Horgászat
A MATE-n zajlik a hazai halászatfejlesztés legjelentősebb szakmai fóruma
A MATE Halászati Kutató Központja (HAKI) idén 45. éve rendezi meg a Halászati Tudományos Tanácskozást, ahol a hazai tudományos műhelyek az akvakultúra-technológia, a hal-szaporodásbiológia, a halegészségügy és a hidrobiológia területein elért legújabb kutatási és innovációs eredményeiket ismertetik.
A MATE Halászati Kutató Központja (HAKI) idén 45. éve rendezi meg a Halászati Tudományos Tanácskozást, ahol a hazai tudományos műhelyek az akvakultúra-technológia, a hal-szaporodásbiológia, a halegészségügy és a hidrobiológia területein elért legújabb kutatási és innovációs eredményeiket ismertetik.

A MATE Halászati Kutató Központja (HAKI) idén 45. éve rendezi meg a Halászati Tudományos Tanácskozást (Kép: MATE)
A személyes részvétellel, ugyanakkor online is nyomon követhető tanácskozás a legszélesebb körben segíti elő az ágazati szereplők közötti párbeszédet és a kapcsolatok erősítését. A szeptember 8-9. között megrendezésre kerülő XLV. Halászati Tudományos Tanácskozás résztvevőit Dr. Kovács Melinda, a MATE tudományos rektorhelyettese, valamint Babák Mihály, Szarvas Város polgármestere köszönti.
Az Európai Zöld Megállapodás céljainak elérését biztosító stratégiák – „Termőföldtől az asztalig”, „Biodiverzitás stratégia” – megvalósítása komoly kihívás elé állítják a hazai akvakultúra ágazatot, ugyanakkor egyedülálló lehetőséget is biztosítanak a kiváló adottságokkal és komoly szakmai hagyományokkal rendelkező magyar akvakultúra számára. A termelés növeléséhez és a fenntarthatósági célok eléréséhez az ágazati szereplők hármasának – a kormányzatnak, a termelőknek és a kutatási központoknak – közös erőfeszítésére van szükség. A fejlődés egyik kulcsát a megvalósuló innováció jelenti.
A hazai halgazdálkodás kutatási és innovációs céljainak megvalósításához létrehozott pénzügyi eszközök közül ki kell emelni a Horizon Europe programot, amely a jelenlegi, 2021-2027 közötti pénzügyi ciklus során összesen 95,5 milliárd euró forrást biztosít a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérésére, valamint az Európai Unió versenyképességének és növekedésének céljaira.
A tenger nélküli tagállamok közös erőfeszítéseinek köszönhetően az új programban a „Kék gazdálkodás” céljai között az édesvizek fenntarthatósága és az édesvizek akvakultúra-fejlesztése is hangsúlyos szerepet kap. Az idei konferencia központjában éppen ezért a hazai halgazdálkodás versenyképességének növelését, valamint a fenntarthatóságot erősítő innovációs lehetőségek, valamint ezek megvalósítását biztosító eszközök bemutatása áll. A plenáris előadások során Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a „Kék gazdálkodás” céljairól és a célok megvalósításához rendelkezésre álló eszközökről beszél. Dr. Halasi-Kovács Béla, a MATE HAKI vezetője „Az édesvízi akvakultúra-fejlesztés lehetőségei a Horizon Europe keretei között” címmel tart előadást.
A tanácskozás második napján kerül sor az „Immunstimuláló hatású és eddig nem alkalmazott mikroalga törzseken alapuló preventív célú takarmánykiegészítők termelése és intenzív halgazdaságokban történő hasznosítása (IMMUNALGA)” című GINOP-projekt zárórendezvényére, melynek során a programban résztvevő kutatók az édesvízi algafajok termelésére és hasznosítására vonatkozó legfontosabb eredményeikről tájékoztatják az ágazat szakembereit.
Forrás: MATE
A laikusokat és kételkedőket ki kell ábrándítanom, mert a következőkben nem egy hóbortos, céltalan parti kószálgatásról fogok értekezni, hanem egy célzott, pergető technikát szeretnék bemutatni az olvasók számára.
Mint azt mindannyian tudjuk, kifejezetten sikeresek lehetünk a rablóhalak felkutatásában a különböző mesterséges építmények, kikötői oszlopok és vasfalak közvetlen közelében. Az ilyen tereptárgyak mindig kiemelt haltartó képességgel rendelkezhetnek, amit érdemes szem előtt tartanunk. A vasfalak aljában a halak előszeretettel bújnak meg, különösen, ha a fal szegélye védett a napsütéstől, tehát árnyékos. A rablóhalak viselkedésére jellemző, hogy előnyben részesítik azokat a területeket, ahol kilétük rejtve maradhat. Tipikus példa erre a csapósügér, amely tökéletesen kihasználja a kikötők védfalai által biztosított rejtekhelyeket.

Fotó: Varga Szilárd – Absolute Fishing
Az ilyen vasfalakat mindig azon az oldalon, vagy olyan időpontban érdemes felkeresni, amikor a fal tövét nem éri közvetlen napsütés. Többféle módszerrel is próbálkozhatunk a rablóhalak becserkészésére, és a megfelelő montázs kiválasztása több szempont mérlegelését igényli.
A műcsali vezetése a következőképpen történik: magunk mellett függőlegesen leengedjük a csalit, majd amikor teljesen leér, lágy pöccintésekkel kezdjük el kutatni a mederben tartózkodó ragadozókat. A gumicsalit néhányszor meglibbentve próbáljuk meggyőződni arról, hogy tartózkodik-e az adott ponton zsákmányra leső rablóhal. Ha nincs kapás, egy lépést tovább haladva folytatjuk a műcsali pattogtatását, így igyekezve felkutatni a csíkos bélpoklosokat. Ezzel a módszerrel végigsétálhatunk a védfalak mentén, és nagy eséllyel találkozhatunk egy-két sügérrel.
A különböző technikák alkalmazásával még eredményesebbek lehetünk, például a Ned-Rig, a Drop Shot vagy egy egyszerű jiges gumihalas módszer is hatékony lehet. Mivel a csalink közvetlenül alattunk helyezkedik el, finoman emelgetve hosszabb ideig tarthatjuk egy adott ponton, anélkül hogy elsodródna a célhelyről. Ha megbizonyosodtunk arról, hogy az adott ponton nincs rablóhal, akkor egy lépéssel tovább haladva ismételten nekilátunk a műcsali emelgetésének. Ezzel a lassú, részletes módszerrel szinte végigtapogathatjuk a védfalak alját, és jó eséllyel rábukkanhatunk egy sügérre.
Az emelgetés magasságának megválasztása is fontos tényező. Tapasztalataim szerint általában 30-50 cm-es felugrasztás bőven elegendő, de a víz hőmérséklete is befolyásolja ezt. Lehűlő vízben akár 20 cm-es fellibbentés is elegendő lehet, ilyenkor a csalit hosszabb ideig érdemes egy helyben tartani, és türelmesen kivárni a sügér támadását. Télen a csapósügér lassabban reagál, ezért a visszahullás végén akár 4-5 másodpercig is várhatunk a következő mozdulat előtt. Nyáron ezzel szemben a melegebb víz miatt nincs szükség erre a türelmesebb technikára, ilyenkor intenzíven és folyamatosan táncoltatva vezethetjük a csalit. Ha sügér van a közelben, biztosan lecsap rá.
A megfelelő csali kiválasztása szintén kulcsfontosságú, és széles skálán mozoghat. Én például a Hiki és a Fanatik UL csalijaitól kezdve a Zander Pro Shadig szinte mindenféle plasztikkal próbálkozom. A legfontosabb tényező azonban a megfelelő helyszín és időpont megválasztása. Fontos, hogy akkor próbálkozzunk, amikor a vasfal vagy egyéb műtárgy szegélye árnyékban van, hiszen ilyenkor nagyobb eséllyel találunk ott sügért.
Próbáljátok ki Ti is ezt az igazán érdekes és élvezetes pergetési módot, és garantáltan nem fogtok csalódni!
Görbüljön mindenkinek!
Írta és fényképezte: Varga Szilárd – Absolute Fishing
Érdekel a pergetés világa? Csatlakozz te is az Absulte Fishing közösségéhez!
Horgászat
26 tonna háromnyaras pontyot telepítenek Békés vármegyében
Orosháza térségében már februárban, a háromnyaras pontytelepítések folytatásaként megkezdte a Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége a többi vízterületük horogérett, 2-2,5 kg átlagsúlyú pontyokkal történő tavaszi frissítését. Ennek során a Király és Társa Kft. öcsödi telepéről 6.200 kg, a Fish-Coop Kft. dénesmajori telepéről 9.200 kg pontyot vásároltak és helyezeztek ki, illetve jövő héten további 11.000 kg halat várnak a Biharugrai Halgazdaság Kft-től. A telepítés a KHESZ önerejéből és a MOHOSZ ÁPFE-VII/2/2025. számú támogatásából valósul meg közölte a Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége.

Békés vármegye megannyi vizébe került méretes ponty! Forrás: Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége
A haltermelő partnereiktől beszerezett pontyok mellett megkezdték az Ecsegfalvi Halgazdaságukban történő lehalászási munkálatokat is, amelyek további egészséges, kiváló minőségű pontyállománnyal gazdagítják vizeinket.
A kedvező halasítási körülményeknek köszönhetően április első hetéig mindegyik KHESZ vízterület részesülni fog háromnyaras pontytelepítésből.

Több halgazdaságból jelentős mennyiségű ponty került a Békés vármegyei vizekbe. Forrás: Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége
A Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége közleményben fejezte ki MOHOSZ támogatását, a termelő és a telepítésben közreműködő kollégáik munkáját és támogatását.
Forrás: Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége
Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Horgászat
Horgászhelyeket takarítottak a Fekete-, és a Kettős-Körös mentén



Forrás:
Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége