOSZ szerint a rekordot Vágenhoffer Tamás tartja, aki 2019. október 11-én fogott ki egy 1,90 kg súlyú, 51 centiméter hosszú halat a Marcal folyón Koronco térségében műléggyel.
Írta és fényképezte: Meleg Ábel
12 százalékkal drágult a napraforgó-vetőmag
Öreg néne őzikéje
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Évzáró rendezvény a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C
Magyar Elnökség: közös tanácsi álláspont a szennyező mikroműanyagokkal szemben
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Farkas Imre a Bakony vadásza
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
A születésnapi dámbikám
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
22 év után új magyar dámrekord született
A deteki bika
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Menyhal horgászata a Bodrogon
