Keressen minket

Horgászat

Hatalmas szürkeharcsát fogtak Győrben – Videóval és galériával

Közzétéve:

Győrben, a Nádorvárosi Sporthorgász Egyesület területén, kapitális szürkeharcsát fogott Pop Márk Erik helyi horgász. A vízterületről, és a sikeres horgászat titkairól kérdeztük az Olga Catfish oszlopos tagját:

A Győr szívében található horgászvíz különleges, mert számos más vízzel áll kapcsolatban. A vízterület egy része a Holt-Marcalhoz tartozik, a Marcal-tó összeköttetésben áll Rábával, amelynek a mellékága, a Patkó vízterület. Friss vízutánpótlás a Pándzsa patakból is érkezhet.

Pop Márk Erik helyi horgász fogta a fényképen látható kapitlis szürkeharcsát. (Kép: Pop Márk Erik – Agro Jager News)

Jó pár évvel ezelőtt, egy nagyobb árhullám érkezett, ami után két nagytestű, elpusztult szürkeharcsát talált a fiatal horgász egy bokor alatt. Ez az élmény annyira meghatározónak bizonyult számára, hogy ezután csak a szürkeharcsahorgászattal foglalkozott.

A tanulási fázis hosszú és nehéz időszaka következett. Márk önszorgalomból, autodidakta módon  kitanulta a harcsásvideókból a fortélyokat, majd ezeket a gyakorlatban is kipróbálta. Az évek során vegyes eredmények születtek: volt, amikor sikerrel járt, volt, amikor semmit nem fogott. A téli hónapokat kivéve, amikor a harcsák nem esznek, szinte mindig kint töltötte a szabad idejét a vízparton, nemcsak itt, hanem más helyeket is felkeresett. Véleménye szerint az első és legfontosabb szabály, hogy keressük meg a harcsás vizeket. Ha éjszakánként rablásokat hallunk, az már jó jel, de már olyat is tapasztalt, hogy szürkeharcsák nem árulják el magukat. Érdemes napfelkeltekor az adott vízterületet megfigyelni. Az éjszakai táplálkozások után a nagy harcsák teli gyomorral sokszor mozognak,  hogy segítsék az emésztésüket. Ha van egy kis  szerencsénk, időnként megpillanthatjuk ezeket az óriásokat. Emellett a víztükör is sokat elárulhat, ha mozog a hal. Ha egy nagy bajszos megmozdul, az szinte mindig látszódik. Olyat is látott már, hogy a sekélyesben napoznak ezek az óriások. Ismeretlen vizeken olyan helyet kell keresni, ahol elbújhat a harcsa napközben:  akadók, tuskók, esetleg csövek közelében, szinte biztos, hogy találunk harcsát is. Nagyobb partfalaknál olyan is előfordul, hogy maguk alakítanak ki fészkeket.

Kép: Pop Márk Erik – Agro Jager News

A meder ismerete is nagyon fontos. Márk fonott zsinórral és egy nagyobb ólommal szokta „letapogatni” az adott szakaszokat. Ha az aljzat kemény, az jó jel. Mindig ezeket kell keresni. Ez azt jelenti, hogy ott a halak kifürödték az iszapot, nagy a mozgás. Ha az ólom nehezen jön, ott iszapos az aljzat. Ezeket a helyeket kerüli, ott nem szeret a harcsa tartózkodni. Ha csörög vagy üt a spicc, az kagylóra vagy köves aljzatra utal. A békés halak táplálkozási szokásai miatt, ez sem rossz terület. Ha több dobás után megtalálta a tökéletes helyet, akkor a damilt beakasztja az orsó klipszébe, így pontosan tudja, hány méterre van a meghorgászandó terület. Márknak van egy jó minőségű halradarja is, amit a horgász etetőhajójáról használ. A halradar azért is fontos, mert a vízmeder töréseit, szakadásait is érzékeli. Ezeket a helyeket a harcsa kifejezetten szereti. A hely ismerete kulcskérdés, mert ha rossz helyen kínáljuk fel a csalit, nem biztos, hogy lesz kapásunk. A harcsa és általában a horgászat esetében azonban a szerencse  sohasem kizárható tényező.

A szerelék megválasztása is nagyon fontos. Korábbi években a stupekes megoldást választotta. Ez gyakorlatilag egy nagyobb csúszóólomból és a csalit vízfelszínen felkínáló lebegő szerelékből áll. Így is lehet harcsát fogni, de ez nem a legjobb megoldások közé tartozik. Kapás esetén a csúszóólom, mivel lefele húzza a damilt, megtévesztheti a horgászt, többször kell bevágni, mire elérjük a halat. Mire kiegyenesedik a damil, addigra a hal már messze jár. Márk emiatt már több nagy halat veszített el. Ezek az óriás ragadozók  talán a legokosabb halfajok egyike a magyar vizekben. Kapásnál a harcsák több esetben alulról szívják a csalit, ízlelgetik a zsákmányt. Ha egy pici kis ellenállást éreznek, sokszor inkább otthagyják. Kora tavasszal és késő ősszel jóval óvatlanabbak, amit ilyenkor ki is lehet használni.

Márk antennás végszereléket használ, amiről videót is készített lapunk részére. Az antennához, egy 120 grammos ólmot rögzít, amit az etetőhajójával irányít be a tökéletes helyre. Mivel a csalihalak mérete minden esetben meghatározó, a győri horgász szinte csak óriási pédányokat kínál fel. Keszegfélék az elsődleges csalihalak, aminek a mérete körülbelül 1 kilogrammos.

A nagy fogás éjszakáján a szemközti partot vallatta, ami körülbelül 170 méterre volt tőle. Este, körülbelül 23 órakor háromszor megrezzent a botján a kapásjelzője. Márk, mivel az elmúlt években számtalan harcsát fogott, érezte, hogy valami történik.  A kapás után szinte azonnal bevágott. Antennás szereléke ellenére, semmilyen ellenállást nem érzett a boton, mintha elment volna a hal. Az orsóját nagy sebességgel tekerte vissza a part felé, ami helyes döntésnek bizonyolt. A hal, a bevágást követően, felé indult el. Ekkor már érezte, hogy egy hatalmas harcsát sikerült megakasztania. A zsákmány nem adta ingyen magát: egy óriásit rúgott, majd „fejreállt”. Ez a tipikus harcsa védekezés, így próbál a horogtól szabadulni..

Ez sokszor sikerül is, de csak akkor, ha engedjük neki – folytatta Márk – és a továbbiakban a Koós Ferenc-féle taktikát alkalmazta. Ez több okból célszerű.: ha a botunk, orsónk és damilunk megfelelően erős, nem történik semmi jóvátehetetlen. Ha a nagytestű hal nem talál akadókat, az erőbeli fölényünket kihasználva , akár 10 perc alatt „kivarázsolhatjuk” a vízből. A nagy halak számára a rövid és gyors fárasztás az optimális. Élete egyik legnagyobb hala, lassan de biztosan közelített. Mivel egyedül volt a sötétségben és senkitől nem tudott segítséget kérni, minden lépését előre, megfontoltan megtervezte. Amikor a hal már elérhető közelségbe került, és többször kitört, először leakasztotta az antennás végszerelékét a főzsinórról, majd minden erejét összeszedve, kiemelte emberméretű halát a part egy olyan szakaszára, ahol ketten elfértek.  Egyedül esélytelen volt  a másfél méter magas szintkülönbséget megmásznia. Fejtől faroktőig 220 centiméter volt a hal teljes hossza. Tömege megközelítőleg 70 kilogramm lehetett. A pontos mérésre esélye sem volt a horgásznak.

A szürkeharcsa hossza fejtől a faroktőig 220 centiméter hosszú volt. (Kép: Pop Márk Erik – Agro Jager News)

A kiemelést követően készített három fényképet és egy videót. A horog ütötte sebet lefertőtlenítette, majd szinte azonnal vissza is bocsátotta a vízbe a megilletődött óriást. A hal azonnal el is úszott, és eltűnt a sötétségben.

A szürkeharcsa horgászata életre szóló szenvedély, ezért Márk arra kér mindenkit, hogy tiszteljük ezeket a nagy halakat. Sokszor „rossz színbe” tüntetik fel a harcsákat, azonban hazánk folyóiban és tavaiban a szerepük felbecsülhetetlen . A törpeharcsák és ezüstkárászok számát, sok esetben csak ezek a halak képesek lecsökkenteni. Ez a halfaj olyan egyensúlyt teremt a vizekben,  amire semmi más nem képes, még az ember sem. Amióta Győrben erősödik a szürkeharcsa állománya , azóta élvezhetőbbé vált  a horgászat. Úgy, mint a pontyok esetében, ezeket a nagy halakat is a törvény erejével kellene védeni. Sok-sok év mire megnőnek, és gyakran egy fiatal felnőtt életkorával megegyező életkort élnek meg hazánk vizeiben. Horgászatuk a legnagyobb kihívások, de a legnagyobb sikerek egyike egy horgász életében – zárta beszámolóját Pop Márk győri horgász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Kép és videó: Pop Márk Erik

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Horgászat

Kapitális csukát akasztottak

Published

on

Bagó Róbert élete egyik legnagyobb csukáját akasztotta meg. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Bagó Róbert vagyok. Több, mint 40 éve horgászom, gyermekkori szenvedélyem. Mindig is közel állt a szívemhez a finomszerelékes horgászat. 2 évvel ezelőtt egy nagyon kedves barátom, Zsolt ismertette meg velem a rablóhalazás világát. Ezen belül a drop shot módszer tetszett meg leginkább, így, ha csak tehetem, ezzel horgászok.

Fotó: Bagó Róbert – AJN

2024. november 2-a fontos nap lett a horgászéletemben. 10 órakor érkeztünk a horgászhelyre, csodálatos, napsütéses, szélcsendes időben. Nem sokkal a horgászat kezdete után, sikerült fognom egy 35 centis kősüllőt, majd egy szebb sügér akadt a horgomra. Kis pihenőt adtak a csatorna halai. A következő dobásnál olyan érzés volt, mintha elakadt volna a szerelék, kb. 30 méterre a parttól. Ahogy megrántottam, iszonyatos erővel megindult, a fékem egyfolytában szólt. Ekkor már tudtam, hogy óriási halat akasztottam. 35 percig egyfolytában ment, amire a part közelébe tudtam húzni. De még ekkor sem tudtam, hogy mi dolgoztatott meg ennyire. Zsolt, a merítőszákkal, tettre készen állt mellettem.

Fotó: Bagó Róbert – AJN

A parttól egy méterre mutatta meg magát. Ebben a pillanatban Zsolt gyorsan meg is szákolta. Másodpercekig csak néztük a hatalmas halat, nem tudtunk megszólalni sem. Életünkben egyikünk sem látott még ekkora csukát! Miután megmértük, számszerűen is bebizonyosodott, hogy hatalmas:1 méternél is nagyobb, 15 kiló! Zsolt 30 éve perget, de ilyen óriási halat még ő sem látott. Azt én is éreztem, hogy nagy lesz, de hogy ilyen különleges, hatalmas lesz, arra nem is gondoltam. Egyből feltűnt az óriási hasa, tapintásra éreztem, hogy tele van hallal. Természetesen meg sem fordult a fejemben, hogy elviszem. Ebben a világban, aki a vízben megél több évtizedet, az megérdemli, hogy éljen. Remélem még sok horgásznak ad örömet és visszaengedik.
A felszerelés, amivel megfogtam: Shimano stradic pergetőbot 15-50 grammos, orsó Shimano stradic 4000-es, 12-es fonott zsinór, 22-es fluorokarbon előke, 15 grammos végólom, vörösszínű 5 centis gumihal.

Kívánom, hogy ti is átélhessétek egyszer ezt a csodálatos élményt!

 

Írta és fényképezte: Bagó Róbert

Van egy jó története, egy szép fogása?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Tovább olvasom

Horgászat

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”

Published

on

A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.

A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor

Tovább olvasom

Horgászat

Öt tonna angolnát fogtak

Csempészeket fogtak spanyol és francia rendőrök

Published

on

Spanyol és francia rendőrök közösen csaptak le nemzetközi csempészhálózatok csoportjaira, és lefoglaltak 5 tonna üvegangolnát, melynek feketepiaci értéke meghaladja a 30 millió eurót. Az európai angolnák fiatal példányainak kilójáért már 7 ezer eurót is megadnak ázsiai tenyésztők, és ennél jóval többet a vendéglők.

Fotó: Rendőrség

A biológusok már a 80-as években megkongatták a vészharangot, hogy a folyók túlhalászása, szennyezése, savasodása és vízerőművek létesítése miatt végveszélybe került az európai angolna, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2009-ben vett fel a kihalással fenyegetett fajok listájára. Azóta sok országban kvótákkal védik a halászatát, és 2010-ben az Európai Unió tagállamaiban betiltották az exportját, amitől még magasabbra szökött a feketepiaci ára. Ázsia keleti és délkeleti felén az angolnatenyésztők ma már 7 ezer eurót, azaz több mint 2,8 millió forintot is megadnak egyetlen kiló európai üvegangolnáért. A vendéglők ennek a többszörösét fizetik nekik a vágykeltőként is számontartott hal kifejlett példányaiért, melyek nyersen, főleg szusiként feldolgozott változata a luxusvendéglők egyik legnépszerűbb és legdrágább előétele.

Több bűnözői hálózat is specializálódott európai angolnák Ázsiába, főleg Kínába csempészésére. Ezek között kis csoportok is vannak, de egyvalamiben mindannyian megegyeznek: bőröndökbe rejtve viszik ki a vén kontinensről a faj fiatal, apró méretű képviselőit, az úgynevezett üvegangolnákat. A nagyobb bűnszervezetek tagjai Európából először Afrikába – jellemzően Mauritániába és Szenegálba – csempészik az üvegangolnákat, és onnan repülnek velük Ázsiába, mert a nouakchotti és a dakari nemzetközi repülőtéren kevésbé kell a lebukástól tartaniuk. Egy ilyen bőröndbe, vízzel teli műanyag zacskókba átlagosan 30 kiló üvegangolnát pakolnak, ami azt is jelenti, hogy egy ilyen halcsempészkoffer 200 ezer eurót, azaz 80 millió forintot is érhet. A tenyésztők nyereségkulcsa hozzávetőleg tízszeres, mert egyetlen kilogramm üvegangolna kb. 3000 példánynak felel meg.

Fotó: Rendőrség

Ígéretesnek tűnik a faj megmentésére szakosodott biológusok indukált ivarérési eljárása, de a bűnözői körök továbbra is az angolnákhoz alkalmazkodnak, amelyek az Atlanti-óceán nyugati felén, az áramlatokkal szegélyezett Sargasso-tenger 200–500 méteres mélységében ikráznak. Onnan a lárvák legnagyobb tömege a Golf-áramlattal sodródik Délnyugat-Európa, onnan pedig a Földközi-tenger partvidékére, ahonnan folyótorkolatokon úsznak fel édesvizekbe. Akkor is halásszák őket, amikor ezeken a folyókon visszatérnek a tengerbe, és a zughalászat elleni küzdelmet nehezíti, hogy a csempészek jellemzően középkori módszert alkalmaznak: a halászok csónakkal viszik ki a fogást a partszakasz járművel megközelíthetetlen részére, ahol a bűnözők szamárhátra pakolva, úttalan utakon szállítják zsákmányukat a járművükhöz.

Fotó: Rendőrség

A 2010-es exporttilalom óta az Europol hangolja össze az angolnázó bűnszervezetek elleni küzdelmet, amely 2017-ben az Interpol belépésével szintet lépett. Nemzetközi együttműködés körvonalazódott, amelyben ma már több mint 30 állam vesz részt. Azóta világszerte 85 tonna európai angolnát foglaltak le, és 850 ember ellen indult büntetőeljárás, de továbbra is a spanyol és a francia rendőrök vannak a küzdelem frontvonalában. Nemrég hatalmas sikerről számoltak be, összehangolt rajtaütések során 5 tonna üvegangolnát foglaltak le, majd szakemberek bevonásával folyótorkolatok közelében engedtek vissza természetes élőhelyükre. Feketepiaci áron számolva ezzel 30 millió eurós, azaz 12 milliárd forintos illegális bevételtől estek el a bűnszervezetek. A szél-, illetve vízimalomharc folytatódik, amelyet tovább nehezít az éghajlatváltozás. Becslések szerint a 21. században legalább 75 százalékkal csökkent az európai angolna egyedszáma, miközben ázsiai vendéglőkben a mai napon is rengeteg példánya kerül tányérra.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom