Keressen minket

Kiemelt cikk

A Kúria véleménye a haszonbérleti díj megállapításáról

A Kúria Közigazgatási Kollégiuma az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében a kollégiumi véleményt közölt

Közzétéve:

A Kúria Közigazgatási Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 53. § (2) bekezdés a) pontjának értelmezéséről az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében a következő kollégiumi véleményt alkotta:

A Kúria Közigazgatási Kollégiuma az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében a kollégiumi véleményt közölt a haszonbérleti díj megállapításáról (Kép: Pixabay)

Kúria logója (Ábra: kuria-birosag.hu)

1. A haszonbérleti díj aránytalansága az ügyek tényállása alapján ítélhető meg. Az aránytalanság kérdésében való döntés nem azonos az adott területen tevékenykedő gazdák hétköznapi ismeretei szerint adott nyilatkozataival, s azok hatóság általi elfogadásával. A bizonyítás a mezőgazdasági igazgatási szerv feladata.

2. A kikötött haszonbérleti díj abban az esetben nem tekinthető aránytalannak, ha az érintett ingatlan olyan pozitív tulajdonságokkal bír, amely az átlagos díjhoz képesti eltérést indokolja. Ennek vizsgálata során csak az objektív tényeket lehet figyelembe venni, mint például a területek fekvése, a földek minősége (AK értéke), öntözhetősége, művelhetősége, közútról való megközelíthetősége.

* * *

1. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 53. § (2) bekezdése a) pontja szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv akkor is megtagadhatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ha a haszonbérleti szerződés szerinti ellenszolgáltatás (a továbbiakban: haszonbér) értékének aránytalansága alkalmas volt arra, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosultat távol tartson az előhaszonbérleti jogának gyakorlásától. A 2/2018. (IX.17.) KMK vélemény 5. pontja szerint a haszonbérleti szerződés jóváhagyása – mérlegelési jogkörben eljárva – akkor tagadható meg, ha a haszonbér értékének aránytalansága mellett az is megállapítható, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosultat tart távol ezen jogának gyakorlásától.

A gyakorlatban számos probléma merült fel a haszonbérleti díj aránytalanságának megállapításával kapcsolatban. A Kúria több eseti döntésében vizsgálta a földbizottságok, a képviselő-testület, és a mezőgazdasági igazgatási szerv tényfeltárási kötelezettségeit, ennek körében a bizonyítékok mérlegelésének szempontjait. A Kúria rámutatott, hogy a Földforgalmi tv. 53. § (2) bekezdés a) pontjában foglal haszonbérleti szerződés jóváhagyásának megtagadáshoz a két konjunktív feltétel együttes teljesülésére van szükség, így a mezőgazdasági igazgatási szervnek ez okból egyrészt indokolnia kell, hogy az adott esetben miért él a megtagadás eszközével, másrészt eljárása során a jogszabályban írt kettős feltétel tekintetében bizonyítást kell lefolytatnia. (EBH 2018.K.16.)

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdése szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. Amennyiben az ügyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. alkalmazandó, úgy irányadó ezen törvény 62. § (1) bekezdése a tényállás tisztázásának szabályairól. E szabályok alapján a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell bizonyítani az eljárási törvényekben biztosított bizonyítási eszközökkel – így adott esetben szakértői bizonyítással – a haszonbérleti díj aránytalanságát, amelynek szakszerű megválaszolása nem azonos az adott területen tevékenykedő gazdák hétköznapi ismeretei alapján adott válasszal, s annak hatósági elfogadásával. Sem a haszonbérbeadó, sem a haszonbérleti szerződést kötő fél nem kötelezhető annak bizonyítására, hogy a haszonbérleti díj nem aránytalan.

A szerződési szabadság polgári jogi szabályai a Földforgalmi tv. hatálya alá tartozó haszonbérleti szerződések megkötése szempontjából nem alkalmazhatók, erre vonatkozóan a Földforgalmi tv. speciális rendelkezései alapján járhat el a mezőgazdasági igazgatási szerv (a Kfv.III.37.298/2016/4., Kfv.II.37.107/2016/6.).

2. A kikötött haszonbérleti díj abban az esetben nem tekinthető aránytalannak, ha az érintett ingatlan olyan pozitív tulajdonságokkal bír, amely az átlagos díjhoz képesti eltérést indokolja.

Az aránytalanság kérdésben való döntés során az átlagos értékadat csak kiindulási pont lehet, mert ez nélkülözi az egyedi földterületek, egyedi ügyletek sajátosságainak, szerződő felek érdekeinek értékelését. Vizsgálni kell, hogy van-e gazdasági racionalitása az adott szerződésnek, vagy az önmagában csak a piac más szereplőinek kirekesztésére, távol tartására törekszik. Meghatározó szerepe van e körben a szakértő által alkalmazott korrekciós tényezőknek, mert ezek biztosítják a komplex értékelést, amelyekkel az egyediesítés megvalósítható (Kfv.III.37.289/2017/5.).

A díj aránytalanságánál figyelembe lehet venni a területek fekvését, a földek minőségét (AK értékét), öntözhetőségét, művelhetőségét, közútról való megközelíthetőségét (lásd pl. a Kfv.II.37.234/2017/5. számú ítéletet), de nem lehet figyelembe venni a bizonytalan, jövőbeni  eseményeket, és részben a haszonbérlő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket. A Földforgalmi tv. 53. § (2) bekezdés a) pontja megsértése körében vizsgálni kell az átlag haszonbérhez képest az adott ingatlanra elérhető korrigált fajlagos haszonbért, a kikötött haszonbérhez képest a korrigált haszonbérérték eltérésének mértékét, a díj arányosságát, és adott esetben kigazdálkodhatóságát. Bár önmagában a díj kigazdálkodhatóságára való utalás a díj arányosságának megállapítására nem alkalmas, ugyanakkor lényeges szempontként szolgál az arányosság mérlegeléséhez. A díj kigazdálkodhatóságának megállapításához részletes, minden költségre (munkabérek, adók, járulékok, kamarai tagdíj stb.) kiterjedő számítások elvégzése szükséges (Kfv.II.37.527/2017/6.).

Az átlagos haszonbérhez képesti, illetve a kikötött haszonbérhez képesti aránytalan mérték tehát általánosságban nem, csak esetről esetre vizsgálva határozható meg. Az átlagos és a kikötött haszonbérleti díjak közti 15-20%-os eltérés esetén az értékkülönbségére tekintettel egyszerű arányosítással megítélhető, hogy az adott díj az átlagos haszonbérleti díjhoz képest nem tekinthető aránytalannak. Ezt meghaladó eltérés esetén a kikötött haszonbérleti díj abban az esetben nem tekinthető aránytalannak, ha az érintett ingatlan olyan pozitív tulajdonságokkal bír, amely – a fent kifejtettek szerint – az átlagos díjhoz képesti eltérést indokolja (Kfv.II.37.234/2017/5.).

Az olyan haszonbérleti díj, amely jelentős mértékben meghaladja az átlagos haszonbérleti díjat, feltételezhető, hogy alkalmas más jogosultak előhaszonbérleti jog gyakorlásától való távol tartására, különösen ha a díj nem indokolható a termőföld olyan értékjellemzőjével, amely a kiemelkedően magas díj felszámítását megalapozhatja.

Forrás: Kúria

Kiemelt cikk

Meghatározó döntés: Románia és Bulgária egy lépéssel közelebb a schengeni csatlakozáshoz

Published

on

Magyarország uniós elnöksége továbbra is mozgatórugója az európai integrációnak. A múlt heti sikeres budapesti találkozót követően, ahol Magyarország, Bulgária, Románia és Ausztria miniszterei határvédelmi csomagról állapodtak meg, november 27-én a két utóbbi ország újabb fontos lépés tett az európai integráció és a schengeni térség irányába. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanis véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését, amelynek értelmében 2025. január 1-től megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Bulgáriával és Romániával. A döntés hivatalos elfogadása a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-i ülésén várható.

Középen Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere. Fotó: Magyar Elnökség

Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke kiemelte ennek jelentőségét Magyarország számára, így fogalmazott:

„A Coreperen most meghozott döntés olyan mérföldkőnek számít, amely különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Első elnökségünk alatt, 2011-ben kulcsszerepet játszottunk Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdításában. Most, a második elnökségünk alatt pedig különös megtiszteltetés számunkra, hogy le is zárhatjuk e folyamatot. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a belső, illetve két tagállam közötti szárazföldi határokon az ellenőrzések megszűnjenek. A mai döntéssel megtettük az utolsó előkészítő lépést annak érdekében, hogy ez valósággá váljon, s hogy az az egységet, a szabad mozgást és az EU ellenálló képességét is megerősítse.”

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

“Ez győzelem nemcsak Bulgária és Románia, hanem egész Európa számára!”
– Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke –

A mai döntéssel megerősítésre kerül Magyarország elkötelezettsége az európai egység előmozdítása és a schengeni térség zavartalan működésének biztosítása mellett, jelentős lépést téve az Európai Unió összetartozásának megerősítése felé.

Forrás: Magyar Elnökség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!
Tovább olvasom

Kiemelt cikk

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Published

on

A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.

A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.

Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps

Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.

Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.

32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc-  de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.

A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.

Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.

Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa

Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.

Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.

Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.

Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.

A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

 

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA

Published

on

A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.

Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.

Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.

Balról Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.

Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.

Magyar Elnökség

Tovább olvasom