A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar hallgatójaként számos olyan diákkal sikerült megismerkednem, akinek mindene a vadászat vagy éppen a horgászat. Bercek Tiborral egy az alma materünk, én egy évvel hamarabb végeztem, míg ő egy évvel később kezdte az iskolát. Tibor szívéhez mindig is horgászat állt közelebb, mint a vadászat. Horgoson nőtt fel, a Vajdaságban, ahol  az édesapjától és a nagyapjától leshette el a horgászat fortélyait. Jóformán a nyarakat a Tiszán töltötte – így útravalónak ezt kapta a batyujába s horgászattal tölti a szabadidejét, ha teheti. Az élet eközben Ausztriáig sodorta, szemben az árral, felfelé, ahol a szenvedélyes tiszai horgászból ma már szenvedélyes dunai horgásszá vált – persze a tanuló pénzt a Duna is beszedte. Bercek Tibor mesélt az osztrák Dunáról és az ottani harcsás kalandjairól. 

Egy szép szürkeharcsa Ausztriából (Kép: Bercek Tibor)

A Tiszán és a Dunán a horgászat, annyira eltérő mint Kelet-, vagy Nyugat-Magyarország. Amíg valaki sikeresnek számít a Tiszán, addig ismeretlenként, tapasztalat nélkül, jóval szerényebb eredményeket ér el, az amúgy méltán híres nagy Dunán. Másrészt tisztában kell lennünk azzal is, hogy míg Magyarországon és a Vajdaságban a horgászok egymást jócskán segítik, vagy legalábbis törekednek arra, hogy segíthessenek, idegen vizeken csak magunkra számíthatunk!

A Tiszától és a Vajdaságtól soha nem lehet elszakadni. A motorcsónak adta szabadság nincs meg Ausztriában (Kép: Bercek Tibor)

Bécsben, a XXI. kerület, Florisdorfi szakaszán kezdte el a horgászatot a vajdasági horgász. A legnagyobb különbség a folyó karakterisztikája mellett az, hogy a horgászati szabályok teljesen eltérőek a hazai, vagy a szerbiai szabályozástól.

Egy szép szürkeharcsa a Tiszából (Kép: Bercek Tibor)

Ausztriában sokkal szigorúbb intézkedéseket vezettek be. Az egyik legfontosabb mind közül, hogy nem lehet csónakból horgászni és szigorúan tilos a halradar használata, amelyekhez súlyos büntetések is párosulnak.

A békés halak horgászata nem egyszerű feladat sem a Tiszán, sem a Dunán (Kép: Bercek Tibor)

Amíg a Tisza viszonylag könnyen kiismerhető és bárhova eljuthatunk, addig a Duna teljesen más. A Dunán a helyismeret rendívül fontos. A horgászatot mindig cseppólommal kezdjük és tapogatjuk le a rejtett, számunkra új vízi világot. A harcsa esetében legfontosabb a gödrök ismerete. Tudnunk kell azt is, hogy a harcsa főleg az éjszakai órákat kedveli, ám a Duna méretei és adottsága, ezt a szabályt teljesen felülírja.

Egy méreten aluli kisharcsa a Tiszából (Kép: Bercek Tibor)

Jó helyismerettel, szerencsével, bármikor lehet halat fogni a Dunán. Tibi szerint a nappali pihenőhelyek zavaros vizeiben a harcsák horogra csalhatók, de Ausztriában kizárólag elágazás nélküli horoggal szabad horgászni. A másik fontos tudnivaló, hogy élőcsalit – halat – nem lehet felkínálni a nagytestű ragazdozók számára. A legnagyobb szürkeharcsát Tibi, eddig egy hajókikötőben fogta, amit egy úszó woblerrel sikerült balinozás közben a partra segíteni. Ez a hal meghaladta a 13 kilogrammot.

Egy hajókikötő mindig jó célpontja egy harcsahorgásznak Ausztriában is (Kép: Bercek Tibor)

Tibi csalija mindig ugyanaz és a technikáján sem változtat. Fenekező horgászat nadállyal és gilisztával – számára ez a nyerő páros. Mivel nem lehet csónakot használni, ezért a lehetőségei korlátozottabbak. Fontos és megkerülhetetlen a Tibi szerelékében, hogy az előkén monofil szerelékkel dolgozzunk és az a jó, ha 70-80 cm hosszúra kötjük. Nem tudja, de úgy gondolja, érzi, hogy a harcsa valahogy képes megérezni, ha fonott damilt alkalmaznánk. Mindannyiuknak vannak efféle megérzései, mindenkinek vannak bevált technikái.

Ha a harcsa nagyobb, mint öt killogramm, mindenképpen visszakerül a vízbe. A vajdasági horgászt a halak tiszteletére nevelték a szülei, nagyszülei a Vajdaságban (Kép: Bercek Tibor)

Minél nagyobb egy harcsa, annál nehezebben áll párba. Éppen ezért tiszteletből, minden öt kilogrammnál termetesebb szürkeharcsát visszaenged Tibor. Számára nem a hal, és a halételek a fontosak, hanem a horgászat és maga a vízi, a vízparti lét – amit édesapjától és nagyapjától tanult, látott. Ezt az értékrendet képviseli magyarként Ausztriában, amit a horgosi emberektől látott, lent a Tiszán. Számára a sport, a kihívás, a legnagyobb kaland.

Ugyan a dunai, nagy szürkeharcsák egyelőre elkerülték az ügyes vajdasági horgászt, és sokkal nehezebb is partról horgászni, de Bercek Tibor kitartóan vallatja az osztrák Dunát. Bízunk benne, hogy hamarosan beszámolhatunk egy méretes akasztásról is!

Görbüljön!

Dr. Szilágyi Gergely