Keressen minket

Horgászat

Ismerjük meg a kukorica wobblert!

Hazánkban az elmúlt években elképesztően megnőtt a horgászok száma. A tavalyi 700 ezerről idén már meghaladta a 800 ezer főt. Ez, egyúttal azt is jelenti, hogy egyre kreatívabb horgászok bukkannak fel szinte a semmiből, új gondolatokat formálva szellemi termékké, mint Makara Zoltán, aki szabadidejében, -munkája mellett a saját műhelyében,- teljesen önállóan wobblereket készít . A feltalálót kérdeztük a „woodcorn” fantázia nevű kukorica wobbleréről.

Makara Zoltán készítette el a fényképen látható kukorica wobblert. A fából készült műcsali teszteredményei várakozáson felül teljesítettek. (Kép: Makara Zoltán – Agro Jager News)

Kérlek mesélj magadról és az új wobbleredről!

Jász-Nagykun-Szolnok megyében nőttem fel. Már gyerekként vonzott a horgászat, imádtam minden percét. Ez a szerelem most is tart, sőt talán egy picit sok is. A Tiszán, a Zagyván kezdtem el horgászni. Folyamatosan figyeltem a természetet, a halakat, a flórát és a faunát. Mindig összefüggéseiben szerettem megérteni a világot. Nagyapámtól rengeteget tanultam, aki a horgászat mellett vadászott is, igazi természetbúvár volt. Középiskolás koromban, Szolnokon, víz- és környezetvédelmet tanultam. A békés halak mellett mindig is érdekelt a ragadozóhalak világa. Sokszor figyeltem a csukákat, domolykókat, jászkeszegeket, hogyan üldözik a bogarakat, apró halakat. Mindig azt próbáltam megérteni, hogy milyen csalik váltanak ki kapóreflexet a halakban. Szín vagy mozgás? Vagy mindkettő egyszerre? Amikor körülbelül 15-16 éves voltam, egyszer csak kipattant a fejemből, hogy miért nem készítek magamnak saját wobblereket.

Teljesen magamtól elkezdtem fúrni, faragni, majd sok-sok munkaóra elteltével megszülettek az első műcsalijaim. Ezek akkor még prototípusok voltak, de azóta is büszke vagyok rájuk.

Makara Zoltán csak és kizárólag prémiumfestékeket használ fel a wobblereihez. (Kép: Makara Zoltán – Agro Jager News)

Az első wobblereim kezdetlegesek voltak. A 90-es években nagyon kevés alapanyag közül lehetett választani. Az első működő wobblereimet poliuretán habból készítettem el. Az akadók miatt, az első példányok a Zagyva medrében fejezték be pályafutásukat. Azonban ez sem szegte kedvem a wobblerek készítésében, tovább folytattam a kísérletezést.

Makara Zoltán  lépésről-lépésre mindent egyedül készít. Minden wobblere egyedi, kézzel előállított termék (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

Közben jó pár-év eltelt. Informatikus lettem, de a hobbim soha nem hagyott nyugodni. A halak és a horgászat szeretete a minden napjaim része lett.

Makara Zoltán műhelyében született wobblerek… (Kép: Makara Zoltán – Agro Jager News)

Nagyon sokat köszönhetek Kardos Zoltán Pálnak. Zolival kollégák voltunk, kiderült, hogy mindketten szeretünk horgászni. Zoli megszállott pergetőhorgászként rengeteg információval látott el a budapesti pergető horgászattal kapcsolatban, illetve megtanított a wobblerkészítés alapvető fortélyaira. Olyan intézményi háttértudást kaptam tőle, mint például: milyen alapanyagokat szabad csak felhasználni, hogyan kezeljük a wobblerek felületét, és milyen festékeket használjunk. Én például csak uv álló festékeket használok, prémium minőségben. Kizárólag olyan anyagokat, amelyek már a külföldi festékiparban is bizonyítottak. Megközelítőleg 60 különböző festékem van a műhelyemben. Bármilyen színt, színárnyalatot meg tudok alkotni a megszületendő wobblereimnek. A közösségi médiának köszönhetően elkezdtem másoktól is autodidakta módon tanulni. Felnőtt fejjel, professzionális szinten újra belevágtam a wobblerkészítésbe.

Makara Zoltán egy szép csukával. (Kép: Makara Zoltán – Agro Jager News)

Az egyik hétvégémen, amikor a műhelyben voltam és dolgoztam, hirtelen a semmiből egy új gondolat pattant ki a fejemből. Kaptam a hírt, hogy egyik kedves ismerősöm, Móri István késő ősszel twisterrel pontyot fogott. Elgondolkoztam… Akkor miért ne lehetne pergetve műkukorica-csalival is megtenni ugyanezt. Ekkor megszületett a kukorica-alakú wobbler ötlete. FÁBÓL!!! Ami annyira felcsigázott, hogy azonnal el is kezdtem megvalósítani. Az alapvető koncepció az volt, hogy az összes hazánkban megtalálható halfaj találkozott már kukoricával a tavakban és folyókban egyaránt. Egy közkedvelt csali, főleg a békés halak számára. Időnként, talán a véletlennek köszönhetően, ragadozóhalakat is fogtak már meg evvel a csalival.

Az ötlet után nem sokkal, már a kezemben is tartottam a „woodcorn”, azaz a fakukorica műcsalimat, amit eddig még nem láttam soha senkinél. Én vagyok az első, aki ezt kitalálta.

Korábban elkészült wobblerek uv fényben.. (Kép: Makara Zoltán – Agro Jager News)

Móri Istvánnal felvettem a kapcsolatot. A FEHOVA-ra elvittem neki a fából készült műcsalijaimat, hogy horgásszon vele és ossza meg velem a tapasztalatait. István professzionális pergetőhorgász, nagyrabecsült, ismertnek számít hzaánkban. Számos videót-, tesztet készít, kiemelkedő tudással rendelkezik. Ismeri a halak szokásait. Tudja mi a megfelelő taktika, csalivezetési stílus, amivel be lehet csapni a halakat.

Úgy gondoltam, hogy Ő képes lesz életre aktivizálni az ismeretlen vízivilágot a kukorica alakú wobbleremmel. István örömmel fogadta a megkeresésemet, annál is inkább, mert szeret horgászni egyedi készítésű, kreatív műcsalikkal. Elmondhatom, hogy a legjobb kezekbe került a woodcorn.

A fából készült kukorica wobbler, a “woodcorn”. (Kép: Makara Zoltán – Agro Jager News)

A műcsalit először a Sió-főcsatornán tesztelte le. Olyan jól sikerült az első horgászat, hogy még István is meglepődött az eredményen. A csali iránt főleg a domolykók érdeklődtek, de István elmondta, hogy a balin-, jászkeszeg-, de még a ponty- és amurhorgászatban is lát benne fantáziát.

Egyre többet hallani az éghajlatváltozásról és a vizek romló minőségéről. Az új szabadalmammal szinte nincs környezeti terhelés. A szintetikus műanyagokhoz képest, a „woodcorn” ökológiai lábnyoma minimális.

Nagyon sok horgász érdeklődött már, hol lehet kipróbálni, megvásárolni a termékemet. Mindenkitől türelmet szeretnék kérni, a gyártása folyamatban van. A közel jövőben az Agro Jageren fogunk hírt adni a további részletekről – zárta beszámolóját Makara Zoltán wobbler készítő specialista.

 

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Képeket készítette: Makara Zoltán

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Horgászat

Orvhalászok a rendőrök hálójában

Marcali-víztárolónál lopták a halat. Tetten érték őket…

Rendőrség: Az ügy adatai alapján az 52 éves férfi és 31 éves társa 2022. május 26-ára virradóan a Marcali-víztárolónál eresztőhálót jogosulatlanul használva fogtak pontyokat és harcsákat. A halászati őrök tetten érték őket, majd értesítették a marcali rendőröket.

Marcali-víztárolónál lopták a halat. Tetten érték őket… (Kép: Rendőrség)

Az egyenruhások a feltételezett elkövetőket a helyszín közelében elfogták és előállították a Marcali Rendőrkapitányságra. A nyomozók a két férfit orvhalászat és lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.

Eresztőhálóval lopták a halat. (Kép: Rendőrség)

Természetes vízi halállományunk nemzeti kincs, így annak védelme mindannyiunk kötelessége. Ha halászattal, horgászattal kapcsolatos jogsértést tapasztalnak, minden esetben jelezzék a hatóság felé!

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Horgászat

Az elektronikusan megváltott területi horgászjegyet is be kell mutatni a vízparton

Az Állami Halőri Szolgálatának halőrei osztották meg a tapasztalataikat

A Nébih Állami Halőri Szolgálatának halőrei az elmúlt időszakban az ország több ellenőrzött vízterületén tapasztalták, hogy az elektronikusan értékesített területi horgászjegyeket nem nyomtatják ki a horgászok, de még egy elektronikus eszközön bemutatható másolattal sem rendelkeznek arról a horgászat közben. A Nébih fokozottan felhívja a horgászok figyelmét, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően, tartsák maguknál a területi horgászjegyeket akár papírra nyomtatva, akár elektronikus eszközön bemutatható módon! Ezzel számos kellemetlenségtől, például a horgászattól való eltiltástól is megkímélhetik magukat.

Az Állami Halőri Szolgálatának halőrei osztották meg a tapasztalataikat. (Kép: T.P. – Agro Jager News)

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény* úgy rendelkezik, hogy a halfogási tevékenységet végző személy a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat során köteles magánál tartani a horgászegyesületi tagságot igazoló, a horgászszövetség által kiadott Magyar Horgászkártyát, a papíralapú állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót (a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok), és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a mezőőr, a természetvédelmi őr, az állami halőr, a hivatásos halőr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

Elektronikus formában kiadott halfogásra jogosító okmányok esetében a halfogásra irányuló tevékenység jogosultságának igazolását az érintett személy a horgászhelyen és a horgászat teljes ideje alatt – a fentiektől eltérően – informatikai eszközén keresztül köteles biztosítani.

Az előírások szerint a horgásznak a területi jegyet a horgászat teljes ideje alatt be kell tudnia mutatni az ellenőrző hatóság kérésére.

A horgászok körében elterjedt tévhit alapja az lehet, hogy a HORINFO rendszerben értékesített területi horgászjegyekkel rendelkező horgászvizeken a halgazdálkodásra jogosult hivatásos halőrei hozzáféréssel rendelkeznek a kiadott területi jegyek adatbázisához, azaz a MOHOSZ által üzemeltett halőri applikációval vagy mobilalkalmazás segítségével ki tudják keresni a szükséges információkat.

Ugyanakkor a fent idézett jogszabályban olvasható, hogy a területileg illetékes hivatásos halőrökön kívül számos más szervezet (pl. a halgazdálkodási hatóság, az Állami Halőri Szolgálat, a természetvédelmi őri szolgálat, valamint a rendőrhatóság) felhatalmazott munkatársai szintén ellenőrizhetik a horgászokat, akik a legtöbb esetben nem rendelkeznek hozzáféréssel a MOHOSZ által kezelt területi jegyek adatbázisához. Mivel ők ellenőrzés alkalmával csupán azt tudják megállapítani, hogy a horgászatot végző személy nem tudja bemutatni a területi engedélyét, a jogosulatlan horgászat miatt eljárást kell kezdeményezniük vele szemben. Ilyen esetben a horgász állami jegyét bevonják legalább addig, amíg a halvédelmi eljárást a hatóság lefolytatja, és a horgász tisztázza a területi engedélyének meglétét. A hatósági eljárás befejezése több napot is igénybe vehet.

A Nébih továbbra is kéri, hogy amennyiben halászattal, horgászattal, halkereskedelemmel kapcsolatos jogsértést tapasztalnak, jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen!

Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Horgászat

Genetikai vizsgálatok a hatékonyabb pontytermelésért

A Debreceni Egyetem szakembereinek eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak.

Debreceni Egyetem: Hazánk őshonos pontytájfajtái jelentős genetikai tartalékokkal rendelkeznek – derült ki a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatóinak vizsgálatából. A DE szakembereinek eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak.

A Debreceni Egyetem szakemberei őshonos pontytájfajtáit vizsgáltak. Az  eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) kutatói a Tiszántúli régió pontyfajtáinak genetikai sokféleségét tanulmányozták. A kutatási eredményeik alapján, a biodiverzitás fenntartása érdekében az őshonos magyar pontytájfajták kiemelt figyelmet érdemelnek.

A hatékonyabb és biztonságosabb pontytermelés feltételeinek megteremtésében fontos lépés a fajban rejlő genetikai tartalékok feltérképezése. Hazánk halgazdaságaiban a pontyállományokat külön tájfajtaként tartják számon, azonban genetikai sokféleségük, valamint a földrajzilag hozzájuk legközelebb álló pontyállományokhoz való kapcsolatuk tudományos alapon nem tisztázott. Az állományok genetikai adatai hiányosak, a tájfajták nincsenek folyamatosan monitorozva – mondta el Kusza Szilvia, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ (AGBK) egyetemi tanára a hirek.unideb.hu-nak.

A kutatók  vizsgálatainak célja egyebek mellett a hazánkban kiemelkedő gazdasági jelentőségű pontytájfajták anyai ágon való genetikai rokonsági fokának meghatározása, az egyes tájfajták közötti genetikai különbségek felmérése.

Kép: Debreceni Egyetem

A kutatások során a Tiszántúli régió négy halgazdaságának, a DE MÉK Halbiológiai Laboratóriumának és a szarvasi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI) génbanki egyedeit vizsgálták mitokondriális DNS (mtDNS) markerek segítségével. A mtDNS-ek elemzésének eredményei alapján kiderült, hogy a vizsgált magyar pontytájfajták egyedi szinten jelentős géntartalékkal rendelkeznek, azonban a tájfajták között keveredés figyelhető meg. Ez a folyamat elsősorban antropogén – ember tevékenységéből eredő hatásból adódhat, amelyet a piac határoz meg – fejtette ki a kutatócsoport vezetője.

Hozzátette: a ponty világszerte hatalmas piaci keresletű élelmiszerforrás, a világ lakosságának egészséges élelmiszerekkel történő ellátása és a népesség folyamatos növekedése miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír.

A vizsgálati eredményeink nagymértékben támogathatják a biztonságos, fenntartható és versenyképes termelést, mert egy esetleges hirtelen és drámai populációcsökkenés esetén referenciadatokkal szolgálhatnak a magyar pontyállományokban rejlő genetikai potenciált illetően – tette hozzá Tóth Bianka, a DE MÉK PhD-hallgatója.

Kusza Szilvia szerint a magyar pontytájfajták megőrzéséhez és kezeléséhez a genetikai állapot állandó figyelemmel kísérésére van szükség. Ennek egyik lehetősége a molekuláris genetikai információk elemzése.

Eredményeink hatással lehetnek a halgazdálkodási szakemberekre és a haltenyésztőkre, akik részt vesznek a tájfajták keresztezéseiben, tervezésében, fejlesztésében, esetleges helyreállításukban. A tudományos következtetéseink a hazai halgazdálkodás számára egyfajta kitörési lehetőséget jelenthetnek, melynek hatásai túlmutathatnak az országhatáron – összegezte az egyetemi tanár.

A kutatás eredményei a nyílt hozzáférésű, nemzetközi Aquaculture című szakfolyóiratban jelentek meg.

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0044848622002320?via%3Dihub

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom