Horgászat
Újra beindul a halászati gazdálkodás a Balatonon
Pont kerülhet a balatoni halászat betiltása körül kialakult közel húszéves vitára: idén már több mint ezer hektáros vízfelületen, összesen öt tógazdaságban gazdálkodik az állami Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Ez a terület pedig elegendő ahhoz, hogy pótolni tudják a tó halállományát, sőt, a felesleggel ki tudnak lépni a piacra. Mindeközben az idei időjárás miatt veszélyes helyzetbe került több magyar tógazdaság.
Pont kerülhet a balatoni halászat betiltása körül kialakult közel húszéves vitára: idén már több mint ezer hektáros vízfelületen, összesen öt tógazdaságban gazdálkodik az állami Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Ez a terület pedig elegendő ahhoz, hogy pótolni tudják a tó halállományát, sőt, a felesleggel ki tudnak lépni a piacra. Mindeközben az idei időjárás miatt veszélyes helyzetbe került több magyar tógazdaság.
Újra visszakerülhet a fogyasztók asztalára a balatoni ponty, -csuka, -harcsa, vagy a -fogas, miután a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. ismét öt tógazdaságban, több mint ezer hektáros vízfelületen gazdálkodhat. Áder János köztársasági elnök a Kék bolygó című podcast adásában beszélt erről Szári Zsolt halászati mérnökkel, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztossal, a halgazdaság vezérigazgatójával.
A két politikus szerint körülbelül húsz éve fennálló problémának kerülhet ezzel pont a végére, ami a balatoni halászat betiltása körül alakult ki. Az ezer hektárt meghaladó vízterület már elegendő ahhoz, hogy a halgazdálkodási társaság a Balatonéval azonos vízminőségben tudja a „magyar tenger” kedvelt halfajait nevelni, valamint képesek legyenek pótolni a tó halállományát, a felesleggel pedig kilépni a piacra. A piaci megjelenéshez pedig nagy segítséget jelent az a tény, hogy a balatoni hal pár hete megkapta az Európai Uniótól az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék minősítést.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2009-ben alakult a Balatoni Halászati Zrt. jogutódjaként. Jogelődüknek tekintik az 1899-ben alapított Balaton Halászati Részvénytársaságot is. A halgazdaság 100 százalékban a Magyar Állam tulajdona, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, aki a Társaság irányítását átadta a Földművelésügyi Minisztériumnak. Fő feladatuk a Balaton ökológiai szemléletű halgazdálkodásának megvalósítása.
Tógazdaságok veszélyes helyzetben
Július végén súlyos problémára hívta fel a figyelmet a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet közleményében. Eszerint komoly gondokkal küzdöttek a völgyzárógátas tógazdaságok a tavasz óta tartó egyre nagyobb aszály miatt.
A kisebb-nagyobb esőzések ellenére is a tógazdaságokban komoly volt a vízhiány, mivel a lezúduló csapadék legtöbbször nem került bele a halastavakba, annak következtében, hogy a szintén aszály sújtotta vegetáció felszívta azt. A hosszan tartó hőség miatt jelentős volt a párolgási veszteség, hiszen egy meleg nyári napon akár 2-3 centimétert is csökkenhet a tavak vízszintje.
A halastavak üzemi vízszintje sok helyen az 50 százalékot sem érte el. A beszűkült vízi élettérben pedig a halfogyasztó madarak károkozása is jelentősebb, hiszen az ivadék nem tud elbújni a mélyebb vízben a gázlómadarak elől.
A haltermelőknek állománymentő kényszerlehalászásokat kellett végrehajtaniuk a drasztikusan lecsökkent vízszint miatt. A kisebb tavakon levegőztető készülékekkel és szivattyúzással próbálták megmenteni a halállományt az oxigénhiánytól, ugyanakkor ez jelentős többlet költségekkel járt. Van olyan haltermelő, aki idén ki sem tudta helyezni a halastavait ivadékkal a már tavasszal jelentkező vízhiány miatt. Várhatóan ez a kedvezőtlen száraz nyári időjárás negatív kihatással lesz az őszi lehalászási eredményekre.
Halfogyasztási szokások
2020 októberében országos kampány indult HalPéntek néven a rendszeres, legalább heti egyszeri halfogyasztás ösztönzésére. Zambó Péter, az Agrárminisztérium államtitkára akkor arról beszélt az MTI-nek, hogy bár Magyarországon több mint 30 százalékkal nőtt a halfogyasztás 2013 óta, egy ember átlagosan 6,7 kilogramm halat fogyaszt évente, és ez még mindig alacsony szintet jelent. A halfogyasztás továbbra is szezonális jellegű: a magyarok leginkább húsvét és karácsony előtt vásárolnak halat.
Forrás: Napi.hu
Fodor János Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában, Bodrogolasz határában menyhalra horgászott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Közel másfél éve választottam hobbiként a horgászatot, melynek eredménye minden évszakban élményekkel volt tele. Legutóbbi horgászataim során, ismét a Bodrog folyó menti egyik faluban, Bodrogolasziban található kis tanyát választottam, amely alacsony vízállású és nagy részben kövezéses. Késő délutáni/esti órákban érkeztem a horgászhelyemre, ködös, hűvös időben.
A menyhalfogás volt a célom, öröm volt látni a kapások sorozatát. Általában a jól bevált feeder botjaimat választom társamnak, ez most is így történt: 26-os monofil főzsinórral, 22-es trabucco előkével, süllőző horoggal. Csalinak halszeleteket használtam , amelyekkel közel 8 óra horgászat alatt, 10-15 menyhal akadt a horgomra. Átlagosan olyan 30-35 cm méretűeket sikerült kifognom, de aznap a legnagyobb köztük 43 cm volt. Mindegyik nagyon szép kapást csinált, gyönyörűen mentek a vízben, a sorozatos kapások nagy élménnyel szolgáltak.
Azt tapasztaltam, hogy abban az időpontban a halszeletek másfajta halakat is bevonzottak, ugyanis halkockát alkalmazva, egy jó pár darab süllőt is sikerült fogni. Kíváncsian várom a következő alkalmat kint a parton, hiszen sose tudni mekkora hal akad a horgomra!
Írta és fényképezte: Fodor János
Polinszky Attila élménybeszámolója:
A horgásztársammal sikerült újra egy hétre eljutnunk a Pó-folyóhoz, (Olaszország) harcsára horgászni. Amikor megérkeztünk, a folyó vízszintje másfél-két méterrel alacsonyabb volt, mint a szokásos. Csak a hét közepén kezdett el emelkedni. Majdnem egész héten esett és elég hűvös idő volt.A napok során több harcsát is fogtunk, kb. másfél métereseket, de kapitális példány nem akadt horogra. Gondoltuk, keresünk egy új helyet, ahol még nem voltunk.
Ezért úgy döntöttünk, hogy a camping (aminek a területe több kilométer hosszú, ahol csalihalat lehet beszerezni, csónakot vízre bocsájtani, tisztálkodási lehetőség van) területének legtávolabbi végére hajózunk el. Október 18.- àn, délután, lehorgonyoztuk a két csónakot. Bevittük a csalikat, lerögzítettük a helyükre és fákhoz kötöttük. Sajnos rövid időn belül, úgy 18.00 óra felé, annyit emelkedett a víz szintje, hogy újra kellett a botokat a csalikkal együtt beállítanunk a víz szintjéhez mérve.
Egy nyugodt naplemente után, hajnal 3 óra felé, telihold fényében, arra ébredtünk, hogy a bot hozzácsapódik a bottartóhoz. A kapásjelző csörög, az elektromos jelző visít és az orsóról nagy sebességgel fut le a zsinór. Miután bevágtunk, elengedtük a csónakot a főcsónaktól és beindítottuk a motort. Fogtam a botot, próbáltam a hal ellen dolgozni, a társam pedig elindította lassan, a hal irányába, a csónakot. Mikor a közelébe értünk, éreztem, hogy ez nem lesz egy átlagos hal. A fárasztás során többször megpróbált minket a fák közé húzni, ezért erősen kellett ellene tartani, vigyázva arra, nehogy leszakadjon..Kicsit később kifordult a nyílt víz felé és sodrással szemben húzta kettőnkkel a csónakot.
Megpróbált minden irányba kitörni. Csak úgy forrt körülötte a víz. Jó 45 perces fárasztás után sikerült nagy nehezen beemelnünk a csónakba. Ott láttuk csak meg igazán a hal óriási méreteit. Jó 5-7 percbe került, mire visszajutottunk a főcsónakunkhoz, hogy le tudjuk rendesen mérni. A mérete 2m 57cm volt, alig fért bele a csónakba.
Többféle csalit használunk pl. pisztrángot,kárászt. Ez a kapitális példány kárászra kapott. Mivel nem szeretjük kínozni a halakat, (kötéllel partra húzni, kikötni,várni a világost a jobb fényképért) ezért csináltunk pár fényképet, videót és utána óvatosan visszatettük a vízbe. Megvártuk, amíg elkezd rendesen mozogni, újra erőre kap és magától szeretne elúszni.Miután elköszöntünk ettől a csodálatos élőlénytől, megünnepeltük ezt az élményekben gazdag, izgalmas találkozást a Pó-folyó urával.
Írta és fényxképezte: Polinszky Attila
Van egy jó története, egy szép fogása?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Horgászat
Domolykó a Rábcából
Meleg Ábel szeptember végén Rábca Hanságligeti szakaszán kapitális domolykót akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Igazából úgy kezdődött az egész, hogy az egyik barátommal megbeszéltük, hogy pergetünk egyet. Csónakból pergettünk csukára a Rábca hanságligeti szakaszán.Több kilométert csorogtunk különösebb eredmény nélkül. Úgy gondoltuk, hogy nincs értelme tovább maradni. Koromsötétben elindultunk visszafelé, de volt egy érzésem, hogy még dobnom kell párat. És nagyon jól éreztem.
A semmiből érkezett egy hatalmas ütés és azonnal megindult a hal.Először nem tudtuk eldönteni hogy mi lehet a horgon, mert nagyon jól küzdött.De a végén mindketten meglepődtünk a gyönyörű domolykó láttán.
A hal 46 cm és 2+ kiló volt.
Egy Fox Rage 20 -80 grammos botot használtam, egy 3000-es daiwa orsóval, 22-es Berkley fonott főzsinórral és 70-es monofil előkével.
A csali meg egy 70mm-es Salmo Slider volt
A MOHOSZ szerint a rekordot Vágenhoffer Tamás tartja, aki 2019. október 11-én fogott ki egy 1,90 kg súlyú, 51 centiméter hosszú halat a Marcal folyón Koronco térségében műléggyel.
Írta és fényképezte: Meleg Ábel