Horgászat
Kifogták az őszi szezon első menyhalát az Ipolyból
Nógrád megyében, az Ipoly felső szakaszán, szeptember első hetében célzottan menyhalra horgászott Tóth István barátaival. A salgótarjáni horgász jól ismeri az Ipolyt, mivel több mint 25 éve odajár horgászni.
A fényképen látható menyhalakat az Ipolyon fogta ki Tóth István és Baksa Dénes. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)
25 évvel ezelőtt, Vas Károly barátjával az egyik helyen paducra „vadásztak”. Már majdnem besötétedett, amikor a folyó furcsán „megelevenedett”. Úgy látták, mintha a víz felszínén sok kisebb-nagyobb hal úszna, „delfinre” emlékeztető hullámokat láttak maguk előtt a keskeny folyón. Az apró mozgások felkeltették a tapasztalt horgászok érdeklődését.
A kedvelt horgászhelyek egyike valahol az Ipolyon (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)
Károly azt mondta: „Nézd István!! Ezek menyhalak lesznek”. Az új megfigyelésüknek annyira megörültek, hogy a következő hétvégén, ugyanazon a helyen, célzottan menyhalakra kezdtek el horgászni. A megfigyelésük jónak bizonyult, mert már 25 éve ide is járnak horgászni. Több helyet ismernek, amit felváltva látogatnak. A menyhalak szokásait is sikerült jól kiismerni. A helyválasztás a sikeres horgászatuknak a sarokpontja. Erről a titokzatos halról azt érdemes tudni, hogy csak bizonyos szakaszon található meg a hazai folyókban és nagy tavainkban. Áradásban, vagy nagy szerencsével bárhol megfogható, de az esetek többségében az egyedi megfigyelések, tapasztalatok vezetnek eredményre – foglalta össze István.
Időnként egy-két süllő is megérkezik menyhalazás közben. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)
Az Ipoly folyónak a vízmennyisége általában állandó, kivéve a mostani évet. Az átlagos vízhozamnak körülbelül csak a fele érkezett Magyarországra. Azon a szakaszon, ahol menyhalra horgásznak, a víz nem is túlzottan gazdag oxigénben, sőt… Mivel a hal kevésbé ismert, ezért viselkedése mutathat furcsaságokat is.
Egy ritka vendég: egy termetes angolna. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)
Az Ipolyon a menyhalak már szeptember elején, közepén megmozdulnak. Egészen május elejéig, közepéig lehet rájuk sikeresen horgászni. Azonban a viselkedésük kiszámíthatatlan. Vannak olyan éjszakák, amikor van kapásuk, máskor folyamatosan piszkálják a csalit. Bár sok mindent kipróbáltak a hosszú évek alatt, két csali vált be igazán. Ha van friss kishal, annak az utolsó 1/3-át kínálják fel, úgy, hogy a farokúszó szabadon mozoghat a vízben. A felszerelésük nagyon egyszerű: feeder botokat használnak. A kishalat süllőző egyes horoggal kínálják fel. Az előke 30-50 centiméter hosszú, ami után egy pici csúszóólom van felszerelve. Az előre lefagyasztott kishalat nem preferálják, mert hamar leolvad a horogról. Sok esetben azonban „művészet” télen kishalat fogni. A kishal mérete se legyen túl nagy, mert ha az már túlságosan nagy, nem képes felvenni a menyhal. Ha három-négy centiméter hosszú a csali, azt kisebb-nagyobb menyhalak is képesek felvenni. Általában a menyhalak nagysága 30 -52 centiméter között változik. Ha nincs más lehetőségük, akkor gilisztát is használnak.. Azt is érdemes tudni a menyhalról, hogy a kishal bármelyik részét felveheti. Mivel az eddigi recept bevált, nem is változtatnak rajta Istvánék. A menyhal szürkület utolsó perceitől fogható megközelítőleg két óráig. Ha ezalatt nem sikerül menyhalat fogni, jobb, ha haza indulunk.
Baksa Dénes és egy menyhal. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)
Azt is megfigyelték, hogy sok esetben több menyhalat lehet fogni a sekélyebb részeken, mint a két méteres vízben. Ez a megfigyelésük is egy véletlennek, egy rontott dobásnak köszönhető. Két-három főnek egymás mellett horgászni sok esetben nem egyszerű feladat. Miután a csali szinte alig érkezett be a 10-20 centiméteres vízmélységbe azonnal kapás és bevágást történt. Majd újból és újból. A meglepő eredmény ismétlődött, mert egymás után fogták ki a menyusokat. Vélhetően a menyhal jobban érzi magát a sekélyebb szakaszon, mert ott egyszerűbben kereshet magának élelmet éjszakai órákban
Fotó: Tóth István – Agro Jager News
Az Ipoly azonban évről-évre egyre rapszódikusabb: sok év átlagában az figyelhető meg, hogy egyre kevesebb a menyhalak száma. Viselkedésük sem kiszámítható. Több esetben előfordult olyan, hogy egy halat sem tudtak kifogni. A csalit csak piszkálták de nem vették fel. Ha változik a folyómeder, a menyhalak azonnal reagálnak rá, és eltűnhetnek a következő évre.
Fotó: Tóth István – Agro Jager News
Aki menyhal horgászatára szánja el magát, legyen nagyon türelmes. A folyó különböző szakaszait járja végig, keressen oxigéndús, nagy köves partszakaszokat és előbb utóbb sikerrel járhat – zárta beszámolóját Tóth István salgótarjáni horgász.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképek: Tóth István
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Horgászat
Kapitális csukát akasztottak
Bagó Róbert élete egyik legnagyobb csukáját akasztotta meg. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Bagó Róbert vagyok. Több, mint 40 éve horgászom, gyermekkori szenvedélyem. Mindig is közel állt a szívemhez a finomszerelékes horgászat. 2 évvel ezelőtt egy nagyon kedves barátom, Zsolt ismertette meg velem a rablóhalazás világát. Ezen belül a drop shot módszer tetszett meg leginkább, így, ha csak tehetem, ezzel horgászok.
Fotó: Bagó Róbert – AJN
2024. november 2-a fontos nap lett a horgászéletemben. 10 órakor érkeztünk a horgászhelyre, csodálatos, napsütéses, szélcsendes időben. Nem sokkal a horgászat kezdete után, sikerült fognom egy 35 centis kősüllőt, majd egy szebb sügér akadt a horgomra. Kis pihenőt adtak a csatorna halai. A következő dobásnál olyan érzés volt, mintha elakadt volna a szerelék, kb. 30 méterre a parttól. Ahogy megrántottam, iszonyatos erővel megindult, a fékem egyfolytában szólt. Ekkor már tudtam, hogy óriási halat akasztottam. 35 percig egyfolytában ment, amire a part közelébe tudtam húzni. De még ekkor sem tudtam, hogy mi dolgoztatott meg ennyire. Zsolt, a merítőszákkal, tettre készen állt mellettem.
Fotó: Bagó Róbert – AJN
A parttól egy méterre mutatta meg magát. Ebben a pillanatban Zsolt gyorsan meg is szákolta. Másodpercekig csak néztük a hatalmas halat, nem tudtunk megszólalni sem. Életünkben egyikünk sem látott még ekkora csukát! Miután megmértük, számszerűen is bebizonyosodott, hogy hatalmas:1 méternél is nagyobb, 15 kiló! Zsolt 30 éve perget, de ilyen óriási halat még ő sem látott. Azt én is éreztem, hogy nagy lesz, de hogy ilyen különleges, hatalmas lesz, arra nem is gondoltam. Egyből feltűnt az óriási hasa, tapintásra éreztem, hogy tele van hallal. Természetesen meg sem fordult a fejemben, hogy elviszem. Ebben a világban, aki a vízben megél több évtizedet, az megérdemli, hogy éljen. Remélem még sok horgásznak ad örömet és visszaengedik.
A felszerelés, amivel megfogtam: Shimano stradic pergetőbot 15-50 grammos, orsó Shimano stradic 4000-es, 12-es fonott zsinór, 22-es fluorokarbon előke, 15 grammos végólom, vörösszínű 5 centis gumihal.
Kívánom, hogy ti is átélhessétek egyszer ezt a csodálatos élményt!
Írta és fényképezte: Bagó Róbert
Van egy jó története, egy szép fogása?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Spanyol és francia rendőrök közösen csaptak le nemzetközi csempészhálózatok csoportjaira, és lefoglaltak 5 tonna üvegangolnát, melynek feketepiaci értéke meghaladja a 30 millió eurót. Az európai angolnák fiatal példányainak kilójáért már 7 ezer eurót is megadnak ázsiai tenyésztők, és ennél jóval többet a vendéglők.
Fotó: Rendőrség
A biológusok már a 80-as években megkongatták a vészharangot, hogy a folyók túlhalászása, szennyezése, savasodása és vízerőművek létesítése miatt végveszélybe került az európai angolna, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2009-ben vett fel a kihalással fenyegetett fajok listájára. Azóta sok országban kvótákkal védik a halászatát, és 2010-ben az Európai Unió tagállamaiban betiltották az exportját, amitől még magasabbra szökött a feketepiaci ára. Ázsia keleti és délkeleti felén az angolnatenyésztők ma már 7 ezer eurót, azaz több mint 2,8 millió forintot is megadnak egyetlen kiló európai üvegangolnáért. A vendéglők ennek a többszörösét fizetik nekik a vágykeltőként is számontartott hal kifejlett példányaiért, melyek nyersen, főleg szusiként feldolgozott változata a luxusvendéglők egyik legnépszerűbb és legdrágább előétele.
Több bűnözői hálózat is specializálódott európai angolnák Ázsiába, főleg Kínába csempészésére. Ezek között kis csoportok is vannak, de egyvalamiben mindannyian megegyeznek: bőröndökbe rejtve viszik ki a vén kontinensről a faj fiatal, apró méretű képviselőit, az úgynevezett üvegangolnákat. A nagyobb bűnszervezetek tagjai Európából először Afrikába – jellemzően Mauritániába és Szenegálba – csempészik az üvegangolnákat, és onnan repülnek velük Ázsiába, mert a nouakchotti és a dakari nemzetközi repülőtéren kevésbé kell a lebukástól tartaniuk. Egy ilyen bőröndbe, vízzel teli műanyag zacskókba átlagosan 30 kiló üvegangolnát pakolnak, ami azt is jelenti, hogy egy ilyen halcsempészkoffer 200 ezer eurót, azaz 80 millió forintot is érhet. A tenyésztők nyereségkulcsa hozzávetőleg tízszeres, mert egyetlen kilogramm üvegangolna kb. 3000 példánynak felel meg.
Fotó: Rendőrség
Ígéretesnek tűnik a faj megmentésére szakosodott biológusok indukált ivarérési eljárása, de a bűnözői körök továbbra is az angolnákhoz alkalmazkodnak, amelyek az Atlanti-óceán nyugati felén, az áramlatokkal szegélyezett Sargasso-tenger 200–500 méteres mélységében ikráznak. Onnan a lárvák legnagyobb tömege a Golf-áramlattal sodródik Délnyugat-Európa, onnan pedig a Földközi-tenger partvidékére, ahonnan folyótorkolatokon úsznak fel édesvizekbe. Akkor is halásszák őket, amikor ezeken a folyókon visszatérnek a tengerbe, és a zughalászat elleni küzdelmet nehezíti, hogy a csempészek jellemzően középkori módszert alkalmaznak: a halászok csónakkal viszik ki a fogást a partszakasz járművel megközelíthetetlen részére, ahol a bűnözők szamárhátra pakolva, úttalan utakon szállítják zsákmányukat a járművükhöz.
Fotó: Rendőrség
A 2010-es exporttilalom óta az Europol hangolja össze az angolnázó bűnszervezetek elleni küzdelmet, amely 2017-ben az Interpol belépésével szintet lépett. Nemzetközi együttműködés körvonalazódott, amelyben ma már több mint 30 állam vesz részt. Azóta világszerte 85 tonna európai angolnát foglaltak le, és 850 ember ellen indult büntetőeljárás, de továbbra is a spanyol és a francia rendőrök vannak a küzdelem frontvonalában. Nemrég hatalmas sikerről számoltak be, összehangolt rajtaütések során 5 tonna üvegangolnát foglaltak le, majd szakemberek bevonásával folyótorkolatok közelében engedtek vissza természetes élőhelyükre. Feketepiaci áron számolva ezzel 30 millió eurós, azaz 12 milliárd forintos illegális bevételtől estek el a bűnszervezetek. A szél-, illetve vízimalomharc folytatódik, amelyet tovább nehezít az éghajlatváltozás. Becslések szerint a 21. században legalább 75 százalékkal csökkent az európai angolna egyedszáma, miközben ázsiai vendéglőkben a mai napon is rengeteg példánya kerül tányérra.
Forrás: Rendőrség
Kapitális csukát akasztottak
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
Meddig emelkedik még a banán ára?
Műanyag helyett hagymahéj?
Szebenye-pusztán találkoztak a bélusvölgyi vadászok
Célkeresztben az orvvadászat
Sopronban beváltak a terepmotorok
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Visszanéző (2020): Életbikám története
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Beteljesült álom!
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
A diplomaosztós kos
Életbika
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
